Hercegszöllős – Szegedi Kis István

Egyházunk, amely a Reformáció kora óta a jogfolytonos egyházi élet és egyházszervezet fenntartója (a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház) tavaly áprilisban megnyitotta a 450 éves évforduló ünnepsorozatát. amely 2026. évi programjainkban számos módon és helyszínen valósul meg. Elsőként azt az egyházi személyt, Szegedi Kis István püspököt mutatjuk be, akiről a történeti kutatások mai állása szerint ugyan nem állítható bizonyossággal, hogy a Hercegszöllősi Kánonok cikkelyei közvetlenül személyes útmutatása alapján születtek volna meg, de tudvalevő, hogy szellemi és egyházszervezeti öröksége érdemi hatással volt arra a közegre, amelyben a kánonok 1576-ban 40 református prédikátor által előbb elfogadásra, aláírásra, majd nyomtatásra, terjesztésre kerültek.

Szegedi Kis István 1505 körül Szegeden született. Tanulmányait Szegeden, Lippán és Gyulán kezdte, később Bécsben, Krakkóban és Wittenbergben folytatta, ahol klasszikus nyelveket, teológiát és humanista gondolkodást sajátított el. Visszatérve a Duna – Tisza közébe, tanárként és prédikátorként működött több helyen, szembesülve a korabeli vallási és politikai feszültségekkel, üldöztetésével és szolgálati helyei elvesztésével is. 1563-tól haláláig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként tevékenykedett, meghatározó szerepet játszva a helvét irányzat bevezetésében és az egyházi önállóság megszilárdításában. Munkássága teológiai és egyházszervezési szempontból egyaránt jelentős volt; írásai és tanításai hosszú távon formálták a református egyház tanbeli alapjait.

Bár életének nagy részét a mai Magyarország területén töltötte, Szegedi Kis István püspöki működése idején a reformáció a Dél-Dunántúlon, Baranya és a Dráva–Duna torkolatvidékén, Dél-Somogyban és Tolna megyében is erőteljesen terjedt. A 16. század közepén a református tanok a török hódoltság idején kiterjedtek a történelmi Szlavóniába is, ahol számos magyar-ajkú gyülekezet alakult. A korszak forrásai szerint a Baranyában és a Szlavónia egyes részein élő protestáns közösségek teológiai és szervezeti fejlődésében – közvetett módon – Szegedi Kis István püspök egyházi munkássága is hatott, hozzájárult a református egyház intézményesüléséhez.

A Horvátországban, különösen Baranyában és Szlavóniában működő református közösségek gyökerei a 16. századi reformáció korába nyúlnak vissza. A kopácsi, hercegszöllősi református templomban ma is aktív gyülekezetek működnek, ahol a magyar református hagyomány él tovább és a helyi magyar közösség szolgálatára épül a hitvallás és gyakorlat. Sajnos, Szegedi Kis István egykori szolgálati helyén, Laskón a helyi református közösség öröksége a délszláv háborút követően alakult új felekezetek fellépésével már veszélybe került.

A Hercegszöllősi Református Egyházközség, a „Kánon temploma” az egyik legidősebb református helyszín a Baranya régióban. 1576-ban itt tartották azt a történelmi jelentőségű zsinatot, melyen a református közösségek közös hitelveit és egyházi rendjét foglalták össze (a Hercegszöllősi Kánonok). Ez, és a környéken működő, egyházunkhoz tartozó  gyülekezetek a horvátországi magyar reformátusok identitását közvetítik, fenntartva a 16. századi reformáció örökségét a helyi közösségekben.

IMÁDSÁGUNK

Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten beszédét hirdették nektek, figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket! (Zsid. 13:7)

Mindenható és irgalmas Istenünk! Hálát adunk Neked mindazokért, akiket egyházad építésére rendeltél a történelem viharaiban. Külön is köszönjük Szegedi Kis István református püspök prédikátor életét és szolgálatát, akit bölcsességgel, hitvalló bátorsággal és tanítói hűséggel ajándékoztál meg. Általa és kortársai által világosságot gyújtottál néped között, amikor az igazság keresése áldozattal, üldöztetéssel és állhatatossággal járt. Hálát adunk református elődeinkért, akik a Szentíráshoz való ragaszkodásban, a tiszta igehirdetésben és az egyház felelősségteljes szolgálatában példát hagytak ránk. Köszönjük hitüket, amely nem önmaguk dicsőségét, hanem a Te neved magasztalását kereste. Köszönjük áldozatos munkájukat, amely nemzedékeken át megőrizte a református hitvallás örökségét. Kérünk, Urunk, add, hogy emlékezésünk ne csupán tisztelet legyen, hanem élő tanúságtétel. Taníts bennünket ugyanarra az alázatra, bátorságra és hűségre, amely őket vezette. Erősíts meg bennünket, hogy a ránk bízott időben és helyen igazán a Te akaratodat keressük, és egyházadat békességben, igazságban és szeretetben szolgáljuk Jézus Krisztus dicsőségére és a Szentlélek elhívása alatt mindörökké. Soli Deo Gloria. Ámen.