Miért késik a szerződés? (IV.)

A horvátországi reformátusok között és az egyházi közéletben súlyos bizalmi válságot okozott az a délszláv háború vége óta tartó folyamat, amelynek napjainkra az a jellemzője, hogy egy emberi erőforrások fejlesztéséért és koordinálásáért felelős egykori miniszter a horvátországi reformátusok egyháza ügyeit a “minden politika” égisze alatt még mindig hol a minisztériumban, hol pedig a püspöki (lelkészi) hivatalban szervezi. Ahogy éppen érdekei kívánják. És látható módon azt gondolja, hogy ebben nincs semmi….

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a horvátországi reformátusság kérdésében tudatosan félrevezeti a Kárpát-medencei reformátusságot, indulatával és nyilatkozataival, saját érdekétől vezérelve félrevezeti annak püspökeit. Döntéseihez tőlük támogatást vár, és a megtévesztésnek köszönhetően kap is. Balog püspököt nem zavarja, hogy a legrosszabb értelemben vett politikai manipuláció eszközével él akkor, amikor a legutóbbi püspökválasztás kampányában végig arról beszélt, hogy szét tudja választani a politikusi énjét és az egyházi tisztségviselő énjét?

Miért késik a szerződés? (IV.)

Balog püspök tavaly októberben, amikor a jogfolytonosságot megállapító jogerős határozatnak már tudatában volt, jelenlegi püspöki és magyar állami miniszterként egykor kapott kapcsolatait felhasználva, annak politikai tekintélyét latba vetve személyesen győzte meg a Vallásügyi Bizottságot vezető horvátországi minisztert arról, hogy a hamis eljárással támogatott Kálvini Egyház továbbra is élvezhesse az ezidáig jogtalan módon szerzett kiváltságokat Horvátországban. Így a horvát kormány a bírósági ítéletben foglalt tiltás ellenére is kifizette a költségvetési támogatás tavalyi évi hátralévő részét, amelyről nem tudható, hogy miként kell majd elszámolnia.


Tekintsük át az alábbiakban, hogy Balog atya, a vezető püspök a kárpát-medencei püspökök között (2 kivételével) milyen tények ellenére foglal állást egyoldalú, kirekesztő, vádló és tanácsadói által sulykolt előítéletes koncepciók szerint. A megjegyzéseinkben a Balog-féle nyilatkozatban foglaltakat vizsgáljuk:

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy Lángh Endre 1999-ben önhatalmúlag felrúgta az 1998-as II. (laskói) zsinat rendelkezéseit, és onnantól kezdve az egyszemélyes „püspöki hivatalként” intézte dolgait, a saját számlájára befolyt nemzetközi segélyekből tudott maga mellé csalogatni egyes „anyagi alapon gondolkodó” személyeket. Csalárd módon elbitorolta a református gyülekezetek fél évezredes ingatlanait, megtévesztve a horvát hatóságokat, a magyarországi és a Kárpát-medencei református közéletet, sárba tiporva a gyülekezetek önrendelkezését és autonómiáját. Balog püspök szerint hogyan hívjuk a pénzen megvásárolt hatalmat? Hogyan nevezzük a közösségeket autonómiájuktól és tulajdonuktól megfosztó rendszereket?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy 1999 és 2011 között a Lángh-féle Kálvini Egyházban sem zsinatilag elfogadott alkotmány, sem zsinatilag elfogadott szabályrendelet nem volt, aminek alapján Lánghot püspökké választhatták volna. Balog püspök szerint hogyan lehet jog nélkül jogfolytonosságról beszélni?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy Csáti Szabó Lajos 2011-es püspöki felszentelésének előestéjén derült ki, hogy a püspökjelölt még csak lelkésznek sincs megválasztva saját gyülekezetében, és az éjszaka leple alatt kellett lelkészválasztást tartani a jogalap látszatának másnapi megőrzése végett. Balog püspök hogyan magyarázza meg ezeket az egyházjogi anomáliákat saját református öntudata előtt?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a Szenn Péter-féle Kálvini Egyház lelkészeinek túlnyomó többsége semmilyen református teológiai végzettséggel nem rendelkezik. A vezetőjük, Szenn Péter sem bír református lelkészi képesítéssel. Balog püspök hogyan magyarázza ezt? Hogyan magyarázza ezt a hazai református közélet, valamint a Kárpát-medencei püspökök és testvéregyházak tagjai előtt? Balog püspök valóban mindenféle képesítés nélküli, vagy pünkösdista bibliaiskolában végzett embereket támogat református lelkészi és püspöki pozícióban? Hogyan számol el ezzel a hozzáállással a Kárpát-medence 6 református teológiai akadémiájának professzorai és tanárai előtt? Az ő tudományos és oktatói munkásságuk felesleges, mert egy falusi inszeminátorból is lehet református lelkész, ha ezt mondja?


A kilencvenes és kétezres évek Horvátországban elhozták a református egyház újabb sötét időszakát. A Hegedűs-éra utáni (Magyarországi RE) zsinati vezetőségben folyó dominancia harc eredményeképpen – ami számos esetben kifejezetten világi politikai fordulatokat vett -, és a délszláv háborút követően az egyház részekre szakadt. Hamis képviselettel a volt vezetőség tagjai módszeres leszámolásba kezdtek a maradék teljes likvidálásának céljából. Magyarországi állami és egyházi segítséggel a gyülekezetek hitvalló részét bel- és külföldön teljesen elszigetelték. Horvátországban az állami szervek diszkriminatív módon, még ma is hátrányosan megkülönböztetik a volt jugoszláviai reformátusok horvátországi jogutód szervezeteit. A horvát állam a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére a magyar állami befolyás eredményeképpen nem hajt végre bírósági döntéseket, melyek a visszásságokra mutatnak rá. A joggal visszaélve az egyházat kizárják ingatlanjaiból, templomaiból, az iskolai hittan oktatás feladatait sem végezheti. Az állami katolikus szemléletű hivatalok ignorálják a választott vezetőség beadványait, miközben a hazug, kálvinista színekben álcázott propaganda ömlik az állam által finanszírozott különleges státusú egyházak részéről.

Ha olvasod híradásainkat, akkor támogatod a református örökség védelmét Horvátországban. Ha megosztod történeteinket, azzal nem csupán itthon, hanem Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és az Őrvidéken, vagy Szlovén – Szlavóniában is erősíted hitvallásunkat az élő egyházi közösségek érdekében.