Hamis tanúzás gyanúja a horvátországi református perekben
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) jogfolytonosságát a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság többször is megerősítette, kimondva, hogy a Kálvini Egyház nem használhatja más közösségek hivatalos azonosítóit. Ennek ellenére a Kálvini Egyház tisztségviselői a bíróság előtt olyan vallomásokat tettek, amelyek ellentmondanak a jogerős ítéleteknek.
Darko Tursić és Kel József 2025 áprilisában azt állították, hogy a HMRKE 1999-ben alakult, noha a dokumentumok és ítéletek bizonyítják: a közösség 1993 óta önálló és jogfolytonos. A vallomások így a hamis tanúzás gyanúját vetik fel, mivel alkalmasak a bíróságok félrevezetésére a folyamatban lévő ügyekben.
„Mert így szól az Úr: Amint ráhoztam e népre mindezt a nagy veszedelmet, úgy hozom rájuk mindazt a jót is, amit mondtam nekik…, Ezüstön vesznek mezőket, és okmányba foglalják, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyvidék, a síkság és a Délvidék városaiban, mert visszahozom őket a fogságból – ezt mondja az Úr.” (Jer. 31:42,44)
________
Hamis tanúk Horvátországban?
A nyilvántartási számok és a bírósági ítéletek egyértelműen bizonyítják, hogy a HMRKE 1993-as önállósulása óta jogfolytonos, gyülekezetei önálló jogi személyekként is igazolják ezt. A Csúzai Református Egyházközség például a HMRKE szervezeti egységeként működik. A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság jogerős ítéleteiben szintén megerősítette a HMRKE jogfolytonosságát, és eltiltotta a Kálvini Egyházat attól, hogy más közösségek hivatalos azonosítószámait használja.
Hamis tanúvallomások gyanúja
Mindezek ellenére a Kálvini Egyház által beidézett tisztségviselők a közelmúltban a bíróság előtt a tényekkel szembemenő állításokat tettek.
- Darko Tursić 2025 áprilisában azt vallotta, hogy „Kettős János 1999-ben megalapította a Horvátországi Magyar Református Egyházat”, és hogy „a Kálvini Egyház az 1993-ban alapított Horvátországi Református Keresztény Egyház jogutódja”.
- Kel József főgondnok pedig 2025. április 29-én az eszéki bíróságon azt állította, hogy „Kettős János kizárása után 1999-ben új egyházat alapított, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházat”.
E tanúvallomások nemcsak a történeti tényekkel, hanem a jogerős bírósági ítéletekkel is szembemennek. A Kálvini Egyház tisztségviselőinek – lelkésznek, főgondnoknak, jogtanácsosnak – kötelessége lenne tisztában lenni a 2019-es és 2021-es ítéletek tartalmával, amelyek világosan kimondják a HMRKE jogfolytonosságát.
A tanúk nyilatkozatai ezért a hamis tanúzás gyanúját vetik fel, mivel alkalmasak arra, hogy a folyamatban lévő perekben félrevezessék a bíróságokat, és akadályozzák az igazság érvényesülését.
——–
A Református Keresztyén Egyház a Jugoszláv Királyság fennállása óta jelen van a térségben. A volt Jugoszlávia széthullását követően, az 1993. január 30-án, Rétfalun megtartott zsinaton döntés született arról, hogy a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi gyülekezetei önállóvá válnak, és a Horvátországi Református Keresztyén Egyház (HRKE) keretein belül folytatják szolgálatukat. Ekkor választották meg Lángh Endrét a független HRKE első püspökévé.
Az akkori helyzet sajátossága volt, hogy a HRKE gyülekezetei közül egyesek a Horvát Köztársaság ellenőrzése alatti, míg mások a megszállt területeken (Baranyában) működtek. A megszállt területek felszabadítása és az 1998-as békés reintegráció után ezek a gyülekezetek is rendszeresen részt vehettek a zsinatokon.
Az 1998. november 7-én Laskón tartott zsinat döntött arról, hogy Lángh Endre püspökként többé nem képviselheti az egyházat, tiszteletbeli püspökként maradhat szolgálatban. A zsinat egy héttagú tanácsot állított fel az új alkotmányozó folyamat és a püspökválasztás előkészítésére. Lángh Endre azonban kihirdette, hogy a zsinati határozatokat semmissé teszi – erre jogilag nem volt felhatalmazása. E lépés következtében szakadás történt a felekezetben.
Lángh és követői új szervezetet alapítottak Horvátországi Református Keresztény Egyház – Püspöki Hivatal néven. A név szinte teljesen azonos volt az eredeti egyház nevével, csupán a „Püspöki Hivatal” kiegészítéssel különbözött. 1999-ben Lángh bejelentette a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy új egyház alakult. Ez a szervezet 2003-ig ezen a néven létezett.
2003-ban a vallási közösségek nyilvántartására létrehozott hivatal a „Püspöki Hivatal” megnevezést elhagyva, Horvátországi Református Keresztény Egyház néven vette nyilvántartásba a Lángh-féle újonnan alapított szervezetet, mintha az nem újonnan létrehozott felekezet lenne. Ez jogi nonszensz volt, hiszen az akkori törvények alapján újonnan alakult közösség ilyen módon nem kerülhetett volna az „őshonos egyházak” közé.
Eközben a jogutódlással létrejött HRKE zsinati határozattal módosította nevét: a hívek javaslatára, Kopácsi Kettős János püspök vezetése és Sója Lajos főgondnok indítványa alapján bevezették a „magyar” jelzőt, így lett a közösség neve Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE).
2005-ben Lángh szervezete újabb névváltoztatással Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház néven működött tovább. Ekkortól a Földhivatalokban és a Kárpótlási Hivatalnál a névváltoztatás leple alatt tulajdonjogi igényeket támasztott olyan gyülekezetek ingatlanjaira, amelyek az 1993 óta bejegyzett jogutód HMRKE közösségeihez tartoztak.