Jóeli napi ige

(Jóel. 3:1-7)

„Mert ímé, azokon a napokon és abban az időben, a mikor meghozom Júda és Jeruzsálem fogságát: Egybegyűjtöm akkor mind a pogányokat, és levezetem őket a Josafát völgyébe, és perbe szállok ott velök, az én népemért és örökségemért, az Izráelért, a melyet szétszórtak a pogányok közé, és megosztoztak az én földemen; Népemre pedig sorsot vetettek; a fiút szajháért adták oda, a leányt pedig borért cserélték el, hogy ihassanak. Sőt néktek is mi közötök velem, Tírus, Sidon és Filiszteának egész környéke?! Vajjon bosszút állani jöttök-é reám? Ha bosszút akarnátok rajtam állani, nagy hirtelen fejetekre fordítom vissza bosszútokat! Mivelhogy elraboltátok ezüstömet és aranyomat, és legszebb kincsemet templomaitokba vittétek; És a Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a Jávánok fiainak, hogy messze vessétek őket határaiktól: Ímé, kiindítom őket a helyből, a hova eladtátok őket, és fejetekre fordítom vissza bosszútokat.”

Az ítélet és végrehajtása gyakorlása az Úré, bár mi emberek is sokszor érzünk késztetést arra, hogy ítélkezzünk mások felett, és számos büntetést szívesen alkalmaznánk a minket ártó szándékkal körülvevő emberekkel szemben. De az ítélkezés csak maradjon az Istené, és mienk a félelem, mert mi sem vagyunk bűntől mentesek, nem tudjuk, hogy minémű lélek lakozik bennünk…

Jóel próféta azt írja, hogy „azokon a napokon és abban az időben”: vagyis akkor, amikor Isten jónak látja, hogy megítélje a népeket. Reményteli időket idéz, mert ítélet és kegyelem kézenfogva jár egymással, az Úrról való tudomásunk szerint. Az ítélet katasztrófa, azonban lesznek számosan, akiket az Úr a lelke által gyógyít és megment. Talán ezek közé tartozhatunk majd mi is, akik a napi igéket olvassuk és kutatjuk értelmüket buzgón. Legalábbis reménykedünk ebben. De biztosak lehetünk abban, hogy Isten üdvözítő kegyelmét elfogadhatjuk már most.

Ugyanis Isten nemcsak ellátja a hívőket mindennel, amire szükségük van, hanem – és ezt mondja a próféta szavain keresztül – minden gonoszságot elpusztít, a fájdalommal és szenvedéssel egyetemben. Így Isten fellépése elénk azonnali változást fog hozni, folyamatos eredményt szül és végleges hatású. Ő a mindenható Isten. Az azonnali változás az ellenféllel való leszámolás, a gonoszok érveinek és hamisságának azonnali értéktelenítése, érvénytelenítése lesz, ahogy Jóel a kora ellenségeiről szól, a Moáb és Ammon népeiről. Folyamatos gyakorlati láthatósága a hozzá hűségesek megigazulása és sebeikből való felépülése, újra megerősödése, mint a szövetség népének a fogságból való szabadulás után, és amilyenek mi is vagyunk, számkivetettek hazánkból és templomainkból. Végső ereje pedig a Messiás uralmának kiterjedésében mutatkozik majd meg számunkra, amikor Krisztus a jelenések könyvében leírt ütközetekben aratott győzelmével átveszi a világ romolhatósága felett romolhatatlanként és igazként, végső megoldásként a hatalmat mindenek felett. A feltámadásba vetett hit által az örök élet reménységében.

Istennek azonnali, folyamatában ható és végső beavatkozása az üzenete a mai szakasznak Jóel könyvéből. Ez az isteni methodus a mi személyes dolgainkba is reménységgel tölt el bennünket. Betegség, magányosság, és az igaztalan vádak elszenvedőjeként így tekinthetünk a prófécia szavain keresztül saját és keresztyén közösségünk, a hívek életére és jövőjére felemelt fővel és sosem csüggedő magatartással…

(ej)