2025 május 24-én Hercegszöllősön, a Zsinat templomában a hercegszöllősi Kánonok megszületésének 450. évi jubileumi évforduló ünnepsorozatának megnyitójára került sor a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteinek képviselői és meghívott vendégek részvételével.
Az ünnepség egyben az összetartozás napja helyi, hercegszöllősi és egyházunk által szervezett programja volt, melyen igehirdetés, ima, versmondás, bibliaolvasás, előadás, éneklés és vendég-látogató gyülekezet részére bemutatkozás volt a programok része. Az ünnep szeretetvendégséggel ért véget.
Egyházunk a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja, és pontosan a hercegszöllősi, 449 évvel ezelőtti események miatt nagy történelmi múltra tekint vissza, és reménységünk szerint Istentől továbbra is megáldott jövő elé néz. Az ünnepélyes megnyitó tegnapi alkalmától fogva következő másfél éves esemény és program sorozatunk nagy mértékben a most bemutatott és hangsúlyozott 1576-os Hercegszöllősi Kánonok és eredményeinek, következményeinek történetéről és további kutatásairól fog szólni. Ez az egykori esemény, mely különös módon az egyébként velünk újra kapcsolatra törekvő magyarországi Dunamelléki Református Egyházkerület szervezeti létének születésnapja is egyben, újra rávilágít annak fontosságára, hogy hittársainkkal való összefogásunk új keretek között kell, hogy megújuljon, mert többek között a Kárpát-medencei református egyházak összefogása is számos tekintetben csődöt mondott.
Jó reménységgel vagyunk afelől Isten igéjéből épülve nap mint nap, hogy a Krisztusban, és a Szentlélek segítsége által újra lehetőség nyílik arra, hogy magára találhat belhonban tőlünk kivált református testvéreink számos közössége és csatlakozhat hozzánk tagságuk hitvallásainkhoz és fogadalmainkhoz hű része, és közösségeinkben újra az isteni erő és krisztusi szeretet áldása tölt be mindeneket.
Fényképeink a tegnapi eseményen készültek.
Köszönet illesse az igehirdetőt, versmondót, imádkozó lelkeket, a szervezőket, a szeretetszolgálat igazi és boldog „szolgáit”, azokat az asszonyokat, akik a vendégség ételét és italát terítették asztalainkra, és minden résztvevőt, aki ezen a napon a velünk való közösséget kereste az Úrban, és reménységünk szerint meg is találta.
(ej zst)
