Krisztus a békesség forrása – Református Fórum Szentlászlón
2026. február 7-én Szentlászlón rendezték meg a Református Fórumot, amelyet a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szervezett. A meghívóban is feltüntetett programok szerinti alkalom istentisztelettel kezdődött, amelynek igehirdetése Ézsaiás próféta könyvének 9:6 verse, valamint az Efézusbeliekhez írt levél 2:14-15 verse alapján hangzott el. Ez a két igeszakasz a 2026. évi Református Kalendárium napi igeszakasza.
Az együttlét, amelyen baranyai gyülekezetek képviselői is részt vettek, imádsággal és apostoli köszöntéssel indult, majd közös zsoltáréneklés, a 130. zsoltár verseinek eléneklésével bevezetve hangzott el az ige felolvasása. A bűnvalló imádságban a gyülekezet hálát adott az egybegyűjtésért, és alázattal kérte Isten irgalmát, áldását az egyházra, a közösségre és mindazokra, akik lélekben voltak jelen.
Tehozzád teljes szívből kiáltok szüntelen:
E siralmas mélységből hallgass meg, Úr Isten!
Nyisd meg te füleidet, midőn téged hívlak,
Tekintsd meg én ügyemet, mert régen óhajtlak.
Az igehirdetés középpontjában a békesség és a közösség kérdése állt. A prédikáció Ézsaiás messiási próféciáját és Pál apostol békességről szóló tanítását kapcsolta össze. Bár az ószövetségi és újszövetségi igék között évszázadok teltek el, üzenetük ma, ezer évekkel később is aktuális. Ézsaiás a Messiás eljövetelének ígéretéről szól egy válságos korban, míg Pál apostol Krisztust mint a békesség megteremtőjét mutatja be, aki lebontja az emberek közötti elválasztó falakat. Amit Ézsaiás címekben és képekben hirdet, azt Pál történeti eseményként és teológiai tényként rögzíti. A hit a keresztyének közötti kapcsolódás legfontosabb pillére. Minden más változhat és különböző korok függvénye lehet, de ez a keresztyén alapvetés, annak gyakorlata erősíti a megromlott kapcsolatokat is, legyenek azok bármely közösségben, családban, egyházban, nemzetek között.
Az igehirdetés a mai egyházi és társadalmi helyzetet is érintette. Itt is érvényes, hogy a különböző csoportok és nézetek együttélése csak akkor lehet jövőképes, ha közös alapra épül. A keresztyén közösségek számára ez az alap a Jézus Krisztusba vetett hit, amely nem megoszt, hanem összeköt, és szolgálatra indít.
Az alkalom imádsággal és közös énekléssel zárult. Reménység szerint a résztvevők megerősítést kaptak abban, hogy a hit ajándéka ma is képes közösséget formálni, gyógyítani és jövőt nyitni az egyház és a gyülekezetek számára. Záró imádságunkban a gyülekezeteknek erőt, bölcsességet és lelki tisztánlátást kértünk a közös szolgálathoz, a betegek, gyászolók és elesettek vigasztalásához, valamint ahhoz, hogy a hallott ige gyümölcsöt teremjen a családokban és a faluközösségekben. Az istentisztelet énekszóval zárult. Ezután két előadást hallgattunk meg lelkipásztorainktól, valamint két tájékoztatót az egyházat érintő hivatalos ügyekről magyar és horvát nyelven. Köszönet a szervezőknek, az előadóknak (Ft. Varga György püspök lelkipásztornak, Kettős Attila szentlászlói református lelkipásztornak és ft. Jasmin Milic püspöknek, és Csiffáry Kettős Éva lelkipásztornak) és igehirdetőnek (Erdős János zs.t. titkárnak) és minden megjelent testvérünknek, valamint azoknak is, akik a távolból érezhető lelki támogatással figyelik eseményeinket.
