Mennyei Édes Atyánk, köszönjük Neked ezt a mai szép reggelt, vasárnap délelőttöt.
Köszönjük, hogy a Te igéddel foglalkozhatunk, a Te szavadat hallhatjuk és a Te szód megelevenedik a mi lelkünkben, a mi szívünkben. Olyan, mintha lefordítanánk azt egy idegen nyelvről úgy, hogy mindannyian értsük, hogy megértjük és beszélgetni tudjunk egymás között róla, hogy aztán ne csak beszéd maradjon az miközöttünk, hanem cselekedet, bizonyosság, határozott tény, amit az evangélisták írtak és amiről tudósítottak bennünket; hogy Jézus feltámadott! Nincs a sírban, hanem előttünk megy Galileába, amint meg is mondotta.
Kérünk azért Téged, hogy most a mi szívünket és lelkünket teljes odaadással tudjuk Te előtted kitárni, hogy befogadjuk a Te üzenetedet, megértsük, értelmezzük, lássuk, halljuk.
Így kérünk Téged most, hogy ebben az órában hadd tudjunk ezzel az indulattal elcsendesedni, csak a Tiéd lenni.
Köszönjük, hogy ha ezt megadod nekünk, köszönjük, hogy Te szeretsz bennünket. Olyannyira, hogy a Te egyszülött Fiadat értünk adtad, hogyha valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Ámen.
