Igehirdetés (Békássy Zoltán lp.)

Beléptünk a 2021-es új esztendőbe, amikor a kegyelmet és békességet kereső, valamint elnyerő embernek szüksége van arra, hogy egyéni, és szeretteinek életét, jövőjét,  Isten igéje szerint új alapokra helyezze. Ehhez nyújtsanak majd segítséget a következőkben megjelentető igei részek és a hozzájuk fűzött gondolatok eleink tollából!

1958. január 12-dikén. II. Úrnapja Írta: Békássy Zoltán

Előfohász: „A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette az eget és földet” Ámen.

Bibliaolvasás – Lectió:  Jakab levele 3. rész  10-18. versei

Igehirdetés: Máté ev. 7. rész:  24-27. versek

MI A JOBB?

A mindennapi élettel megalkudni szerető ember ajkáról sokszor hangzik el a sok csalódást rejtő panaszkodás: „Nem tud az ember elég okos lenni!”

Rendszerint olyankor mondjuk ezt, amikor már több csalódás keserűsége szorongatja torkunkat. A mindig, mindenütt és mindenben alkalmazkodni akarásunk következménye szokott ez lenni. Bizony olyan ez, mint mikor a fövényre épített házba beleütközik a szél és árvíz s ennek nagy lesz a romlása!

Ha rossz helyre, rossz alapra építünk, hamar elválik, hogy bolondul cselekedtünk. Ilyenkor verhetjük fejünket a falba, vagy mellünket szikla nyomja a késő bánatnak miatta, csak a keserűség fojtogat: jaj de bolond voltam!

Bolond! Pedig okos, bölcs akartam lenni, aki ügyesen intézi el sorsát, aki az eseményekből hasznot húz és mindeneken felülkerekedhet: rá kell jönnünk arra, hogy a magam haszna és érdeke, a mindenáron való okosan vélt intézése rossz alap, föveny, értéktelen futóhomok, amire ostobaság volt építeni. A nagy okosság, a magam bölcsessége milyen megbízhatatlan és ideiglenes alap, milyen összedűlő ház lett csupán! Be kell vallanom, hogy igaza lett az Úr Jézusnak, amikor a mai leckében úgy tanít, hogy magamra kell ismernem.

Magamra! Mert ebben a példázatban nem a hitetleneket tanítja, hanem az övéit, az Ő beszédét hallgatókat, az Ő nevében prófétálókat. A megelőző versekben gonosztevőknek mondja azokat, akik ismerve az Ő beszédeit, beszélnek nevében, de nem az Ő nevében cselekednek és nem termik az őbenne való élet gyümölcseit. Azt jelenti ez, hogy Jézus beszéde hallgatásának elengedhetetlen következménye kell legyen az ő szerinti cselekedetek sorozata. Vagyis Jézushoz való igazodás. Életfolyamat! Ez az igazi bölcsesség, okosan való cselekvés. Ez az igazi fundamentum, az a kőszikla, amelyen maradandó házzá épülhet fel életünk.

Ez az!  Maradandót, örökkévalót, biztosat akarunk magunknak mindebben. Ezért igazodunk mindenhez! Igazat adunk, kedvet keresünk, hízelgünk, szolgálunk és hajladozunk mint faág és nádszál a szélben. Csak okosan mindig és mindenütt!

Aztán a szüntelen való elbukások, az összeroppanások vergődései között nagy keserűséggel kell bevallanunk: bolond voltam! Nem lehettem elég okos! Íme nyilvánvaló, hogy másképpen kell építenünk! Más alapot keresnünk! Ha valóban keresztyének, Jézust követő emberek vagyunk, akkor nem szabad megelégednünk az ünnepi keresztyénségünkkel. Akkor nem elég, hogy csak hallgatjuk, olvassuk a Krisztus beszédét és az ő nevében, nevével „prófétálgassunk”.

Ha maradandót akarunk építeni életünkben, akkor kérjük Isten Szent Lelkének erejét arra, hogy kősziklára építő bölcs emberekhez legyünk hasonlatosak! Vagyis: ne csak hallgassunk, hanem hallgassuk Jézus beszédét, és szigorúan és következetesen cselekedjük is meg ezeket. Szabjuk életünket, cselekedeteinket, sőt gondolatainkat és érzéseinket Őhozzá. Ne a körülményekhez, emberekhez és a világhoz! Így növekedik folyton a mi bölcsességünk!

Így, ha Ő lesz mindenben a mértéked, ha általa látod meg a magad szálkáját, ha vele szenteled meg életedet, ha nevében kérsz, zörgetsz és imádkozol, ha vele vezetteted magadat és jársz az ő keskeny útján és általa termed az ő beszéde szerinti jó gyümölcsöket.

Igen, igen! Mindezt megcselekedheted, ha csak őreá hallgatsz és csak őreá építesz s hagyod, hogy az ő beszéde igazítson el téged. Így ez lesz benned életté, bölcsességgé. Nem kényszerít erre! Szabadon dönthetsz, hiszel-e neki, akarsz-e általa emelkedni? A bölcs vagy bolond emberhez akarsz-e hasonlítani?

Mivel pedig az igéből tudjuk, hogy Jézus lett a mi bölcsességünk, halljad és cselekedd beszédét, hogy ehhez a bölcs emberhez, a Krisztushoz lehess hasonlatos! Azért aki reá épített, az épített a kősziklára! Az egész Szentírás sorozata az Istennek való engedelmességből, beszédének megcselekvéséből fakadó megépülő életnek.

Ismerjük Nóé engedelmességét, vagy Ábrahámét. Egyik megtartatott, a másik megáldatott. Ismerjük Isten népének Egyiptomból való szabadulását, mert engedelmeskedtek Isten beszédének és azt cselekedték /vérrel hintették meg az ajtófélfát/. Erzsébet és Mária így szóltak: legyen a te beszéded szerint! Zákeus alászállt és üdvössége lett. A vak, a béna, a beteg, még a holtak is engedelmeskedtek neki. Cselekedték, és megtartották. És a Jézus beszédét cselekvő egyház is így lett a világban mindig áldássá, valahányszor gyümölcsöt  termett. Hát nem okosabb dolog, ha ellentmondasz a világ szerinti bölcsességnek, a világ szerinti érdekeknek, a világ csalogatásának és hívásának és engedelmeskedsz Jézusnak, hogy szerinte lehess bölcs! Bölcs, aki Isten igéje szerint igazodik el a világban és Krisztusra építve olyan fundamentumon építi életét, amelyen ház össze nem dől, békessége és öröme el nem veszhet semmilyen árvízben és sebekben, de még a halálban sem, mert Ő ama fundamentum, amely vettetett és amaz örökélet! Ezért jobb nekünk a Krisztusban Istenért e világ szerint bolondnak lennünk, mint a világ szerint bölcseknek, amelynek vége sírás és fogcsikorgatás… Ámen.