„Dícsérjétek az Urat. Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben. Nagyok az Úrnak cselekedetei; kívánatosak mindazoknak, a kik gyönyörködnek azokban. Dicsőség és méltóság az ő cselekedete, és igazsága megmarad mindvégig. Emlékezetet szerzett az ő csudálatos dolgainak; kegyelmes és irgalmas az Úr.” (Zsolt 111:1-4)
Kedves Testvérek, a fenti zsoltáridézet az Úristent dícsérő, úgynevezett „hallelujah” zsoltárok egyik énekéből való, és mai napi igénk a 2025-ös Kalendárium útmutatója alapján. Hallelujah – azt jelenti, hogy „Dícsérjétek az Urat”.
Kezdődjön a mi hetünk ezzel a jókat remélő és felemelő, bizakodást kifejező szóval; Hallelujah.
A zsoltár további verseiben a zsidók Egyiptomból való szabadulásáról emlékezik meg az író, majd előképét adja annak, ahogy a babiloni fogságból is hazatér a nép maradéka. Ez a zsidók két nagy szabadulása. Ha még tovább olvassuk ezt az egyébként rövid éneket, akkor ennél sokkal nagyobb látószögbe kerül a „szabadítás”, az evangélium. A zsoltáros „váltság”-ról ír, melyet az úr az Ő népének küldött: „Váltságot küldött az ő népének, elrendelte szövetségét örökre…” – szól a 9. vers első fele.
Ez a mondat lett az a prófécia, amely beteljesedve lehetővé tette, hogy a zsidóktól és pogány népektől különbözően a zsoltáron és énekeken, imádságainkon keresztül a Szentlélek által Istennel közvetlen közösségben legyünk, és meghallgassa imáinkat az Úr. Ez az az üzenet, amelyen át a jókat remélve és felemelő bizakodással kezdhetjük hetünket az év 265. napján, 39. hetében. Áldással, békességgel!