Ima

A kopácsi szószékkorona

Urunk, Istenünk, köszönjük neked, hogy Te nem törődsz bele, nem törődtél bele abba, hogy mi emberek a magunk ostobaságát követve eltértünk a Te utadtól. Látod, mennyire szerettünk volna bölcsek, okosak lenni, Téged is felülbírálva, és hogy eltorzultunk, hogy el tudott torzulni a mi életünk, lelkünk. Bocsáss meg, ha nem azok vagyunk, akiknek lennünk kellene, és add meg nekünk a készséget, az igyekezetet, hogy akarjunk azzá válni, aminek Te álmodtál bennünket, aminek Te akarsz látni. Kérünk Téged, hogy vegyél a kezedbe, és formálj, alakíts akár fájdalmakon keresztül is, de könyörgünk, ne mondj le rólunk, tedd a mi életünket olyanná, hogy hűséges hirdetői legyünk annak a szeretetnek, amivel Te szerettél minket. Ámen.