„Íme, újjá teszek mindent.” (Jelenések könyve 21:5)
Az új esztendő első napja mindig határkő. Visszatekintés és előretekintés találkozása, ahol a múlt terhei és a jövő reménysége egyszerre vannak jelen. Ilyenkor különös súllyal hangzik Isten ígérete: De akik az Úrban bíznak, erejük megújul… (Ézsaiás 40:31)
A Jelenések könyvének és Ésaiás próféta szava nem emberi optimizmusból fakad. Nem arról beszél, hogy mi leszünk jobbak, erősebbek vagy következetesebbek, hanem arról, hogy Isten cselekszik. Az „újjá teszek mindent” és „erejük megújul” kijelentése azt üzeni: a kezdet nem bennünk, hanem nála van. Az idő múlása nem puszta ismétlődés, hanem lehetőség arra, hogy az Úr új rendet, új irányt, új életet adjon.
Az új évben ezért nem elsősorban fogadalmakra, hanem bizalomra van szükség. Arra a hitre, hogy Isten a megtört dolgokból is képes jót formálni, és a bizonytalanságban is biztos kézzel vezet. Az új kezdet nem a naptár lapozásával születik meg, hanem ott, ahol az ember rá meri bízni magát Teremtőjére.
Legyen ez a nap a fenti két igének a jegyében üzenet, és tovább ez az esztendő az odafordulás ideje: csendes figyelésé, engedelmes lépéseké, és annak felismeréséé, hogy az idő Ura velünk jár. Ő tesz újjá mindent – bennünket is.