Vajon szándékosan félrevezetik a Horvát Köztársaság bíróságát?
A napokban egy keresztyén internetes újság „Jogi Sarok” rovatában „Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház püspöke – szándékosan félrevezeti a Horvát Köztársaság bíróságát?” címmel részletes dokumentációval alátámasztott véleménycikk jelent meg. Mint köztudomású, Szenn Péter az 1999-ben alakult Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház püspöke. A leírásban az szerepel, hogy a püspök nemrégiben valótlan és terhelő kijelentéseket tett egy bírósági ügyben, amely magánszemélyekkel és egy horvátországi protestáns egyházzal kapcsolatos. A cikk szerint a Kálvini Egyház püspöke egy felekezetén kívüli protestáns gyülekezeti lelkészről kijelentette, hogy „bűnösnek nyilvánították egy gazdasági szervezet besorolásáról szóló tájékoztató meghamisításában”. Súlyos kijelentése alátámasztására csatolta az Eszéki Városi Bíróság elsőfokú ítéletét az iratokhoz. Az ugyanebben az ügyben később meghozott felmentő ítéletet azonban nem csatolta, és ennek az elhallgatásában feltételezhető a vádló püspök szándékossága.
De mi köze ezen két egyház bírósági ügyének a mi 449 éves jogutód egyházunkhoz, a kopácsi székhelyű Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházhoz?
Két dolog is.
Az egyik, hogy Szenn püspök határozottan látható minta alapján ugyanígy jár el főgondnokával és egyes lelkészeivel karöltve egyházunkkal kapcsolatban folyó peres ügyeiben annak érdekében, hogy mondandójának súlyt teremtsen. Számtalan tanúvallomásuk szól aszerint, mintha fogalmuk sem lenne, vagy el nem ismernék a horvátországi reformátusokra vonatkozó évekkel ezelőtti jogerős cégbírósági döntést a jogutódlásról, amely alapjaiban mondja ki az egyház életével kapcsolatos kérdésekre a választ. Ez a tárgy, a jogutód személyének megállapítása 1999 óta meghatározó a protestáns horvátországi felekezetek anyagi és szervezeti kérdéseivel kapcsolatos működésben és eljárásokban. Szennék tanúvallomásaikban a mai napig abszurd módon ragaszkodnak ahhoz a tényekkel cáfolt kitalációhoz, mintha a Kálvini Egyház volna a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja, és nem pedig a jogerős ítéletben egyértelműen megnevezett Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE). Porhintésük láthatólag a mai napig hatásos a Kárpát-medencében honos magyarajkú református egyházak körében is, annak ellenére, hogy – 26 évvel a visszakövethető események után – legalább az egyik egyházkerület püspöke már tévedésnek aposztrofálta és bánja, hogy eddig elfogadták Szenn és elődjei nem tényszerű verzióit. Számtalan példa mutatja azt, hogy ahogy a Magyarországról érkező nyomás megszűntével a felelős horvátországi minisztériumban, úgy már a bíróságokon sem működik a püspök és segítőinek az a módszere, hogy a hivatalos dokumentumok állításaival szembemenő vallomást tesznek (lásd Kórógy, Kopács, Szentlászló és legutóbb Hercegszöllős ügyében). Lehet, hogy Szennék nem értették meg a 2019-ben megszületett cégbírósági döntést, vagy csak elfelejtkeztek róla, annyira saját vágyaikat kergetik egyre körbe és ismét körbe?
A másik, hogy az említett horvátországi Protestáns Egyházzal kapcsolatos beadványában Szenn arra utalt, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház egy „magyar nacionalista egyházi szervezet”*. Egyházunkat illette már ezzel a váddal Szenn hivatali elődje, Lángh Endre is, aki egyenesen „apartheidnek” nevezett bennünket – és mindezt Magyarországról szó nélkül hagyták! A horvátországi minisztériumok és a nemzetközi egyházi fórumok előtti eljárásában most maga Szenn Péter is ezen az úton jár. Hál’ Istennek súlyos vádak ezek egy felekezeti és nemzeti kisebbségben élő egyházról a demokratikus Horvátországban, s nem is maradhatnak következmények nélkül. Alaptalan kijelentésével szemben egyházunk nyitott mások felé felekezetileg és nyelvhasználatának gyakorlatában is, mindezekre számos példát tudnánk felsorolni.
Ez a két pont már önmagában elég lehet arra, hogy különös figyelemmel és óvatossággal kísérjük az eseményeket akkor, amikor egyházunk jövőre fennállása 450. évfordulójának megünneplésére készül, ahogy tette ezt a múlt szombati hercegszöllősi ünnepi, jubileumi év megnyitó istentiszteleti alkalmon nagy számú hívünk és vendégeink jelenlétében.
A cikk még megemlíti az egyértelműség céljából, hogy minden híreszteléssel ellentétben, bár sokan megpróbálják vitatni a jogilag megállapított tényeket, azok tagadhatatlanok: a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház esetében egy új, 1999-ben megszületett vallási közösségről van szó, amely egy szakadárságból jött létre.
________
*„ …ovdje je vještom manipulacijom i zlouporabom podatka, koji se vodio kod Državnog zavoda za statistiku, nacionalistička Reformatska kršćanska crkva mađara u Hrvatskoj iz Kopačeva…” és „dok je odnosna navodna sljednica i to ovdje izvorne crkve, tj. osnovnog oblika tužitelja, zapravo mađarska nacionalistička crkvena organizacija”
(ej)
