Hercegszöllős 1576 – 2023

A holnapi (2023. augusztus 20.) istentiszteletek a Hercegszöllősi Zsinatra való megemlékezés jegyében is zajlanak. Az 1576-os hitvallási és egyházszervezeti zsinat máig érvényes üzenetekkel bír.

Mi az egyik aktualitása, amiért tanulságait nem szabad felejteni?

Egy mai, aktuális példa álljon itt ennek szemléltetésére.

Az 1993. január 30-i, a Horvát Köztársaságban megtartott első Zsinaton a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja lett a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (akkori nevén Horvátországi Református Keresztyén Egyház). Lelkészei között volt Andel Károly, Csáti-Szabó Lajos, Csáti-Szabó Aranka, Kanalas János, Kopácsi Kettős János, Lángh Endre, Varga György.

Az egyházból Kopácsi Kettős János és Varga György lelkipásztorok kivételével kivált lelkészek és gondnokaik megtévesztve egymást és félrevezetve saját magukat is, 1999-ben létrehoztak egy új felekezetet, többszöri névváltoztatást követően mai nevén Kálvini Egyház néven úgy, hogy tanulatlanságuk, tudatlanságuk és elbizakodottságuk folytán nem jártak el kellő körültekintéssel felelősségüket illetőleg. Az aznapi érdekekre tekintettek, nem pedig Krisztus egyházának és híveiknek javára gondoltak.

Ez az új felekezet területi és vagyoni igénnyel lépett fel a jogutód református egyházzal szemben, jogalanyiságát hamis módon igazolva. Perek garmada bizonyítja eljárásuk megalapozatlanságát.

A legutóbbi ilyen per egy, a jogutódlást megállapító legfelsőbb bírósági jogerős határozat ellen 3. ízben beadott felülvizsgálati kérelem volt, melyben immáron a negyedik elutasító végzést (Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2023. április 5-i Revd 774/2023-2 számú ítélet) vette át a napokban alperesként az új felekezet képviselője. Ebben a végzésben már negyedjére is kimondta a bíróság, hogy alperesnek tilos a felperes jogalanyiságát jogügyletekben felhasználnia és a nem hozzá tartozó azonosító adatokat felhasználnia. A végzés megemlíti a Horvát Köztársaság Pénzügyminisztériumát, valamint a Horvát Köztársaság Közigazgatási Minisztériumát, valamint a Vallási Közösségek Nyilvántartását. Ezek feltehetőleg azok a helyek, amelyeken hamis iratokkal a Kálvini Egyház a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és annak tagsága, vezetői ellen fellépett.

Ezért, mivel a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságának 2019. november 29-i első kihirdetését követő ítélete 2021. június 29-én jogerőre emelkedett, az újabb azóta beadott és megbukott felülvizsgálati kérelmektől függetlenül is híveink részére most is tudatjuk, hogy a Jugoszláv Királyság, Ausztria-Magyarországból a Jugoszláv Királyság Református Egyházának egyetlen jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.

Emellett a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház egy új vallási közösség, amely 1999-ben jött létre a történelmi református egyháztól való elszakadással.

Függetlenül attól, hogy a történelmi egyházközségek, azaz a történelmi Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház tulajdonában van-e az egyházi vagyon jelenleg, végső soron további pereken, vagy azokon kívül ez a kérdés az egyetlen lehetséges módon fog megoldódni. Mégpedig úgy, hogy az újonnan megalakult egyház sem csalással, sem a hamis törvényesség útján nem tudja kisajátítani a történelmi református egyház szellemi örökségét és tulajdonát.

Legyen az Úr irgalmassága az Őt követőkön!