A csúzai ingatlanper mai tárgyalása – új fejleményeink
I. rész
Mikor mond igazat Szenn Péter, a szakadár egyház püspöke?
Szenn Péter: „Lángh Endre nem volt többé a református keresztyén egyház püspöke…”
Szenn Péter, a szakadár Kálvini Egyház püspöke a fentiek szerint nyilatkozott a Csúzai Református Egyházközség ingatlanvagyonával kapcsolatos per ma, 2025 június 12-én tíz órakor kezdődött tárgyalásán.
Mint ismeretes, a csúzai egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és annak jogelődjeiként nyilvántartott egyházak (pl. a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház) egyik közössége a mai napig. Vagyona, amely a működés fenntartását szolgálta évszázadokon át, a kétezres évek elején földhivatali és állami regisztrációs eljárások keretében benyújtott, nem valós tartalmú iratok alapján, egy párhuzamosan létrehozott jogi személy, az újonnan, 1999-ben alapított Kálvini Egyház fennhatósága alá került. Jelen pertől az ide vezető út körülményeinek feltárását és a kialakult helyzet jogszerű rendezését várják a felek.
A kétezres évek elejétől rendszerszintű hamis eljárások indítványozói gyakorlatilag kifosztották az eredeti, tulajdonos református gyülekezeteket. Megszerzett jogaikkal számos esetben máig és folyamatosan korlátozzák és ellehetetlenítik gyülekezetek működését. Szenn Péter elődei Csáti-Szabó Lajos, korábban pedig Lángh Endre voltak.
________
Szenn Péter ma elmondta, hogy 1998. novemberében Lángh Endre, mint megbízott püspök a lelkészekkel és gyülekezeti képviselőkkel egyetértésben zsinatot hívott össze. A zsinaton, alkotó tagként többek között részt vett Kopácsi Kettős János lelkipásztor, mint akkor missziói előadó és az Elüldözöttek Gyülekezetének lelkésze, valamint Varga György lelkipásztor, akkor többek között Csúza gyülekezetének lelkésze is. Jelen volt a tanácskozáson mintegy százötven fő (ez helytelen adat). Még sokan emlékezhetnek rá, és a jegyzőkönyv is arról tanúskodik, hogy ezen a zsinaton Kopácsi Kettős János lelkipásztor és Jakab Sándor presbiter javaslatára szavazást tartottak, és ennek alapján „Lángh Endre többé nem volt a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspöke”… Ebben a szövegkörnyezetben hangzott el Szenn Péter a fenti címben idézett mondata, amellyel alaposan átírta eddigi tanúvallomásaiban bizonygatott meggyőződését. Mi történhetett, hogy ilyen fordulatot vett a véleménye?
________
Kijelentése helytálló, és nagyon fontos epizód a két egyház vitájában. Jelentősége részben abból adódik, hogy a fentieket személyében az újonnan, 1999-ben alapított egyház jelenlegi képviselője mondta ki. Álláspontja minden bizonnyal befolyásolhatja, vagy ha nem, akkor viszályt szülhet felekezetének azon tagjai között, akik Kel József főgondnokuk és néhány más gondnokuk, presbitereik véleménye szerint Szennel a fentiek tekintetében továbbra sem értenek egyet. Ők azok, akik 1999-ben a nemrég elhúnyt Langh Endre szakadár püspök támogatóiként új egyházat alapítottak, és téves meggyőződésükből ma sem engednek, sőt további ellentmondásokba és ezáltal bajba sodorják híveiket.
Lángh Endre 1998. november 7-től már nem püspök.
Az 1998. november 7-én tartott laskói zsinaton, amely a HMRKE II. zsinata volt, mintegy 20 egyházi közösség képviselője, összesen 91 világi küldött és minden lelkész, összesen 8 fő, valamint a Zsinati Tanács képviselői vettek részt egyházi részről. A jelenlévő vendégek között volt a Magyarországi Református Egyházból Dr. Márkus Mihály püspök és Dr. Pásztor János teológiai tanár és lelkész, valamint Dr. Duncan Hanson az Amerikai Presbiteriánus Egyház képviselője, valamint teológus hallgatók a Budapesti Református Teológiáról (ma Károli Gáspár Református Egyetem) és mások.
A jelenlévő küldöttek a Zsinat alábbi határozatait fogadták el. A háborút követő helyzetben ezek az egyház működése érdekében a legjobb megoldásnak tűntek, és reményt adtak arra, hogy a független Horvátországban az Egyház számára is az újjáépítés békés időszakát biztosíthatják.
– Lángh Endre püspöki beszámolóját a zsinat tudomásul vette, de nem fogadta el. Bizalmatlansági szavazás keretében tisztségétől megfosztották, hogy a továbbiakban ne vezesse az egyházat. Eddigi szolgálatáért köszönetképpen „tiszteletbeli püspök”-ké nyilvánították.
– Egy héttagú Végrehajtó Bizottságot választottak az Egyház vezetésére a harmadik zsinat összehívásáig, amelyen új püspököt választanak. A következő zsinat időpontját 1999. májusára tűzték ki.
Ezeket a döntéseket Lángh Endre is elfogadta, felismerve, hogy a küldöttek, és így a református egyház híveinek többsége elégedetlen a munkájával. Ezért 1998. november 7-dikét követően Lángh Endre már nem volt a Horvátországi Református Keresztyén Egyház (ma HMRKE) képviselője, és a továbbiakban nem léphetett fel annak nevében semmilyen állami szerv, nemzetközi református szervezetek, vagy más vallási közösségek előtt. Meg kell jegyezni itt, hogy Lángh Endre 1993. január 30-i megválasztásától 1998. november 7-ig is csupán kinevezett püspök volt, mivel nem szentelték fel és iktatták be a püspöki tisztségre.
A héttagú Végrehajtó Bizottság mandátumának megfelelően megkezdte munkáját. 1999. január 11-én azonban, két hónappal a Laskói Zsinat után, Lángh Endre a „Püspöki Hivatal” memoranduma alapján – bár adminisztratív értelemben már nem volt püspök – „Határozatot” adott ki, amelyben megsemmisítette az 1998. november 7-én Laskón tartott zsinatot, kijelentve, hogy annak minden határozatát érvénytelennek tekinti! Ezzel megszegte a zsinat döntését, és egyoldalúan megtagadta a Végrehajtó Bizottsággal való együttműködést is. A zsinat megsemmisítő határozatot a Zsinati Tanács részéről Jaroslav Mahaček, a lelkészi tanács nevében pedig Andel Károly és Csáti-Szabó Lajos írták alá.
Magából a határozatból egyértelműen kiderül, hogy a döntést a „Püspöki Hivatal” hozta meg. Bár Lángh Endre a zsinat határozatainak megfelelően és adminisztratív értelemben ebben az időben már nem volt püspök – erre utal Szenn is a címadó mondatban -. Ebben a pozícióban nem járhatott el. Ezért, és több okból a Püspöki Hivatal sem járhatott el. Könnyen belátható, hogy a püspök, vagy a „Püspöki Hivatal” semmilyen körülmények között nem lehetett illetékes abban, hogy egy szabályosan összehívott és lefolytatott zsinatot és annak határozatait hatályon kívül helyez, ugyanis a zsinat a református egyházak legfelsőbb törvényhozó szerve, és ebben az értelemben csak egy újonnan összehívott zsinat semmisíthette volna meg az előző zsinat határozatait. Erre az elvre még Magyarországon, a Magyarországi Református Egyház gyakorlatában is vigyáznak formailag.
________
Mindezt megerősítve a történet Szenn elmondása szerint is a mai tárgyaláson elmondottakkal egészült ki: „Tekintettel az 1998. novemberi zsinaton történtekre, Langh püspök konzultált a Református Egyházak Világszervezetével, és azt a választ kapta, hogy az egyházjog szerint csak egy új zsinat nyilváníthatja érvénytelennek a zsinatot.” Lángh Endre Szenn elmondása alapján valóban pontos és törvényszerű tájékoztatást kapott a Református Egyházak Világszövetségétől. Fontos azonban hangsúlyozni azt is, hogy az új zsinatot csak az előző zsinat által kinevezett testület, a héttagú Végrehajtó Bizottság hívhatta össze, és nem a felmentett püspök, aki – maga Szenn Péter tanúvallomása szerint is – már nem volt a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspöke.
Szenn Péter így folytatta: „Ezért Lángh püspök 1999. februárjában új zsinatot hívott össze… Ezen a zsinaton döntés született az 1998. novemberében tartott Laskói zsinat érvénytelenítéséről…”
________
Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy belássuk Szenn Péter állításainak logikátlanságát. Tehát először is, egyértelműen megerősítette, hogy a laskói zsinat megszavazta, hogy Lángh Endre többé nem püspök. Miután Lángh Endre önkényesen megkísérelte megsemmisíteni a Laskói Zsinatot, a Református Egyházak Világszövetsége Szenn elmondása szerint figyelmeztette, hogy ezt nem teheti meg. Csak egy új zsinat illetékes ebben a kérdésben. Az új zsinatot viszont a leváltott püspök már nem hívhatja össze, hanem arra csak a helyébe megválasztott héttagú Végrehajtó Bizottság jogosult. Tehát egyértelmű, hogy az 1999. februárjában a felmentett püspök által összehívott zsinat nem volt jogszerű, a jogutód, és Laskón 1998. novemberében zsinatolt egyházhoz (HMRKE) köze már nem volt, azaz valójában az egy újonnan alapított egyház zsinata volt, amely, bejegyzését követően ma Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház néven működik. Ez a horvátországi szakadár református egyház.
Szenn is akarva, akaratlanul megerősítette a fent idézett vallomásában, mai napon a bíróság előtt a Csúzai Református Egyházközség ingatlanvagyonával kapcsolatos per tárgyalásán azt a vitathatatlan tényt, hogy Lángh Endre 1998. november 7 utáni összes olyan cselekedete jogellenes és egyházi jogi hatály nélküli volt, amely a Horvátországi Református Keresztyén Egyház egyetlen jogutódjára, nevezetesen a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházra irányult, annak életét és működését befolyásolta volna. És azt is, hogy a Szenn Péter által képviselt Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház egy újonnan alapított vallási közösség, amely 1999. óta működik, és bizonyos személyek akaratából kifolyólag egy szakadásból jött létre.
(Folytatjuk. Olvasd még: horizontivjere.com/2025/06/12/peter-szenn-endre-langh/ ej.) Fénykép: Laskó, a HMRKE II. Zsinata, 1998. november 7-én.