Hogyan is mondják?

“Hanem hogyan mondja? Közel van hozzád a tanítás, ajkadon és szívedben, tudniillik a hit tanítása, amit hirdetünk. Ha tehát száddal vallod, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta a halálból, üdvözülsz.” (Róm. 10:9-10)

Áldom szent neved
a mézzel folyó földeken,
hol nincs hiányom semmiben,
áldom nevedet.

Minden áldást dícséretté formál a szívem;
Áldott legyen az Úr neve!
Ha éppen minden rendben megy,
ha napfényes az életem,
áldom nevedet!

A szenvedések útján is,
a könnyek között is áldom nevedet.
Te adsz és elveszel,
és a szívem így felel:
áldom szent neved!

Igemagyarázattal kezdődött a mai reggel a vörösmarti keresztyén református gyermektáborban Eric Hoeksema és Varga György tiszteletesek vezetésével.
A textusban Pál a rómabeliekhez és valamennyiünkhöz úgy ír a beszédben megvallott hitről, mint erőforrásról ahhoz, hogy bizonyosak lehessünk afelől, hogy üdvösségünk van a Krisztus által az Atya előtt. Az erőforrás a beszéd, ami, mint hit általi hitvallás, olyan az életünkben, mint a környezetünkben működő hasznos eszközök erőforrásai. A projektor, amin az énekek szövegét kivetítjük, vagy a laptop, amiről a zenei hangzást elindítjuk, mind mind olyan eszközök, melyek erőforrás nélkül nem működnek. Erőforrás nélkül haszontalan eszközökké válnak számunkra, attól függetlenül, hogy milyen márkájúak, milyen magas technikai színvonalat képviselnek, mennyibe kerülnek. Az emberi szív és agy is működésképtelen erőforrás nélkül. Az emberi lélek is ürességet tükröz erőforrás nélkül, ami a szeretet. A keresztyén ember erőforrása a Bibliában Isten szava, a történelemben Krisztus áldozata a kereszten és a Szentlélek áldásai a mindennapokban, amint a fenti ének is erről zengett a reggeli áhitat órájában a gyermekek ajkáról.

Amikor nem keresztyén táborban vagyunk (bár lenne erre alkalom egész nyáron át!), amikor nem istentiszteleten veszünk részt vasárnaponként, vagy biblia-, vagy hittanórán évközben, akkor is Isten szavában kaphatunk csupa jó dolgokat, amikre szükségünk van. Isten szava a Bibliában van, és az igehirdetésben, és abban, ahogy mi is beszélgetünk egymás között.

A vörösmarti táborban jó és Istentől áldott beszélgetéseink voltak.

Hamarosan folytatjuk.