Ingujjban kereszteltem…

Július 24.-én vasárnap az Obermaier családban egy fiatal házaspár Kopács közelében, a Capistro Lovastanyán szervezte meg 4 hónapos gyermekük, Tomas keresztelőjét.

A legtöbb esetben egy templomban, imateremben történik a keresztelő. A Bibliában Keresztelő János a Jordán folyóvizében merítette alá a megtérő embereket.

Eszembe jutott Fülöp esete az etióp emberrel: „Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem?” (ApCsel. 8:36) Semmi akadályát nem éreztem a keresztelésnek, mert hiszem, hogy Isten jelen van mindenütt. Isten nagyobb a mi szívünknél (1.Ján. 3:20), nagyobb a templomnál, keresztvíznél.

(Varga György református lelkipásztor)

A csecsemőket is meg kell keresztelni, mert ők is Isten szövetségéhez és az anyaszentegyházhoz tartoznak, akár a felnőttek. Isten nekik is megígérte a Krisztus vére által nyert bűnbocsánatot és a hitet ébresztő Szentlelket. Ezért a keresztség által, mint a szövetség jegye által őket is be kell fogadni a keresztyén anyaszentegyházba, és így megkülönböztetni őket a hitetlenek gyermekeitől. Ez az Ószövetségben a körülmetélés által történt. Ehelyett rendelte Krisztus az Újszövetségben a keresztséget. (Heidelbergi káté: 74. kérdés-felelet)

Keresztelési énekünk:

Nem éltem még e föld színén:

Te értem megszülettél,

Még rólad mit sem tudtam én:

Tulajdonoddá tettél;

Még meg sem formált szent kezed,

Már elválasztál engemet, Hogy társam légy e földön.