Posts Tagged “Szentlászló”

Vörösmart – a református tanösvény következő állomása

 

Vörösmarti reformátusok csoportja, 2017. június.

 

Vörösmarti utcakép a református templommal, 2017. június.

A vörösmarti református templom

 

Vörösmart népe az 1500-as években az elsők között fogadta el a reformáció tanítását, és feljegyzések szerint 1573-ban már temploma is volt. A második templom építését 1669-ban kezdték el. Anyaga vályog és fagerenda volt. Téglából épült és bádoggal fedett tornyát 1796-ban fejezték be. Az egyházközség 1866-ban fontos elhatározást hoz: a régi templomot lebontja, és teljesen újat épít. A templomépítéssel Gfeller Károlyt, zombori kőművest bízták meg. A szerződést 1866. augusztus 28.-án írták alá. A munkálatok 4000 forintba kerültek, és az egyházközségnek a pénzösszeget 5 év leforgása alatt, részletekben kellett kifizetnie. Rátz Pál lelkipásztor szolgálata alatt folytak a templomépítés munkái. Az 1871-ben teljesen elkészült templomban az első istentiszteletet október 29.-én tartották.

A II. világháború harcai közben a templom megsérült, és belső berendezése is tönkrement. Később a károkat helyrehozták, és a padokat is kijavították, de a templom és a lelkészlak a délvidéki háború (1991-1995) alatt ismét nagyon rossz állapotba került. Az elmúlt években azonban adományokból a templom, a parókia, valamint a gyülekezeti terem ismét megújult.

Az egyház irattárában megőrzött adatokból látszik, hogy a vörösmarti egyházközségben hat lelkész viselt püspöki tisztet. A virágzó egyházi életet és a környező egyházakra kiható jelentőségét mutatja az, hogy Vörösmarton az egyház gimnáziumot tartott fenn, amelyet a baranyai eklézsiákon kívül néhány erdélyi főúr is támogatott. Ez az iskola 1686-ig működött. A törökök kiűzése után az iskola nem újult meg. Az ellenreformáció idején a vörösmarti egyház és prédikátorai sok üldöztetést szenvedtek. A templom mellett bal oldalon álló hatalmas méretű parókia a régmúlt idők gazdagságára emlékeztet. Vörösmarton 1935-ig 28 lelkész szolgált a reformáció kezdete óta.

A Vörösmarti Református Egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik ősi gyülekezete. Az elmúlt évszázadokban megdöbbentő fogyatkozás állt be a helyi magyar lakosság létszámában, amelynek fő oka az ezen a vidéken erőteljesen elterjedt egykézés mellett a két világháború és a délvidéki háború okozta elvándorlás. A gyülekezet lélekszáma 1817-ben 914, 1886-ban 904, 1910-ben 621, 1941-ben 450, 1971-ben 132, 1999-ben 130 fő volt, mára száz fő alá csökkent. Hitvallásuk a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A sákramentumokat rendesen kiszolgálják, istentiszteletet minden vasárnap d.e. 9 órakor, valamint ünnepnapokon tartanak.

A lelkipásztori teendőket Varga György csúzai lelkipásztor látja el.

 

 

A vörösmarti református templom belseje a déli karzattal és szószékkel, 2017.

Vörösmarti református templom belső, északi karzat és szószék, 2017.

A vörösmarti református templom tornya, 2017. június.

 

Hercegszöllős, a Zsinat temploma – 1576 – 2017

 

A hercegszöllősi református templom a felújítás után, 2017.

 

A Hercegszöllősi Református Egyházközség

 

Egyházközségünk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik gyülekezete. Hitvallása a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerinti. A sákramentumokat rendesen kiszolgáltatjuk, istentiszteletet minden vasárnap d.e. 11 órakor, valamint ünnepnapokon tartunk.

A gyülekezet történetéből

A vesztes mohácsi csata után kezdett el terjedni a reformáció tanítása ezen a vidéken is. A falu népe bizonyára az elsők között fogadta el a református vallás tanítását, feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori tevékenységének köszönhetően.
A Drávaszög* egyik legrégibb temploma áll itt. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. Mai formáját több tűzvész és újjáépítés után, a javításokat követően a XIX. század elején nyerte el, de bizonyos, hogy a XVI. században is tágas temploma volt az egyháznak, mert itt tartották meg 1576-ban a Hercegszöllősi Zsinatot Veresmarti Illés itteni prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. A megjelent 40 prédikátor fontos egyházi törvényeket fogadott el. A 46 articulust tartalmazó Hercegszöllősi Kánonok a református egyház és követőinek életét kívánta szabályozni, fontos egyházszervezeti és diakóniai szabályokat tartalmaz. A templom 1803-ban épült, 1839-ben már javították és bővítették. A mai műemlék-templom nagyon rossz állapotot követően teljes felújításra került, régészeti feltárások, ásatások dokumentálása után a helyreállítása befejeződött. A torony, és a toronysisak elkészült, a tetőszerkezet, a külső és belső javítások szinte teljes körűek, a kor igényeinek megfelelők. Istennek hála, hogy az egykor alig remélt újjászületése templomunknak olyan sokak áldozata árán megvalósulhatott. A templomtér koncertek, konferenciák és előadások helyszíne is, a leghidegebb évszakok kivételével pedig az istentiszteletek is itt folynak.
A gyülekezet lélekszáma 1817-ben 615, 1880-ban 891, 1910-ben 543, 1941-ben 332, 1971-ben 132, 1989-ben 70, 1999-ben 85 volt.
A gyülekezet legismertebb lelkipásztorai Szekér Pál, Vághó László, Molnár Hugó, Matkovics Péter voltak. A legtragikusabb sorsú helyi lelkipásztor Faragó Ferenc volt, aki szomorú politikai vérbosszú áldozata lett, és akit több más magyarral együtt idegen megszálló hatalmak 1944-ben kegyetlen módon kivégeztek.
Bár a régi parókia lakott; szépen gondozott épületet és kertet, valamint komfortos gyülekezeti helyiségeket is magába foglal, napjainkban helyben lakó lelkipásztora nincs a gyülekezetnek. A lelkipásztori teendőket a szomszéd település lelkésze, Varga György csúzai lelkipásztor látja el.

* Drávaszög: földrajzi fogalom, az egykori Baranya Megye déli sarka, Horvátország része, a Duna – Dráva folyamok valamint az országhatár között terül el. Horvát neve: Baranja.

Hercegszöllősi Református Egyházközség
Cím: HR 31309 Kneževi Vinogradi / Hercegszöllős, Olgina 26.
Tel./fax: +385 31 733 169
e-mail cím: reformata@freemail.hu

Lelkipásztor: Varga György
Gondnok: Sója Bálint

 

Hercegszöllős, 2016. augusztus 16–17., a 440 éves Zsinat ünnepe

 

Zsoltárok könyve 46. rész

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela.

 

Hercegszöllős, 2016. augusztus 16–17., a 440 éves Zsinat ünnepe

Augusztus 17-én a hercegszöllősi református templomban a Hercegszöllősi Zsinat 440. évfordulóján tartott a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház hálaadó istentisztelettel és úrvacsoraosztással egybekötött ünnepséget. A kilencvenes években Hegedűs Loránt dunamelléki püspök által kezdeményezett és Varga György lelkipásztor szolgálata alatt nagy részben horvát állami segítséggel gyönyörűen felújított műemlék templomban ez alkalommal az istentiszteleten igét hirdetett Forró László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, úrvacsorát osztott és ének előadással szolgált a budapesti Cimbalom utcai Református Egyházközség lelkipásztora, Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkész-énekművész. A megjelentek köszöntését Kopácsi Kettős János szuperintendens mondta el magyar és horvát nyelven, a liturgiát pedig a helyi lelkész, Varga György lelkipásztor vezette.

Igehirdetésében Forró László lelkipásztor a 46. Zsoltár alapján szólt a megjelentekhez.
Elmondta, hogy ebben a zsoltárban nem csupán az egyénre nézve, hanem egész közösségünk számára is benne van hívő múltunk, jelenünk és jövőnk. A történelmi háttért követően felhangzik benne a hitvallás: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk!” „A Seregek Ura velünk van!”. Isten népe számos, a Bibliában is megírt történetben élte meg Isten szabadítását és a mai korban zajló folyamatok is hasonlóképpen zajlanak, mint a bibliai korokban. Propaganda, pusztítás, hamis eszmék és hamis hír cseng az emberek fülében; hogy azt tesznek a gonoszok, amit csak akarnak. De virradatra megtörténik a csoda: Isten az Ő népe között van, nem rendül meg, megsegíti a benne hívőket.

 

 

Az ünnepség szervezésekor hangsúlyt kapott az a szempont, hogy a magyar nemzeti összetartozás alkalmaként is összegyűlhessenek híveink, ezért a Magyar Koronaőrök Egyesülete képviselői is jelen voltak a megújult templomban. Őrségállásuk a magyar államiság és a nemzet szimbóluma, a Korona mellett tisztelgett, melynek másolata karnyújtásnyi közelségben egész délután megtekinthető volt.

 

Lelkipásztorok közössége az ünnepségen, Hercegszöllős, 2016.

 

Az ünnepi felszólalók között találkozhattunk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház lelkipásztoraival, Kettős Attila és Csiffáry Éva lelkészekkel, akik híveikkel minden gyülekezetből képviseltették magukat. A szentlászlói, bellyei, eszéki és kopácsi egyháztagok külön busszal érkeztek a helyszínre, és a környékbeli látogatók, akik között voltak más felekezethez és nemzetiséghez tartozók is, az egyébként munkanapra eső istentiszteletet követően is szép számban érdeklődtek. Számos magyarországi gyülekezetből is jelen voltak keresztyén testvéreink és barátaink, valamint ellátogattak hozzánk magyarországi, szerbiai és romániai testvér egyházaink és egyházi szervezeteink képviselői is. Közöttünk egykor aktívan szolgáló lelkészek is érkeztek több száz kilométer távolságból, így volt alkalmunk röviden beszélgetni Hünlich Robert egykori szentlászlói, eszéki, és Iván Géza egykori vörösmarti lelkészeinkkel. A délszláv háború idején szoros kapcsolatot ápoltak híveink a baranyai és Bács-Kiskun megyei reformátusokkal, többek között a pécsi, mohácsi és bajai gyülekezet tagjaival és vezetőivel. Örömmel láttuk, hogy egyházunk meghívását elfogadták és megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.

Az ünnepség záró eseményeként néhai id. Sója Lajos főgondnok, a délszláv háború utáni időszakban a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház első főgondnokának emléktábláját avatta fel Egyházunk Zsinati Elnöksége a templomban.

A szerbiai református püspök és Piros református gyülekezetének 18 fős csoportja két napra érkezett, csakúgy, mint az igehirdető partiumi lelkipásztor és családja. Velük a közös vacsora után a szervezők a másnapi programok részeként a Kopácsi Réten kirándultak és gyülekezetlátogatásokon vettek részt az időjárás kegyes támogatásával.

A nyitó fogadás, a szervezés, a százfős vacsora és a szálláshelyek biztosítása mind a helyi gyülekezet igyekezetéről és testvéri elkötelezettségéről tett bizonyságot, mely jelentős anyagi áldozattal is járt a közösség részéről. Köszönet és elismerés érte a helyi gyülekezet tagjainak, presbitériumának és gondnokának, Sója Bálintnak.

Soli Deo Gloria.

Az Eszéki Református Egyházközségről néhány szó

 

Istentiszteleten az eszéki gyülekezetben, 2014.

 

Az Eszéki Református Gyülekezet

Amikor az eszéki gyülekezetre gondolok, egy régi megkopott kapubejárat jut eszembe a Vukovár utca 3. alatt, amelyen át eljutunk a teremig, ahol az alkalmainkat tartjuk. Valamint egy ének: „Ó Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már de némán kulcs fordulásra vársz….”.
Miért pont ez az ének? Talán azért, mert éppen adventi időszak van, amikor ezeket a gondolatokat leírom. A fent említett megkopott kapubejáratot rendszeresen használjuk, ki-be nyitogatjuk, csukogatjuk, zárjuk az eszéki egyházközségben lévő gyülekezeti tagokkal. Ők azok a személyek, akik a városrész különböző irányaiból útra kelnek, hogy a délután 4 órától kezdődő Istentiszteletre eljussanak. Gondoljunk bele, mire hétről-hétre eljutnak a gyülekezeti teremig, mennyi ajtón keresztül haladnak át, amíg eljutnak a mi kicsi termünkbe. Oda, ahol lehetőségük van meghallgatni Isten igéjét, nyitott szívvel és lélekkel figyelhetnek az örök élet beszédére. Ez a kicsi, de erős gyülekezet vasárnapról-vasárnapra az imádság órájában azt a lelkületet mutatja, hogy valóban az Úr Jézus Krisztus előtt kinyitja az ő szívének ajtaját, amit ez az ének is kiválóan tükröz. Hiszen megtehetnék, hogy korukra, egészségi állapotukra hivatkozva nem indulnának el, hogy ezeket az ajtókat hétről-hétre kinyissák. Panaszkodhatnának, kifogásokat kereshetnének, de nem teszik. Akiknek pedig erejük fogytán, otthon tárják ki szívük ajtaját várva az Urat, imádságban hordozva az Ő nyáját. Mindenkit szeretettel várunk vasárnaponként a Vukovári utcában.
Az Úr áldja meg e kicsiny közösséget.

Kettős Attila
lelkipásztor

 

Istentisztelet Eszéken, 2014.

Szentlászlói gyülekezeti élet és alkalmaink

 

Délutáni istentiszteleti résztvevők, Szentlászló, 2017. június

 

Nézzünk fel

Amikor valakivel találkozunk, vagy meglátunk valakit az utcán, előfordul, hogy észre szoktuk venni, hogy milyen hangulatban van az illető. Ha egyenes a tekintete és derűs az arca, valószínű, hogy jókedvű. Ha szomorú ábrázattal van és lehajtott fejjel látjuk, lehetséges, hogy bántja valami, egyszóval nincs jó lelki állapotban.
Az utcákat járva sajnos naponta látni embereket, akik lehajtott fejjel járnak, különböző okoknál fogva. Ezeket a sorokat olvasva neked is eszedbe juthat magadról, hogy bizony én is jártam már lehajtott fejjel, hiszen életünk folyamán mi is átélhetünk valamilyen lelki megrázkódtatást. Ez a lelkiállapot nem csak egyéni életünkre vonatkozhat, hanem akár közösségi életünkre is. Amikor arról panaszkodunk, hogy mehetnének jobban is a dolgaink. Itt Szentlászlón például panaszkodhatnánk a háborúban megsérült templom befejezetlen állapotára, vagy hogy egyre idősebbek vagyunk, hogy egy-egy imára kulcsolt kezet többé nem szoríthatunk meg, hogy a fiatalok arra kényszerülnek, hogy máshol boldoguljanak. Még mindig nem kész, mennyi időbe fog még telni amíg ismét régi állapotába fogjuk látni templomunkat?!
Igen, panaszkodhatnánk, de a gyülekezetnek van oka az örömre, hisz évről-évre szépen lassan minden a helyére kerül. Vannak alkalmaink a gyülekezetben, a vasárnapi Istentiszteletet lehetőség van rendszeresen látogatni, úgy a Bibliaórákat is. Gyermekeink rendszeresen járnak a hittanórákra, vasárnapi iskolára, konfirmációi előkészítőre. Az idei évben öt gyermekünk állt meg az Úr asztala körül, és tett bizonyságot megváltó Urunkról.

Gyermekeink a faluban évről-évre nagyon várják a nyári táborunkat, lelkesen és rendszeresen megkérdezik időről-időre, mikor lesz már? Gyülekezeti tagjaink imádságos szívvel hordozzák, és az anyukák nagymamák is segítik a munkánkat. Középiskolás fiataljaink, akik régen eljártak táborainkba, mostanra már velünk együtt táboroztató kis csapattá kovácsolódtak. A gyülekezeti tagok és a fiatalok segítsége nélkül már nem boldogultunk volna több mint hatvan gyermekkel a tábori hét folyamán. Ez úton is szeretnénk nekik megköszönni a segítséget. A fiatalok a következőképpen foglalták össze azt a nyári hetet: „Mint minden évben, az idén is sikeresen lezajlott a református gyerektábor Szentlászlón. Azon kívül, hogy jót szórakoztunk és játszottunk, nagyon sokat tanultunk, hogy nem könnyű íjjal célba lőni, vagy éppen patkót dobni. Ha sikeresek akarunk lenni, többször kell próbálkozni. Mi is szerettünk trambulinozni a gyerekek után. A legfontosabb, amit ismét megtanultunk, hogy hinni kell. Reméljük, hogy jövőre ismét ott tudunk lenni és segíteni”.

Érdekesen alakult az újonnan elkészült kerítésünk esete. Nagyon rövid ideig örülhettünk az elkészültének, hiszen egy autó hajtott bele a bejárati kiskapunál (hála Istennek a vezetőnek nem történt sérülése), melynek az oszlopa ki is dőlt. A balesetet szenvedő fiatalember édesapja nagyon lelkiismeretes volt és a lehető leggyorsabban helyre hozatta az általuk okozott kárt. A kerítésünk újra a régi szépségében tölti be szerepét és nyitva áll híveink és az Úr dolgai iránt érdeklődők előtt. Öröm hír az is, hogy az idei évben a templomunkon jelentős munkálatok folytak. Tavasszal az összes ablakkeret, ajtó ismét át lett festve. A templombelső ki lett meszelve szép fehérre. A leglátványosabb talán az, hogy a szószék is hosszú idő után a helyére került. Kívülről az ablakkeretek körül be lett vakolva a fal, így többé nem okoz gondot a befolyó esővíz.
Heti rendszeres alkalmainkon kívül volt több esemény is, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a lelkünk felüdüljön. Adventi énekkari szolgálat, gyermekek karácsonyi műsora, és a táborban tanultakat is megmutathattuk a gyülekezetben, presbiter továbbképzőt szerveztünk, tavasszal pedig otthont adtunk egy csendes napnak, melyre előadónk Nagy János lelkipásztor testvérünk Magyarországról érkezett. Bizonyságtételével megszólította a hallgatókat. A Népfőiskola előadói egy tanulságos estével örvendeztették meg a résztvevőket. Több meghívást is kaptunk Egyházunk gyülekezeteitől, valamint a faluban szervezett ünnepek alkalmain is részt vettünk Igei szolgálattal.

Mindezeket figyelembe véve bátran kijelenthetjük, hogy van okunk felnézni, és előre tekinteni, hiszen csak így láthatjuk meg az előttünk lévő feladatokat. Sőt, ha a Zsidókhoz írt levél 12:2 versét elolvassuk: „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére”, akkor egy egészen más látásmódra tehetünk szert a mindennapjainkban. Életünk sokkal reményteljesebb, kiegyensúlyozottabb és megbékélt lehet az Úrban! Mert van aki segít és kiáll mellettünk a nehéz órákban, mindig és minden körülmények között. Imádkozzunk gyülekezetünkért, hogy egyre többen meglássák, hogy az Úr szeretete által jó lesz minden.

Kettős Attila
lelkipásztor

 

A templombelső állványozása, Szentlászló, 2016.

Református gyermektábor Szentlászlón, 2016.

Szentlászlói Konfirmáció, 2016.

Bibliakiállítás egyházunkban a reformáció 500 éves évfordulója alkalmával

 

A nyomdagépről méretet vesz Lehocki János bellyei asztalosmester Vizsolyban, 2016.

 

A Reformáció 500 éves évfordulója alkalmával a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely által a XVI. századnak megfelelő technikával és eszközökkel nyomtatott Biblia másolat egy példányának bemutatására több gyülekezetünkben is sor kerül 2017. nyár végétől. Az eredetileg 800 példányban megjelenő Biblia 200 példányban kerül ismét kiadásra. Egy példánya Egyházunk tulajdonába kerül és állandó kiállítás részeként lesz megtekinthető a későbbiek során is.
A Bellyei Református Egyházközség az újra megjelenő Biblia kiadásához az annak lapjain megjelenő két iniciálé, illetve nyomdai cifra elkészítéséhez szükséges anyagi támogatással járult hozzá.

 

A bellyei műhelyben elkészült nyomdagép, 2017.

A Biblia egy lapjának nyomtatása, Vizsoly, 2017.

A mintaként szolgáló nyomdagép részlete, Vizsoly, 2016.

A nyomdagép a bellyei műhelyben, 2017.

A Magyar Népfőiskolai Collegium kitüntetését vette át Varga György lelkipásztor

 

Horkay László ny. püspök átadja Varga György lelkipásztornak az MNC kitüntetését, 2017. május, Budapest

 

A Magyar Népfőiskolai Collegium egyik idei kitüntetettje Varga György lelkipásztor, Csúzáról.

A Magyar Népfőiskolai Collegium megalakulásának 25. évfordulója alkalmából 2017 május 30-án, Budapesten A Református Teológia Tóth Kálmán termében Varga György csúzai lelkipásztor, Egyházunk főjegyzője kitüntetést vehetett át a Népfőiskolai Collegium Elnöksége nevében dr. Kis Boáz lelkipásztortól, az MNC titkárától és Horkay László ny. püspök úrtól, Kárpátaljáról.

Az ünnepségen a Csákvári Összhang Énekkar műsora mellett csángó kiállítást és előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

Egyházunk képviseletében jelen volt az alkalmon Kopácsi Kettős János szuperintendens, aki az előző jubileum alkalmával vett át munkáját és szolgálatát elismerő kitüntetést. Egyházunk figyelemmel kíséri és aktívan részt vesz a Collegium életében, programjaiban. Közös alkalmaink nagyszerű lehetőségek arra, hogy a határon túli magyar egyházi és közművelődési szervezetek tagjai találkozzanak és megosszák egymással a munkájuk során tapasztalt örömöket, sikereket.

 

 

 

A reformáció Alsó-Baranyában

 

A reformáció Alsó-Baranyában

„A reformáció jelentősége nem csupán abban van, amit a XVI. század folyamán megvalósított, hanem abban, hogy a reformálás örök útját nyitotta meg. Megmutatta a bűnös ember és Isten közötti kapcsolat közvetlen útját Krisztuson keresztül, papi rend, szentek és más közbenjáró közvetítése nélkül. Dologi jellegű üdvjavak: mise, szentségek, ereklyék, búcsúk stb. helyett a legszemélyesebb emberi tevékenységet, a hitet jelölte meg mint a kegyelem és üdvbizonyosság útját. Külön papi rend és papi ranglétra helyett a hívek egyenlő felelősségét hirdette az egyház növekedéséért. Mindenki számára teljes mértékű személyes részvételt igyekezett biztosítani minden lelki munkában. Örök igazodási alapul a Szentírást és abban az őskeresztyén egyház életét állította mindenki szeme elé.” (Bucsay Mihály)

A Magyar Királyság déli részén, Baranyában és Szlavóniában mintegy 500 évvel ezelőtt Sztárai Mihály volt a reformáció új tanításának első terjesztője. Prédikációival és hegedűvel kísért különösen szép énekeivel messze vidéken térítette a népet.
Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely munkájának nyomán Alsó-Baranyában és Szlavóniában már közel 120 református gyülekezet működött. Sztárai 1551-ben így írt erről egyik levelében: „Hét éve elmúlt már, hogy én Isten akaratából a török uralom alatt álló Alsó-Baranyában, Laskó városában az Úr igéjét hirdetni kezdtem és már innen és túl a Dunán és Dráván, az Úrnak gazdag és már túlért gabonájának aratására jött többi atyafiakkal s a Szentlélek segítségével 120 egyházat alapítottam, amelyek közül mindegyikben egy értelem szerint hirdettetik és fogadtatik az Úr igéje, éspedig oly nagy tisztasággal, hogy sokan állítják, miszerint jobban szervezett egyházakat azoknál sem láttak, kiknél az Úr igéje ide s tova 30 év óta hirdettetik. Az Úrtól lett e dolog és csodálatos a mi szemeink előtt.”

Veresmarti Illés püspöksége idején ezek a gyülekezetek, valamint a Duna mentén lévő egyházközségek Tolna, Fejér és Pest vármegyékből 1576. augusztus 16–17-én Hercegszöllősön zsinatot tartottak, ahol elfogadták a 46 cikkelyből álló egyházigazgatási szabálygyűjteményt, amit ma Hercegszöllősi kánonok néven ismerünk. Évszázadokon keresztül ez az irat jelentette az alsó-baranyai reformátusság intézményi, szervezeti és működési alapját.

 

 

Ünnepi istentisztelet Sepsén

 

 

Az alábbiakban Varga György lelkipásztor előadását közöljük. Elhangzott Sepsén a pünkösdi istentisztelet befejező részeként, 2017. június 5-én délelőtt.

 

25 Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 26 Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” 27 Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” 28 Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.”(Lukács 10:25-28)
és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk „áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.” (Pál. Efézus 5:2)

 

Kedves testvérek! 

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a reformáció 500. évfordulója alkalmából!

 Az idei, 2017. évben ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. Ötszáz éve egy német Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton (Martin Luther) közzétette 95 tételét, amelyben közös gondolkodásra hívta a vallásos, a kulturális, a civil és a politikai élet, és általában a társadalom minden szegmensének a szereplőit: „Emberek! Nézzük! Hogyan igazíthatnánk életünket vissza a helyes kerékvágásba? Hogyan igazíthatnánk helyre mindazt, ami kificamodott emberi kapcsolatainkban?”A hatás elképesztő volt! A hagyomány szerint a wittembergi vártemplom kapujára „szögezte ki” tételeit 1517. október 31-én.

Horvátországban, a Baranya és Szlavónia területén található református gyülekezetek közvetlenül a reformáció kezdete után keletkeztek. Sztárai Mihály 1544-ben érkezett Dél-Baranyába. A híres reformátor Isten igéjét mindenkinek a saját anyanyelvén hirdette. Munkálkodása nyomán sorra alakultak a protestáns gyülekezetek; egy 1551-ben írott levele szerint 120 gyülekezetet alapított Baranyában és Szlavóniában. A baranyai reformáció 500 éves évfordulója 2044-ben lesz aktuális.

Napjainkban világszerte ünnepi megemlékezéseket tartanak. Mi, itt Sepsén e mai napon, pünkösd másnapján emlékezünk a reformáció eseményeire.

A megemlékezés alkalmából elhelyeztünk egy emléktáblát a sepsei gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok névsorával, és egy emléktáblát a reformáció, a sepsei gyülekezet fontosabb történeti eseményeivel. Fontosságában ez utóbbi nem hasonlítható Luther Márton 95 tételéhez, de a hatása meglepő volt, ugyanis a pénteken felállított táblát pár órán belül ellopták...

 Az emléktáblán található nevekkel, eseményekkel emlékezzünk a híres reformátorok tetteire:
  • A már említett leghíresebb délvidéki reformátor, Sztárai Mihály, a 120 gyülekezet névsorában Sepse nevét is leírja: „Inferior Barovia: Nagy-Harsany oppidum, Kopacs, Bellye, Szepse, ...” (Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania 1728., 676-677. oldal). 
  • A következő fontosabb reformátor Veresmarti Illés püspök volt, aki bátran kiállt a helvét irányú „reformátio” tanítás mellett, és ismerte Kálvin János, a genfi reformátor tanítását. Nagyharsányban 1574-ben az unitáriusokkal hitvitára áll ki, és győzedelmeskedik. Később a török elfogja és bezárja, majd hálálra ítéli. Váltságdíj megfizetésével szabadul. 1576. augusztus 16.–17.-én Hercegszöllősőn a Zsinatot vezeti. 
  • Kálvin János jelmondata „Szívemet égő áldozatul néked adom, Uram” több református imateremben, emléktáblán olvasható, és az égő szívet tartó kéz szimbóluma az emléktáblán is látható.
  • Sepsén szolgált 1544-től az eszéki születésű és Wittemberg egyetemén képzett Zigericus Imre sepsei rektor és prédikátor.
Híresebb sepsei származású személyek:
  • Wittembergben végzett Sepsei P. Vince, 
  • az 1600-as évek folyamán a Debreceni Kollégiumban végzett, szintén sepsei születésű Sepsei János (1633), Sepsei P. Sámuel (1665) és Sepsei Sámuel (1670). 
  • Az egyházközség legrégibb tárgya egy ónból készült boroskanna: kis hengeres testű edény tagolt kiöntőcsőrrel. Fedele tagolt, billentője letört, füle deformálódott. Vésett felirata a csőr alatt: „1720”.
  • A gyülekezet lélekszáma: 1817-ben 843, 1848-ban 681, 1886-ban 662, 1910-ben 538, 1941-ben 413. 1989-ben már csak 140 főre tehető a református hívek létszáma, napjainkban pedig a gyülekezet lélekszáma még jobban lecsökkent.
A lélekszám 1817-ben a legnagyobb, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg, és a hívek fogyatkozását követte az egyházi élet hanyatlása is. A hanyatlás kezdetei az 1890-1900 évektől figyelhetőek meg. Okai:
  • a lélekszám fogyatkozása (egyke, kevés gyermek születik, később elvándorlás, külföldi munkavállalás),
  • az elvilágiasodás, szekularizáció,
  • 1920 - Trianon (egy új országban találja magát a gyülekezet),
  • az egyházi iskolák államosítása, melynek során nem csupán az épületről van szó, hanem azzal együtt járó veszteségként a református tanítói szolgálat elveszítéséről is, ugyanis a református egyházban ezek a helyi tanítók egyféle szellemi erőt sugároztak: Baranyában több helyütt a polgári egyletek, önkéntes tűzoltó testületek megalapítói, szervezői voltak. Több helyütt a már állami iskola alkalmazottai, tanítói lettek, és még tovább tudták a magyar identitást erősíteni (pl. Zsili Dániel, Rumph Kálmán,). Az említett és ismert tanítók is idővel megöregedtek, meghaltak. Az egyház elveszítette, tanítóját, kántorát, harangozóját, lelkipásztorát...
  • A jugoszláviai szocializmus kezdetén az egyházi földeket is elvették, államosították, anyagi téren tovább szűkültek a lehetőségek,
  • A szocialista államberendezés csak bizonyos korlátok között engedélyezhette az egyházi munkát,
  • a gyülekezetnek nincs helyben lakó lelkipásztora (egyre kevesebben lesznek a tagok és a gyülekezet szórvánnyá válik...
A mögöttünk lévő 20 évet részletesen nem szeretném elemezni, de nem véletlenül választottam a fenti bibliai verset. Egy törvénytudó (mai nyelven jogász, ügyvéd), megy Jézushoz, hogy kísértse, becsapja Jézust. Sikertelen vállalkozás volt ez, Jézus mindig helytáll, és a törvénytudóval mondatja el a helyes választ. A horvátországi reformátuság nem tudott helytállni, a mai törvénytudók, ügyvédek csapdáiba esett, és ez további hanyatlás, meggyengülés felé vezetett. Egykori újságíró barátom - (Vörös Endre, Vörösmart) aki elsőként írt a horvátországi reformátusok megosztottságáról, - írásának ez a címe: „Fogadatlan prókátorok helyett nekünk igaz próféták kellenek”. A megjelenésekor is tetszett már a cím, de akkor még nem tudtam, hogy az egész azóta kialakult helyzetre, a következő 15 évre is alkalmazható lesz. Sajnos igaz lett. Prófétai írás volt ez.

Tény a megosztottságunk, tény a széthúzásunk. Addig nem is lesz egység a sorainkban, amíg nincs közös nevezőnk. A mai megemlékezés azonban egy közösséggé tudott formálni bennünket, és így csak a lelki értékek – s hitem szerint – a keresztyénségünk komolyan vétele tud egységet teremteni magyar ember és magyar ember, református közösség és református közösség között! Sokat tenne és jelentősen előrevinné az ügyünket, ha komolyan hinnénk az Istent, s komolyan vennénk a keresztyénségünket! Jézus mondása, és az apostol írása szóljon nekünk is: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz, „2és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket”.

Dél-baranyai magyar közösségünk e meggyengülő állapotában fogyatkozó közösség. Nem lehet tömegekben gondolkodnunk, de bátorítson bennünket Berzsenyi Dániel verse: „Nem sokaság, hanem Lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat” (A magyarokhoz). 

Legyenek a jelenlévők mindannyian a reformációról való megemlékezés bátor résztvevői! A mai napon itt, Sepsén, felavatjuk a helyben szolgáló lelkipásztorok emléktábláját. Sajnos a „Református Tanösvény” 1. állomásának a felavatása az említett és sajnálatos lopás miatt elmarad, de reméljük, hogy egy későbbi alkalommal arra is sort keríthetünk. A szeretetvendégségen való részvétellel szeretnénk egy fórumot is teremteni, hogy egymást erősítsük. A folytatásban pedig június 25.-én találkozunk Vörösmarton.

A reformáció 500 éves évfordulójára, pünkösd másnapján a Szentlélek eljövetelére emlékezve szóljon hozzánk Bódás János verse:

(Semper Reformari)

Bizony, bizony, a „Semper reformari”
ideje jött el s elsősorban ránk!
Nem szekta, „izmus”, Róma most a kérdés:
bennünk lobbanjon újra fel a Láng,
a szent Láng, ami őseinkben égett,
mitől sok fásult szív tüzet fogott
s áldozva szolgálták a hazát, s népet,
szerények, tiszták voltak, s boldogok.
Itt az idő, hogy a Lélek vezessen,
s azt tegyük, amit az Úr ma ránk kiró:
nékünk kell újjászületnünk, úgy lesz csak
majd református reformáció!”.

 

Pünkösdre készülünk

Egyházunk gyülekezeteiben Pünkösd első napján a megszokott istentiszteleti rend szerint tartanak istentiszteletet lelkészeink.

 

2017 Pünkösd második napján, hétfőn 10 órai kezdettel a Sepsei Református Egyházközség templomában gyülekeznek híveink, ahol az ünnepi istentiszteletet követően a Sepsei Református Egyházközség gyülekezeti információs tábláját avatja fel Kopácsi Kettős János szuperintendens és Varga György lelkipásztor, zsinati jegyző.

Az információs táblák az egyház minden gyülekezetében megtalálhatók lesznek, a rajtuk olvasható ismertetők és képek egy-egy reformációs tanösvény állomásaiként mutatják be gyülekezeteink és templomaink történetét és jelenét.

Go Top