Hamis állítások cáfolata
A Generális Konvent (GK) által hangoztatott álláspont tarthatatlanságára nézve, és Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Generális Konvent egykori elnökének ismertetett nyilatkozatában foglaltak egy részének cáfolatára a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) Vörösmarti Egyházközségének példáján keresztül mutatjuk be a közelmúlt egy horvátországi eseményét.
Emlékezetes, hogy a GK jelenlegi állásfoglalása, amelynek testamentuma Balog püspök ostoba és cinikus nyilatkozata, ellentétes bizonyos sarkalatos, illetékes bírósági döntésekkel. A Hercegszöllősi Református Egyházközség javára hozott jogerős, valamint a Csúzai Református Egyházközség javára született – még nem jogerős – ítéletet követően az Eszéki Városi Bíróság 2025. decemberében újabb, kiemelkedő jelentőségű döntést hozott. A bíróság a Vörösmarti Református Egyházközség által a Szenn Péter vezette Kálvini Egyház ellen indított perben (P-683/2017) első fokon teljes egészében helyt adott a felperes keresetének, és a Vörösmarti Református Egyházközség javára ítélt.
A Vörösmarti Református Egyházközség által indított P–683/2017. számú per középpontjában egy klasszikus „brisovna tužba”, azaz törlési kereset állt, amelynek célja az ingatlan-nyilvántartásban jogellenesen végrehajtott tulajdonjogi bejegyzés megszüntetése és az eredeti, törvényes állapot helyreállítása volt.
A per során a bíróság megállapította, hogy a vitatott ingatlanok tulajdonjogának megváltoztatása nem valós jogcímen, hanem egy úgynevezett „névváltoztatásként” előadott eljárás keretében történt, amelynek tényleges joghatása azonban nem pusztán formai volt, hanem új jogalany javára történő tulajdonosváltást eredményezett. A földhivatali eljárás során így a korábban jogszerűen bejegyzett egyházi tulajdonos jogát törölték, és egy másik vallási közösséget (a Kálvini Egyház kebelében) jegyeztek be helyette.
A ítélet részletesen bemutatja, hogy az eljárásban két alperes passzív legitimációja is fennállt. Az elsőrendű alperes volt az, aki a földhivatali eljárást kezdeményezte, és aktívan közreműködött a jogellenes bejegyzés létrejöttében, míg a másodrendű alperes az a jogalany volt, akinek javára a vitatott tulajdonjogi bejegyzést elvégezték. Mindketten a Kálvini Egyházhoz tartoznak A bíróság álláspontja szerint mindkét alperes olyan módon vett részt az ingatlan-nyilvántartási állapot megváltoztatásában, amely megalapozta perbeli felelősségüket.
Az ítélet és a fellebbezésre adott válasz egyik kulcseleme a jogerősen eldöntött jogutódlás kérdése. A dokumentum hivatkozik a cégbíróságok, valamint az Alkotmánybíróság által is megerősített korábbi döntésekre, amelyek egyértelműen kimondták:
a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, míg a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház egy később, 1999-ben létrejött új vallási közösség.
A bíróság ennek megfelelően elutasította azokat az érveket, amelyek nyelvi vagy adminisztratív különbségekre (reformatska/reformirana elnevezések) hivatkozva próbálták megkérdőjelezni a jogfolytonosságot. Az irat hangsúlyozza: a jogutódlás kérdése nem újra megnyitható, mivel azt korábbi, jogerős ítéletek már véglegesen rendezték.
Mindezek alapján a bíróság jogszerűnek és megalapozottnak találta a törlési keresetet, megállapította a jogellenes ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tényét, és elrendelte az eredeti tulajdonjogi állapot visszaállítását. A GK nyilvánvalóan a vitatott ingatlanok tulajdonjogának megváltoztatásában nyilatkozataival és egyéb lehetséges módokon közreműködött a nem valós jogcímen előadott eljárásban, és így egy földhivatali eljárás során a korábban jogszerűen bejegyzett egyházi tulajdonos jogát (a HMRKE egyházközségét) törölték, és egy másik, újonnan alapított, az előzőtől független vallási közösséget (a Kálvini Egyház kebelében) jegyeztek be helyette.
A történelmi református egyházközségek és az újonnan alapított vallási közösségek nem azonos jogalanyok, ezért közöttük jogfolytonosság nem áll fenn. Emellett a bíróságok nem kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban szereplő aktuális tulajdonost tekintették perelhetőnek, hanem azt a jogalanyt is (Kálvini Egyházat és később lehetséges, hogy a Generális Konventet is), aki a jogellenes bejegyzést kezdeményezte vagy előidézte. A peres eljárások közös, meghatározó eleme a jogerősen eldöntött jogutódlás kérdése. A bíróságok következetesen hivatkoztak azokra a korábbi ítéletekre – kereskedelmi bírósági, fellebbviteli és alkotmánybírósági szinten egyaránt -, amelyek kimondták: a volt jugoszláviai Református Keresztény Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A bírósági gyakorlat elutasítja a jogfolytonosság mesterséges újraértelmezését, és a tulajdonjogi vitákban a bizonyított, jogerősen megállapított történeti és jogi tényállást tekinti irányadónak, nem pedig a Generális Konvent idővel és újra meg újra változó elnökeinek véleményét.
Fotó:
Keresztes Ferenc vörösmarti presbiter, templomba járó, adakozó hívő volt, az 1890-es években született, emlékét tábla őrzi a vörösmarti református templomban. Református Egyházi Fotógyűjtemény, Csúza, 2020.