Hivatalosan is megnyílt a Hercegszöllősi Zsinat 450. évfordulójának 2025-2026-os ünnepség sorozata
2025. május 24-én a baranyai Hercegszöllősön hivatalosan is megkezdődött a Hercegszőlősi Zsinat (1576-2026) 450. évfordulójának ünnepsége. A megnyitón részt vettek a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyházközségeinek képviselői, valamint meghívott vendégek.
Az ünnepség egyben az Egység Napjának helyi ünnepsége is volt, amelyet a Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház és a hercegszöllősi gyülekezet szervezett. A programban Isten igéjének hirdetése mellett ima, szavalás, Szentírás-olvasás, előadások, közös éneklés és a látogató, vendég gyülekezet bemutatkozása volt előtérben. A találkozó a keresztyén szeretet és egység jegyében tartott szeretetvendégséggel zárult.
A Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja Horvátországban. Pontosan a 449 évvel ezelőtt Hercegszöllősön lezajlott eseményeknek köszönhetően ez az egyház, akárcsak Horvátország más protestáns felekezetei, gazdag történelmet örökölt, és Isten áldása alatt reménnyel tekint a jövőbe.
Az ünnepség egy program- és eseménysorozat kezdetét veszi, amely a következő másfél évben fog folytatódni, elsősorban hercegszöllősi helyszínen. A hangsúly az 1576-tól kezdődő Hercegszöllősi Kánonok történetén, jelentésén, következményein és további kutatásain lesz. Ez a történelmi esemény, amelyet a Magyarországon működő Dunamelléki Református Egyházmegye „születésnapjának” is tekintenek, emlékeztet minket arra, mennyire fontos az együttműködés és összefogás megvalósítása egy új keretrendszerben. Sem a délszláv háború előtt, sem azt követően nem alakultak ki azok a gyülekezeti kapcsolatok a határok ellenkező oldalára került, de hasonló örökséget hordozó református felekezetek között, amelyek újabb, évtizedekre, vagy akár évszázadokra távlatokat nyitó lehetőségeket adnak a református-protestáns hívőknek.
A gyülekezet országos egyházi segítséggel egyébként nemrégiben jogi csatát nyert. Nevezetesen, 2014-ben az újonnan alapított Horvátországi Református Keresztény Kálvinista Egyháznak sikerült csalárd módon, újonnan alapított gyülekezete, illetve saját nevére bejegyeztetnie az ősi hercegszöllősi templom, parókia, kert és földek tulajdonjogát. Hosszú jogi eljárásokat követően a tulajdonjogot mára visszakapta az egyházközség, amely több mint 450 éve őrizője az egyház ingó-ingatlanjainak.
Baranya egyik legfontosabb történelmi gyülekezete a Hercegszöllősi Református Egyházközség. 1576. augusztus 16-án és 17-én ezen a helyen tartották a híres zsinatot, amelyen elfogadták a keresztyén gyülekezetek konszenzus cikkeit (Articuli Consensus Christianarum), vagyis a negyven prédikátor által jóváhagyott, Szegedi Kis István püspök-szuperintendens tollából származott kánonokat. Ezt a zsinatot tekintik az első kálvinista – helvét zsinatnak, amelyet a mai Horvátország területén tartottak. Ezt megelőzően, 1551. május 17-én Tordincán tartottak egy zsinatot, de azt nem nevezhetjük helvét irányú zsinatnak, mert akkoriban a kálvini reformáció még nem érte el Szlavónia és Baranya protestáns egyházközségeit.
A kánonokat több kiadást követően 2006-ban fordították latinról horvátra. Dr. Jasmin Milić „Kálvinista kánonok Hercegszöllősről” című könyvében olvasható a horvát ajkú reformátusok köreiben is. A hercegszöllősi református egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház részeként működik. A templomot, amelyben a fent említett zsinatot tartották, az elmúlt századok alatt újjáépítették, kibővítették, és jelenleg a teljes műemléki restaurációt követően látogatható előzetes bejelentkezéssel. Reméljük, hogy az emlékév hivatalos megnyitója után is mind többen és többen kíváncsiak a helyi és országos körökben élő reformátusok ezen őrhelyére, amely híveinek összefogása által a hűség és kitartás vértjével szerelkezve Isten kegyelméből dacol azokkal, akik megtöretésén dolgoztak hosszú éveken, évtizedeken át.
