Új szintre lépett a horvátországi reformátusok körüli vita

Balog Zoltán magyarországi dunamelléki püspök nemrég nyilatkozatban tette közzé szándékát, hogy a Magyar Református Egyház vezetőjeként nyomást kíván gyakorolni a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Bíróságának nemrég hozott jogerős döntése értelmében a perben nyertes Horvátországi Magyarok Református Keresztyén Egyházra és a bíróságra. A horvátországi állami szervek előtti fellépésének célja, hogy a megszületett elmarasztaló döntést a mögötte álló egyházi szervezetek felhatalmazásával megváltoztassa a Kálvini Egyház javára.

Kérdés, hogy a Horvát Köztársaság Kormánya hogyan fogadja majd ezt a közbeavatkozást és nyomásgyakorlást.

Kettős János püspök megerősítette, hogy a bíróság döntése végleges, nemzetközi szervezetekhez is csak akkor lehet az ügyben fordulni, ha a tárgyban új, bizonyító erejű tény merül fel. Ilyen azonban a 18 évig tartó perben már az első fokú ítéletet követően sem került elő. Az ügy valójában nagyon egyszerű:

a bíróság kimondta, hogy a Kálvini Egyház az állami elismerést hamis eljárás során szerezte meg a Magyarok Református Egyházával szemben úgy, hogy például elorozta annak azonosító számait, bankszámlák felett rendelkezett és félrevezette az állami hatóságokat.

Balog főpüspök nyilatkozata ezzel szemben azt állítja, hogy szakadár szervezet kapott az ítéletben jogosultságokat visszamenőleg is. A tények nem Balog verzióját erősítik, sőt elődje tanúvallomása is számos tévedést tartalmazott, melyeket végül a bíróság nem használt fel, csak alkalmatlanként minősített. Lángh Endre volt püspök vallomását viszont ellentmondásosnak és zavarosnak ítélte meg és a végzésben hamis eljárásként fogalmazta meg azt, hogy annak ellenére, hogy Lángh egy új egyházat alapított 1999-ben, az állami szervek előtt ennek az új szervezetnek a jogfolytonosságáról nyilatkozott hazug módon.

Az állami-egyházi szerződés a horvát állam és egyházak között 2003 óta van érvényben. A magyarországi egyházi képviselők, minden bizonnyal Balogot is beleértve, nem tájékozódtak kellőképpen a részletek felől. Kapcsolattartásuk a horvátországi feleket illetőleg erősen diszkriminatív és egyoldalú volt eddig is. Most sikerült ezt teljes mértékben bizonyítaniuk és attól sem riadtak vissza, hogy a Magyarországi Református Egyház Alkotmányában foglaltakat is nyíltan megtagadták. Három napja, a több száz fős ünneplő seregben Nagyváradon, a Királyhágómelléki Egyházkerület fennállásának 100 éves évfordulóján senki sem akadt, aki Balog blődségekkel és hazugságokkal teli nyilatkozatára felkapta volna a fejét. Aki lett volna, azt a haveri találkozó tagjai meg sem hívták köreikbe.

A Kárpát-medence reformátussága 6 működő hittudományi egyetem és százas nagyságrendű, vegyes oktatási intézmény fenntartójaként ezeket az apróságokat észre sem vette, inkább egy nyilatkozattal lemondott a horvátországi reformátusokról.