Vörösmart – a református tanösvény következő állomása

 

Vörösmarti reformátusok csoportja, 2017. június.

 

Vörösmarti utcakép a református templommal, 2017. június.

A vörösmarti református templom

 

Vörösmart népe az 1500-as években az elsők között fogadta el a reformáció tanítását, és feljegyzések szerint 1573-ban már temploma is volt. A második templom építését 1669-ban kezdték el. Anyaga vályog és fagerenda volt. Téglából épült és bádoggal fedett tornyát 1796-ban fejezték be. Az egyházközség 1866-ban fontos elhatározást hoz: a régi templomot lebontja, és teljesen újat épít. A templomépítéssel Gfeller Károlyt, zombori kőművest bízták meg. A szerződést 1866. augusztus 28.-án írták alá. A munkálatok 4000 forintba kerültek, és az egyházközségnek a pénzösszeget 5 év leforgása alatt, részletekben kellett kifizetnie. Rátz Pál lelkipásztor szolgálata alatt folytak a templomépítés munkái. Az 1871-ben teljesen elkészült templomban az első istentiszteletet október 29.-én tartották.

A II. világháború harcai közben a templom megsérült, és belső berendezése is tönkrement. Később a károkat helyrehozták, és a padokat is kijavították, de a templom és a lelkészlak a délvidéki háború (1991-1995) alatt ismét nagyon rossz állapotba került. Az elmúlt években azonban adományokból a templom, a parókia, valamint a gyülekezeti terem ismét megújult.

Az egyház irattárában megőrzött adatokból látszik, hogy a vörösmarti egyházközségben hat lelkész viselt püspöki tisztet. A virágzó egyházi életet és a környező egyházakra kiható jelentőségét mutatja az, hogy Vörösmarton az egyház gimnáziumot tartott fenn, amelyet a baranyai eklézsiákon kívül néhány erdélyi főúr is támogatott. Ez az iskola 1686-ig működött. A törökök kiűzése után az iskola nem újult meg. Az ellenreformáció idején a vörösmarti egyház és prédikátorai sok üldöztetést szenvedtek. A templom mellett bal oldalon álló hatalmas méretű parókia a régmúlt idők gazdagságára emlékeztet. Vörösmarton 1935-ig 28 lelkész szolgált a reformáció kezdete óta.

A Vörösmarti Református Egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik ősi gyülekezete. Az elmúlt évszázadokban megdöbbentő fogyatkozás állt be a helyi magyar lakosság létszámában, amelynek fő oka az ezen a vidéken erőteljesen elterjedt egykézés mellett a két világháború és a délvidéki háború okozta elvándorlás. A gyülekezet lélekszáma 1817-ben 914, 1886-ban 904, 1910-ben 621, 1941-ben 450, 1971-ben 132, 1999-ben 130 fő volt, mára száz fő alá csökkent. Hitvallásuk a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté. A sákramentumokat rendesen kiszolgálják, istentiszteletet minden vasárnap d.e. 9 órakor, valamint ünnepnapokon tartanak.

A lelkipásztori teendőket Varga György csúzai lelkipásztor látja el.

 

 

A vörösmarti református templom belseje a déli karzattal és szószékkel, 2017.

Vörösmarti református templom belső, északi karzat és szószék, 2017.

A vörösmarti református templom tornya, 2017. június.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.