A 2025-ös Református Kalendárium április 5-i napi igéjének felolvasásával kezdődött meg szombaton Csúzán a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szeretetvendégsége, Tea délutánja a helyi gyülekezet és tagjai vendéglátása keretében. Országos egyházunk majd minden gyülekezetéből érkeztek híveink az igehallgatásra, versmondásra, imádkozásra, közös éneklésre, vetített képes előadásra, és beszélgetésre Isten szerető közösségének már rendszeressé vált közösség építő alkalmára.
Varga György püspök köszöntő szavait követően Erdős János zsinati tanács titkár tartott áhítatot a napi ige alábbi versei alapján. Sámuel könyvének 2. részéből Anna hálaéneke és Lukács evangéliumából Mária hálaéneke (Magnificat) keretezte a közelgő húsvéti időszakra is felkészítő üzenetet, Isten csodálatos, 3 ezer évet átölelő elrendeléseit, melyekkel a kiválasztott nép és egyének életét gondviselése által igazgatja, és létezésének és (isteni) igazságának bizonyságát adta minden korok népei számára, és adja számunkra is a jelenben. Dr. Kis Boáz lelkipásztor húsvéti előkészítő verscsokor gyűjteményt adott elő ezután szavalataiban. Kárász Izabella, Baja Mihály, Gerzsenyi Sándor, Pászthóy Domokos, Túrmezei Erzsébet, Tollas Tibor, Pilinszky János, Demse Márton, Ady Endre, Dömötör Tibor, Bódás János, Sántha Károly és Szénási Sándor ritkán elhangzó verseit szavalta mindannyiunk örömére. Dékány Zsuzsanna tanító felhívással élt a jelenlévők és szélesebb körök reformátusai felé azzal, hogy felhívta a helyi egykor, és ma működő tanítók által hagyott és munkált örökségre a figyelmet, és kérte, hogy a családi emlékek között fellelhető fényképeket és dokumentumokat az érdeklődők osszák meg vele egy tanulmány készítésének céljából. A sütemények és tea felszolgálását követően a közös együttlét alkalmának második részében Varga György püspök vetített képes előadásában Jézus perének kronológiáját és részletes magyarázatát ismertette érdekfeszítő módon. (Számos párhuzamot gondolatban is felvillantva a mai keresztyén közösségek elleni és más, a világban tapasztalható jogi eljárások és egyházunk legújabb kori történetének szomorú epizódjaira tekintve…) A felsorolt programokat beszélgetés, kérdések és feleletek, további kérdések és vélemények cseréje követte, amely rámutatott az ehhez hasonló alkalmak szükségességére, fontosságára és legfőképpen, arra, hogy Isten áldása van mindazokon, akik személyes jelenlétükkel, vagy a távolból követik keresztyén közösségünk életét, hitünket a szívig és lélekig mélyítve.
A húsvéti ünnepkör számunkra elkezdődött. Alkalmainkat a jövőben is bemutatni tervezzük fórumainkon, melyeket kérünk követni mindazok által, akik közösségünkhöz tartoznak, vagy csak érdekli őket életünk, szolgálatunk az Úrban. Isten, és Megváltó Fia iránti hálával: áldás békesség legyen a Szentlélek közösségében mindnyájunkkal!
Napi igénk volt:
I. Sámuel 2:
„1. És imádkozék Anna, és monda: Örvendez az én szívem az Úrban, Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, Mert szabadításodnak örvendezek én! 2. Senki sincs olyan szent, mint az Úr, Sőt rajtad kivül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk. 3. Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen; Szátokból ne jőjjön kérkedő szó, Mert mindentudó Isten az Úr, És a cselekedeteket ő ítéli meg. 4. Az erős kézíjjasokat megrontja, És a roskadozókat erővel övedzi fel, 5. A megelégedettek bérért szegődnek el, Éhezők pedig nem lesznek; S míg a magtalan hét gyermeket szül, A sok gyermekű megfogyatkozik. 6. Az Úr öl és elevenít, Sírba visz és visszahoz. 7. Az Úr szegénnyé tesz és gazdagít, Megaláz s fel is magasztal; 8. Felemeli a porból a szegényt, És a sárból kihozza a szűkölködőt, Hogy ültesse hatalmasok mellé, És a dicsőségnek székét adja nékik; Mert az Úré a földnek oszlopai, És azokra helyezé a föld kerekségét. 9. Híveinek lábait megoltalmazza, De az istentelenek setétségben némulnak el, Mert nem az erő teszi hatalmassá az embert. 10. Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja, Mennydörög felettök az égben, Az Úr megítéli a földnek határait, Királyának pedig hatalmat ad, És felemeli felkentjének szarvát! 11. Elméne ezután Elkána Rámába az ő házához; a gyermek pedig az Úrnak szolgája lett Éli pap előtt. 12. Éli fiai azonban Béliál fiai valának, nem ismerék az Urat.
13. És a papoknak ez vala szokásuk a néppel szemben: Ha mikor valaki áldozatot tesz vala, eljött a papnak szolgája, midőn a húst főzték, és a háromágú villácska az ő kezében vala; 14. És beüti vala a serpenyőbe, vagy üstbe, vagy fazékba, vagy edénybe, és mindent, a mit a villácskával kihúz, magának veszi el a pap. Így cselekesznek egész Izráellel, kik oda mennek Silóba. 15. És minekelőtte a kövérét megáldoznák, eljön a papnak szolgája és azt mondja az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, hanem csak nyerset. 16. És ha az ember [azt] mondja néki: Hadd gyújtsák meg most a kövérét, azután vedd el, a mint lelked kívánja: akkor azt mondják vala: [Semmiképen] nem, hanem most adjad, mert ha nem, erővel elveszem. 17. Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát.”
________
„Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.” (Róma 12:3)
