Kedves Testvéreink,
ezekben az órákban már folynak istentiszteleteink, melyek minden településünkön a szokásos rendben és időben indultak Baranya és Kelet-Szlavónia szerte egyházunkban. A ma esti családi, testvéri közösségeket nagy igyekezettel készítették elő az édesanyák, apák, nagyszülők és rokonság, így testvéri közösségünkben mi magunk is, hivatalosok, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteinek tagjai.
Isten készítette pedig legfőképpen a mi közösségünket egymással és legfőképpen Ővele, Fiával, a Krisztussal, a mi megváltónkkal, hogy sem magányosság, sem betegség, sem háborúság, sem sem szenvedés – bárhol is legyünk e földön – el ne választhasson e kettős kötelékből bennünket, mely egyrészt felebarátaink iránt, és másrészt Isten iránt jelenik meg elkötelezettségünkben.
Bármilyen élethelyzetben is vagyunk, az Istennel való közösségünk fenntartható, vagy ha valaha elveszítettük, helyreállítható! Erre hívja fel a figyelmünket a Karácsony, Krisztus születésének és újra és újra megszületésének ünnepe, mely történés és cselekedet egyszerre lehet érvényes ránk, Isten gyermekeire. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Ő megáld bennünket, és legyen érte hála neki örökkön örökké!