Csalásra utalhat-e egy bírósági végzés Karancson és Pélmonostoron?
A közzétett levél bemutathatja, hogy a Kálvini Egyház vezetői milyen módszereket alkalmaztak annak érdekében, hogy szervezetük elismeréshez, egyházi tulajdonhoz, és ezeken keresztül anyagi bevételekhez jusson egyházunk, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, illetve a horvátországi reformátusok kárára.
Egy zágrábi jogerős végzés kapcsán a mellékelt irat egy, az ügy szempontjából alapvető jelentőségű hivatalos levelet tartalmaz. A dokumentumból kiderül, hogy Hájek János, aki a Kálvini Egyház kopácsi közösségét gondozta átmeneti jelleggel, megbízatása elején levelet küldött a Pélmonostori Földhivatalnak. Ebben arra kérte a hivatalt, hogy névváltozásra hivatkozva írják át a Kopácsi Református Egyházközség nevén nyilvántartott ingatlanokat az úgynevezett „Kopácsi Egyházközség” nevére.
A kérelem a templomot, parókiát, templomkertet és több mezőgazdasági területet is érintett. A szóban forgó „Kopácsi Egyházközség” valójában a Kálvini Egyház által létrehozott új közösség volt, amelyet a volt Jugoszláviai Református Egyház kopácsi híveinek azon csoportja alkotott, akik a mandátumától korábban megfosztott tiszteletbeli püspökként szolgáló Lángh Endrét hivatalban tartották, és vele együtt 1999-ben új egyházat alapítottak.
Ez az új közösség nem rendelkezett jogfolytonossággal a háborút követően 1993-ban bejegyzett református egyházzal. Az egyházi törvények értelmében ugyanis az egyházi vagyon csak az eredeti, elismert jogutód egyház birtokában maradhat, az abból kiváló közösségeknek pedig nem jár automatikusan semmiféle tulajdonrész.
Az alkotmány és az egyházi törvények egyértelműen kimondják: aki elhagyja az egyházat, nem vihet magával egyházi vagyont, kihalás esetén pedig az ingatlanok és ingóságok a felettes egyházi testületre szállnak.
Ennek ellenére a kivált egyháztagok igényt formáltak a teljes vagyonra, és arra törekedtek, hogy kiszorítsák az eredeti, ott maradt református közösséget, és megszerezzék a templomot, parókiát, földeket. A mellékelt hivatalos levél ennek a szándéknak egyik konkrét és dokumentált lépését mutatja be.
Mit tett Hájek János?
A levél tanúsága szerint Hájek a következő lépéseket tette:
• A névváltozásra hivatkozott, és arra, hogy „kihalás” miatt a vagyon „örökléssel” az új néven bejegyzett közösséghez kerül.
• A régi gyülekezet anyakönyvi (bejegyzési) számát használta, ami elvileg elidegeníthetetlen – hasonló egy személyi számhoz vagy adószámhoz. Ezzel próbálta a jogfolytonosság látszatát fenntartani.
• A „Kopácsi Református Egyházközség” helyett „Kopácsi Egyházközség” nevet használt – a cím és az azonosítók azonban változatlanok maradtak.
• Kérte, hogy az értesítést ne az eredeti tulajdonos címére, hanem az ő képviselői címére – Karancsra – küldje a Földhivatal.
Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy az eredeti tulajdonos hosszú ideig ne szerezzen tudomást a változásról. A Karancsra küldött értesítések után az új tulajdonosi bejegyzéssel már földbérleti szerződéseket kötöttek, átvették a kifizetéseket is.
Bár a templom és a parókia tényleges birtokbavételét nem tudták elérni, folyamatos zaklatásokkal, rágalmakkal próbálták ellehetetleníteni a gyülekezet működését: a tagokat, presbitereket, gondnokokat, és különösen az ott szolgáló, megválasztott lelkészt, Kopácsi Kettős Jánost. Támadásaik minden társadalmi és egyházi fórumon megjelentek – világi és anyaországi szereplők részvételével.
Az így keletkezett hamis bejegyzés, és annak alapján kiállított hivatalos dokumentumok évekig szolgáltak eszközként egy tíz éven át tartó per során, amely során jelentős kárt és bosszúságot okoztak a kopácsi református közösségnek.
A következmények
A 2020 szeptemberében hozott jogerős bírósági ítélet egyértelműen kimondta, hogy az eljárások során nem valós adatokra és dokumentumokra hivatkoztak, és visszaállította az eredeti tulajdonosi állapotot.
Az ügy következményei máig érzékelhetők: megosztották egy magyar falu közösségét, anyagi érdekeket sértettek, jogokat tiportak, és minden korosztály számára mérhetetlen károkat okoztak – miközben az igazságszolgáltatás csak évek múltán és csak részlegesen tudta helyreállítani a jogszerű rendet.
Idén szeptember közepén az időt húzva a negyedik újra tárgyalási kísérletet teszi a Kálvini Egyház a kopácsi reformátusok ellen, hogy többek között a fenti ügyben felmerülő felelősséget elodázza a peres támadások által.
(Fotó: a kopácsi református templom (HMRKE archív)(ej)