Vasárnapi fohász

„És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.” (Lk. 15:20)

Mennyi Atyánk, szereteted minden ember számára, aki hallja és ismeri Jézus példázatát, a bibliai atyához hasonlítható, aki tékozló fiát meglátva elképzelhetetlen szeretettel fogadta vissza őt az atyai házba. A mi vétkeink pedig, gondolatban és cselekedetben, amelyeket szavad, intésed, parancsolataid, és mindezekben ellened elkövettünk, megszámlálhatatlanok.

Mégis, a Te kegyelmednek végtelensége befogadhatja engedetlenségünk fájdalmát és következményeit, és semmissé tette azokat Jézus, a Te Fiad szent áldozata által.

Engedd, hogy a történetből megérthessük a Te atyai szeretetedet, hiszen az Rólad beszél, ebbe a világba helyezve az isteni megnyilatkozást, amelyet te tettél. Add, hogy jobban és jobban megismerhessünk Téged, aki teremtetted a világot, benne bennünket, az embert minden környezetével együtt ezen a Földön és azon kívül is. Téged, aki fenntartod életünk körforgását a mindennapokban, a bűnbeesés és megtérés és megbocsátás önismeretünk lesújtó, és istenismeretünk felemelő útján. Áldd meg vasárnapunkat, alázatos szívvel kérünk, ámen.