Ünnep Szentlászlón

 

Hálaadó istentisztelet Szentlászlón, a romokból újjáépült református templomért, hitünk és erőfeszítéseink gyümölcséért.

 

Október 31-én, a Reformáció ünnepén került sor a horvátországi Szentlászló református templomának újjáépítése alkalmával tervezett egyházi ünnepségre, melyet a Szentlászlón működő polgári szervezetekkel egyetértésben és támogatásukkal a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és annak szentlászlói Egyházközsége nevében a gyülekezet lelkipásztora és gondnoka, Kettős Attila tiszteletes és Gajnok István hirdetett meg hazai és határon túli körökben.

 

Szentlászló rommá lőtt református temploma, 1997.

A délszláv háborúban megsemmisült települést 1404-ben kelt okleveleken Zentlazlo néven, a pápai okleveleken Sanctus Ladislaus néven említik. Egyházi jegyzőkönyveink tanúsága szerint a faluban a 15. században már állt templom, egy 1697-ben írt leírásban mint romos állapotú épületet említik. A református gyülekezet e templom helyén építtette 1878-79-ben a ma is álló egyhajós historizáló teremtemplomot, melyet Eszék felől megközelítve az első útkereszteződésben, parkokkal körülvett központ mellett találhatunk meg. Északi és déli homlokzatainak falazott pilaszterekkel tagolt falmezőit magas csúcsíves ablakok törik át, kapui a főútra tájolt keleti torony alatt és a déli oldalon, a tempomkert és parókia, valamint gyülekezeti ház felé nyílnak. A templom belső terét a karcsú 3 szintes torony felől téglapillérekre, míg a körablakokkal világított poligonális nyugati oldalon faoszlopokra épített karzat zárja.

 

Szentlászló, 2019. október 31.

1991 őszén a délszláv háború során a teljes falut lerombolták, a templom súlyos károkat szenvedett, tetőzete, tornya leégett, a falakat ezernyi aknatalálat érte, a tető boltívei megrepedeztek, miután az ellenséges megszállást követően a keleti és nyugati fal alapjába robbanószerkezeteket helyeztek. A település a szerbek bosszú hadjáratát követően hat évre elnéptelenedett.

 

Szentlászló, 1988.

 

Szentlászló, 1995.

A tetőzet és a toronysisak helyreállítására már 1998-ban és az azt követő években sor került, és évek alatt elkészült az északi kivételével a külső homlokzatok felújítása és a templom belső vakolása is. A háborúban rommá lőtt épület 2019 végére teljesen megújult. Az épület műemléki védelem alatt áll.

Szentlászló kk.1997.

 

Szentlászló, 2019.

A délszláv háborút és a békés re-integrációs időszakot követően, a túlnyomó részben addig Eszéken menedéket talált hívek hazatérése (1998) óta a református gyülekezeti élet szép rendben folyik, a kezdeti nagy létszámú gyülekezeti tagság és a falu vezetésének erőfeszítései nyomán az egyházi épületek, a parókia és a gyülekezeti terem is felépült.

A falu népével együtt élt, építkezett és dolgozott a Dunamelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, Ft. Hegedűs Loránt által még segédlelkészként kirendelt végzett budapesti teológus hallgatók egy csoportja: Iván Géza, Hajdu Klára és Hünlich Robert lelkipásztorok. Szolgálatukat közel egy évtizeden át végezték Szentlászlón és a környező délvidéki településeken. A baranyai és kelet-szlavóniai származású Kopácsi Kettős János és Varga György lelkészek a szentlászlói menekültek gondozását a háború alatt végezték.

A jelenlegi lelkészpár, Kettős Attila és Csiffáry Éva 15 éve szolgál Szentlászlón, nyelv és helyismeretük nagyban segíti pásztorizációs munkájukat.

A gyülekezet tagjai és szélesebb körben az egész falu közössége úgy érezte, hogy az újjáépítés nem valósulhatott volna meg az Úristen irántunk való szeretete- és gondviseléseképpen megnyilvánuló magyarországi adófizető polgártársaink segítsége és a Horvát Kormány, valamint számos más szervezet és magánszemély cselekvő-támogató elkötelezettsége nélkül. Ezért szeretettel hívták mindazokat hálaadó közösségükbe, akik valamilyen formában és tevőlegesen hozzájárultak az újrakezdés pillanatától a szentlászlói magyar református közösség életének újrakezdéséhez, erősödéséhez. Az istentisztelet és az azt követő vendéglátás minden pillanatában azt lehetett érezni, hogy milyen jó Isten áldásával az arra méltók jelenlétében ünnepelni.

A szervezők meghívójukban így fogalmaztak: „Az épületek megújulása és az értük való közös hálaadás nagyon fontos pillanat valamennyiünk számára. Ugyanakkor tudjuk, hogy a lelki ház felépítése is további feladatokat ró ki ránk. Hisszük, hogy ünneplésünk és találkozásunk az egyházukért és magyarságukért sokat szenvedett közösségünk tagjai számára erőt ad ehhez a munkához is.” Valósuljon meg az Úr útmutatása és akaratuk szerint a továbbiakban is a szentlászlóiak közösségében ez a szándék.

Fényképeink az egykori, 1988-ban épségben lévő, majd 1991-ben gyalázatos módon ágyúlövedékekkel lerombolt, valamint azt követően a napjainkra felújított templomról (2019) tudósítanak.

 

2019 október 31.: a Reformáció évfordulójának ünnepe egy napra esett a szentlászlói református templom újjáépítésének hálaadó istentiszteletének napjával. A gyülekezet és a település vendégei közül többen már előző nap megérkeztek. Ők távoli vidékekről, Erdélyből és Magyarország távoli megyéiből indultak. Sokan a hajnali indulást választották de 10 órára már azok is célba értek, akik a reggeli hosszú, néha 350 km-es út és határátkelést követően nyújtózhattak egyet a gyülekezeti teremben, ahol a vendéglátók frissítőkkel várták őket. Az istentiszteletre a templomban 150 fős gyülekezet várta a pontos kezdés időpontját.

 

Vendégek érkezése, 2019. október 31., Szentlászló

 

A lelkészek a lelkészi hivatalban a közös csendes percnyi imádság után vonultak be a templomba, ahol a köszöntést követően felhangzott a 25. zsoltár 1. verse: Szívemet hozzád emelem, Uram…

Délvidéki gyülekezeteinkben a bevonulást követően, a fennálló ének előtt a hívek is fohászt mondanak fennhangon a következők szerint: „Midőn szent házadba imádkozni jövök, lelkem áhítattal Tehozzád könyörög. Én Istenem ezért hallgasd meg kérésem, légy irgalmas nékem, szegény bűnösnek. Ámen.”

 

Ünnepi hálaadó istentisztelet Szentlászlón 2019. október 31-én az újjáépült református templomban.

Szentlászló, 2019. október 31.

 

Az istentiszteletre készülődve a szentlászlói általános iskola növendékei adtak zenés műsort a templomban horvát nyelven. Mint köztudomású, a magyar nyelvű szentlászlói általános iskola 1972-ben bezárt, azóta a helyi, kis létszámú gyermek csoport tagjai csupán nyelvápolás tantárgy keretében gyakorolhatják a magyar nyelvet, és a magyar anyanyelvű diákok az Eszéki Magyar Központ oktatási intézményeibe ingáznak naponta, ahogy tették ezt kötelező módon ezen a tanítási- és munka napon is. A horvát nyelvű zene- és énekszámok a helyi katolikus gyermekek előadásában hangzottak el.

A főéneket leülve folytatta a gyülekezet. A 401. sz dícséret 8 verse Victor János szerző dallamára a Hozsánna énekeskönyből a negyedik verstől Miklós Elemér szövegét követi. „Két kezünket összetéve, Imádkozzunk szépen, Hisz’ van aki meghallgatja, Van Isten az égben!” Majd: „Elnézem a mi templomunk Sugármagas tornyát, Hallgatom a csengő-bongó Harangok szép hangját…”

 

Igehirdető: Hünlich Robert lelkipásztor. 2019. október 31., Szentlászló.

 

Az igehirdetés lectiója a Bírák könyvének 6. részéből, a 33. verstől a fejezet végéig terjedő szakaszból hangzott el:

“Gedeon sereget gyűjt Midján ellen. „Midján, Amálék és a keleti törzsek mind egybegyűltek, átkeltek a Jordánon, és tábort ütöttek Jezréel síkságán. Ekkor az Úr felruházta lelkével Gedeont, az pedig megfújta a kürtöt, és hadba szólította Abíezer nemzetségét. Azután követeket küldött egész Manasséba, és az is hadba vonult vele; követeket küldött Ásérba, Zebulonba meg Naftáliba, és azok is felvonultak az ellenséggel szemben. Gedeon ekkor azt mondta Istennek: Ha az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, ahogy megígérted, akkor én most kiteszek egy fürt gyapjút a szérűre, és ha csak maga a gyapjúfürt lesz harmatos, a föld pedig mindenütt száraz marad, akkor tudni fogom, hogy az én kezem által szabadítod meg Izráelt, ahogy megígérted. Úgy is lett: amikor másnap korán fölkelt, és kinyomkodta a gyapjúfürtöt, harmatot facsart ki belőle, egy egész csészényi vizet. Gedeon azonban ezt mondta Istennek: Ne haragudj meg reám, ha még egyszer szólok! Hadd tegyek próbát még egyszer a gyapjúfürttel: most maga a gyapjúfürt maradjon száraz, a föld pedig legyen mindenütt harmatos! És Isten úgy tett azon az éjszakán: csak a gyapjúfürt maradt száraz, a földet pedig mindenütt harmat borította.”

Hünlich Robert sárospataki lelkipásztor a lectio szerint a „jel” fogalmára és annak Istentől értelmet nyert mondanivalójára fűzte fel prédikációját. Igehirdetésének textusa Lukács evangéliumának 11. részéből a 29 és 30. vers volt, melyek így hangzanak:

„Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, ő így kezdett beszélni: Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint Jónás próféta jele. Mert amiképpen Jónás jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jellé ennek a nemzedéknek.”

 

Hünlich Robert lelkipásztor az ünnepi hálaadó istentiszteleten, Szentlászlón 2019. október 31-én az újjáépült református templomban.

 

Hünlich Robert igehirdető lelkipásztor a prédikációt követő ráfelelő imádságban megköszönte Istennek, hogy nincs szükségünk megkülönböztető jelekre, mert egyetlen jel van, isten Fia, Jézus Krisztus, akit az Atya elküldött egyetlen jelként, hogy megigazítson bennünket és örök életet adjon. Köszönetet mondott Istennek, hogy a Szentírás szavain keresztül szól hozzánk, hogy megérthessük őt. Hálát adott Isten Szentlelkéért, amely tanácstalanságunkban, bizonytalanságunkban és értetlenségünkben a segítségünkre van, és megtapasztalhatjuk megvilágosító jelenlétét. Megköszönte, hogy a reformátorokhoz hasonlóképpen nekünk is bizonyosságunk van afelől, hogy mindez elégséges nekünk. Egyedül a Krisztus, a Szentírás, a kegyelem, a hit, s mindez Isten dicsőségére válva bennünk elégséges nekünk a keresztyén élet betöltéséhez és a hit gyakorlásában. Imádságában szólt azokért, akik már nincsenek közöttünk, de hitükkel és bizonyságtételükkel szolgálták közösségünket az elmúlt időben.

Igehirdetésre felelő énekként a gyülekezet a 213. dicséret 4 versét énekelte a kiosztott liturgikus lapok szerint. „Tehozzád szól énekem, Én jó magyar népem…. Mégis e nagy bajodnak vagyon orvossága, Édes Atyád a mennyben Készíté számodra. Halljad meg hát magyarom Ez igaz beszédet, A szerető Atyának Izenetjét néked.”

Az istentisztelet megszakítás nélkül folytatódott, senki nem hagyta el a templomot. Varga György csúzai lelkipásztor kérte a gyülekezetet, hogy a 197. számú ének első versét énekeljék el: „Az Úr szent Bárányára, Leteszem bűnömet, Szent keresztje aljába’ Nagy nyugalmat lelek…”, majd a megterített úrasztalánál mondta el az Úri Szent Vacsora szereztetési igéit és hívta a megjelenteket az úrvacsorához. Az egyházunkban bevett ágenda szerint fogadalmat és ígéretet vett a hívektől, majd bűnvalló imádságban maga is bizonyságot téve emelte a poharat és vette a kenyeret és hívta szolgatársait a szent jegyek kiszolgáltatásához.

 

Úrvacsorás ünnepi hálaadó istentisztelet Szentlászlón 2019. október 31-én az újjáépült református templomban.

Úrvacsorás ünnepi hálaadó istentisztelet Szentlászlón 2019. október 31-én.

 

A közös éneklés és a fennhangon elmondott keresztyén hitről szóló bizonyságtétel közös imádsága minden keresztyénnek.

Felemelő és szívet szorongató érzés volt mindenki számára a megtelt templomban fennállva, együtt ismerősökkel és ismeretlenekkel imádkozni újra. Kopácsi Kettős János szuperintendens horvát nyelven prédikálta az úrvacsorai szereztetési igéket, az Úri Imát, majd közös imádságunkat, az egyetemes keresztyén anyaszentegyház hitvallását.

 

Varga György főjegyző és Kopácsi Kettős János püspök, Szentlászlón 2019. október 31-én, az újjáépült református templomban.

Úrvacsoraosztás Szentlászlón 2019. október 31-én.

 

Az úrvacsoraosztás közben a gyülekezet a 376-os számú dicséretet énekelte, annak mind a 12 versét: „jer, lássuk az Úr keresztjét, Melyet felvett érettünk…. Adj Úr Jézus halálodban Követnünk életedben, Szentséges tudományodban, Szelíd szenvedésedben. Legyünk alázatosak, Mindenhez irgalmasak, Segélj erre szent lelkeddel, Oktass, vezérelj igéddel.” (a 42. zsoltár dallamára)

Seress Zsuzsanna hegedűművész mélyhegedűn szólaltatta meg Szent László király énekét, mely az első magyar vers dallamával hangzott fel ezúttal a szentlászlói református templom három boltívvel fedett terében. A szólóhangszer muzsikája betöltötte a teret, a húrok finom és ütemes rezgése csodálatos akusztikával ajándékozta meg a hallgatóságot. A belső csendesség, az eddig elhangzottak feletti elmélyülés percei következtek a muzsikaszó alatt. Sztárai Mihály, a délvidék prédikátora csaknem ötszáz évvel ezelőtt egy szál hegedűjével, s fejében és lelkében, szívében ismerettel és hittel énekelt és térített a Dráva menti falvakban. Üzenete a zenén és költészeten keresztül elért bennünket is ezen a napon. A hallgatóság csendben, pisszenés nélkül és nagy figyelemmel követte a sorban elhangzó zeneszámokat, az éneket és a hegedűszót felváltva. „Mely igen jó az úr Istent dícsérni…” – hangzott fel Sztárai éneke. A virtuózabb Telemann (G-dúr Brácsaverseny) darab 2 tétele megmutatta, hogy a templom komolyabb koncerteknek is helyet adhat, a zenei élmény a szakrális térhez alkalmazkodó módon teljes lehet. Seress Zsuzsanna Szokolay Sándor: Fohászkodás a nemzet felemelkedéséért című művének mélyhegedű átiratával fejezte be műsorát.

 

Kettős Attila lelkipásztor hálaadó imádságával zárult az istentisztelet ezen része, harangszó mellett Szentlászlón, a déli órákban. Ahogy Dávid király lelke örömében ujjongott a szent láda bevitelekor a templomba, úgy örül és ujjong a mi lelkünk is itt a szentlászlói református templomban – mondta a gyülekezet lelkipásztora. Áldásában Jézus ígéretét emelte ki: „S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,20)

Ezt követően Kopácsi Kettős János püspök a horvát nyelvű megjelentekhez szólt, megköszönte közösségüket a helyi gyülekezet tagjaival és hirdette a megfeszített, meghalt és feltámadott Krisztust. Az Apostoli Hitvallást fennhangon mondta közösen a templomban jelenlévő tömeg. Ezután a püspök áldást kért a jelenlévőkre.

Kopácsi Kettős János horvát nyelven is köszöntötte a megjelenteket 2019. október 31-én, az újjáépült szentlászlói református templomban.

 

 

Kettős Attila lelkipásztor felhívta az egybegyűltek figyelmét a templom nyugati karzata alatt felállított kiállításra, amely négy méretes tablón fényképeken keresztül mutatta be a gyülekezet 1991 óta megélt történetét. A fényképek közül számos a jelen beszámoló mellékleteként és egyházi honlapunkon is megtekinthető. Újfent kínálta a gyülekezet ajándékát, a 250 példányban Erdélyben készült fából faragott kitűzőt, mely a templomot ábrázolta, és iratmissziónk könyvanyagait, évkönyveinket, melyből minden jelenlévőnek juthatott emlékbe egy-egy példány, hogy otthonaikban is emlékezhessenek a mai napra és közösségünk ne múljon el.

A további program részeként hirdette a Horvát Honvédők sírjánál történő koszorúzást, melyet követően a gyülekezet minden jelenlévőt szeretettel vár a Kultúrházban megterített szeretetvendégségre, ahol ebéd előtt a falu közösségéhez szólni kívánó küldöttségek képviselői is üdvözölhetik a szélesebb körben egybegyűlteket, ismerősöket, barátokat.

Záróénekként a 223. számú éneket énekelte el a gyülekezet, mely a szentlászlóiak egyik legkedvesebb dicsérete a délvidéki énekeskönyvből: „Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van,… Ne félj tehát, te kis csapat, ha rád felleg borul, Kegyelmet rejt, s belőle majd Áldás esője hull…Bízzál az Úrban, Rólad ő meg nem felejtkezik, Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik.”

 

Délvidéki gyülekezeteinkben a templomból történő kivonulást megelőzően, a záró ének után a hívek is fohászt mondanak fennhangon a következők szerint: „Eltávozom hajlékodból Istenem, de te azért mindörökké légy velem. Vésd szívembe szent Igédnek szavait, hogy vezessen a szeretet és a hit. Ámen.”

A délelőtti programokat követően, közvetlenül az istentisztelet után a templomból kivonuló gyülekezet a templom téren gyülekezett Kettős Attila lelkipásztor felhívására. A téren található a horvát és magyar honvédek emlékműve, amely a Szentlászlót védő és elesett katonáknak és civileknek állít emléket.

 

Koszorúzás az elesett honvédek és szentlászlói polgárok emlékművénél, Szentlászlón 2019. október 31-én.

Szentlászló elnevezésű települések képviselői koszorúznak az emlékműnél, Szentlászlón 2019. október 31-én.

Zalaszentlászló, Pusztaszentlászló, Vácszentlászló képviselői Szentlászlón 2019. október 31-én az elesett honvédők és polgári áldozatok emlékművénél.

 

Az emlékműnél koszorút helyezett el a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és a helyi református egyházközség nevében Sója Bálint főgondnok, Gajnok István szentlászlói gondnok és Kopácsi Kettős János püspök.

 

Pusztaszentlászló, Vácszentlászló, Zalaszentlászló képviselői és polgármesterei, valamint Veresegyház polgármestere és képviselő testülete is kegyeletét rótta le az emlékműnél.

Koszorúikat is elhelyezték, miután Kertész József úr, Pilisszentlászló református küldötte előadásában elhangzott Radnóti Miklós Himnusz a békéről című verse.

 

Kertész József (Pilisszentlászló) az elesett honvédek és szentlászlói polgárok emlékművénél, Szentlászlón 2019. október 31-én.

 

Himnusz a békéről

 

Te tünde fény! futó reménység vagy te,

forgó századoknak ritka éke:

zengő szavakkal s egyre lelkesebben

szóltam hozzád könnyüléptü béke!

 

Szólnék most ujra, merre vagy? hová

tüntél e télből, mely rólad papol

s acélt fen szívek ellen, – ellened!

A szőllőszemben alszik így a bor

 

ahogy te most mibennünk rejtezel.

Pattanj ki hát! egy régesrégi kép

kisért a dalló szájú boldogokról;

de jaj, tudunk-e énekelni még?

 

Ó, jöjj el már te szellős március!

most még kemény fagyokkal jő a reggel,

didergő erdők anyja téli nap:

leheld be zúzos fáidat meleggel,

 

s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk

e háboruk perzselte télben itt,

ahol az ellenállni gyönge lélek

tanulja már az öklök érveit.

 

Nyarakra gondolunk s hogy erdeink

majd lombosodnak s bennük járni jó,

és kertjeinknek sűrü illatában

fáján akad a hullni kész dió!

 

s arany napoknak alján pattanó

labdák körül gomolygó gombolyag,

gyereksereg visong; a réteken

zászlós sörényü, csillogó lovak

 

száguldanak a hulló nap felé!

s fejünk felett surrog és csivog

a fecskefészkektől sötét eresz!

Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.

 

Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!

 

1938

 

A megemlékező tömeg áhítattal és néma csendben tisztelgett a hősöknek. Az elesettek névsorában találjuk azok neveit, akiknek rokonai, leszármazottai ma is Szentlászló, a hősiesen védett, elesett, majd újraépült település lakói.

 

Az ünnepség a koszorúzást követően a Petőfi Sándor Kultúrotthonban folytatódott, ahol terített asztal várta a vendégek és helyi személyiségek 246 fős seregét. A helyi vadásztársaság tagjai és a Kultúr egyesület alkotói a gyülekezeti tagokkal együtt készítették elő a helyiséget a vendéglátásra.

Ebéd előtt még két program várt a résztvevőkre. Elsőként a gyülekezet ünneplését szervezők nyelvi tolmács segítségével ismertették azok névsorát, akik az elmúlt 28 évben, a megszállás és rombolás kezdetétől, sok esetben ezeknek a hatásoknak az ellenében is vállalták, hogy a település és a református közösség segítségére lesznek. Minden jelenlévő tudta, hogy számos nehézséget kell leküzdeni. A felsorolt személyek és szervezetek köszönő oklevelet és ajándék könyvet kaptak az egyháztól, illetve a gyülekezettől. Az alábbiakban közzé tesszük ezt a listát, egyelőre anélkül, hogy a segítség mértékét megjelölnénk. Minden segítő szándékot meg kell becsülnie közösségünknek és az így teremtett értéket Isten dicsőségére kell felhasználnunk. Soli Deo Gloria!

 

 

 

Szentlászló, 2019.

 

 

 

Köszönetünket az alábbi személyeknek és szervezeteknek nyilvánítottuk ki:

 

ZAHVALNICA

 

Osječko-baranjska županija

Ministarstvo kulture Republike Hrvatske

Evangelička crkvena općina u Osijeku

Evanđeoska Pentakosna  crkvena općina u Osijeku

dipl. ing. Pero Kusić

odvjetnik Stjepan Širić

Ministarstvo kulture Republike Hrvatske – Konzervatorski odjel u Osijeku

Općina Ernestinovo

Zvonko Kralj predsjednik  mjesne zajednice Laslovo

prof. Drago Kretić

građevinska trvtka K A L E d.o.o.

građevinska tvrtka MONTE – MONT d. o. o.

 

ELISMERŐ ÉS KÖSZÖNŐ OKLEVÉL

 

Dezső László presbiter

Gajnok Illés presbiter

Kovács Zoltán gondnok

Lehocki János presbiter

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége

Jakab Sándor ny. parlamenti képviselő úr

Sója Dénes ny. parlamenti képviselő úr

Bóka András János esperes és becses családja

Bereczky Ildikó lelkipásztor

Baranyai Református Egyházmegye

Bóka Koppány András

Szabó Mária lelkipásztor

Boruss Mária lelkipásztor

Mohácsi Önkormányzat

Harkányi Önkormányzat

Pécsváradi Önkormányzat

Balatonlellei Önkormányzat

Magyarország Kormánya

Benedek Dezső építész

Pelényi Margit építész

Zakariás Attila építész

Szatyor Győző fafaragó művész

Vincze István lelkipásztor

Soós Szilárd lelkipásztor

Peterdi Dániel lelkipásztor

Szalay Lajos lelkipásztor

Pásztor Béla polgármester

Szlovák Zsolt úr

Nemzetpolitikai Államtitkárság

Teleki László Alapítvány

Bethlen Gábor Alapítvány

Császár Bíró Zoltán lelkipásztor

Bóka Emese lelkipásztor

Szabó Dániel lelkipásztor

Lehel László elnök-igazgató

Szénási János lelkipásztor

Szigetvári Önkormányzat

Bakonyszentlászlói Önkormányzat

Búcsúszentlászlói Önkormányzat

Bükkszentlászlói Önkormányzat 

Jászszentlászlói Önkormányzat

Homoródszentlászlói Önkormányzat

Mátraszentlászlói Önkormányzat

Nyárádszentlászlói Önkormányzat

Pilisszentlászlói Önkormányzat

Pusztaszentlászlói Önkormányzat

Püspökszentlászlói Önkormányzat

Szentlászlói Önkormányzat

Tordaszentlászlói Önkormányzat

Vácszentlászlói Önkormányzat

Zalaszentlászlói Önkormányzat

Jandó László úr

Kovács Sándor úr

Győri István prodékán úr

Kovács Béla úr

Hegedűs Loránt püspök

Balla Tibor presbiter elnök

Seress Zsuzsanna művésznő

 

A köszönő oklevelek címzettjeinek ismertetése után a jelenlévők felé tolmácsolták azoknak a meghívottaknak az üzenetét és jókívánságait, akik személyesen nem tudtak jelen lenni közöttünk, és akiknek üdvözlete érdemes volt a közlésre. A gyülekezetet és az ünneplésre összegyűlt megjelenteket az alábbi személyiségek üdvözölték meghívásunkra adott válasz üzenetükben:

 

Drazsen Bosnyakovics – a Szábor vallásügyi bizottságának elnöke

Kolinda Graba Kitarovics – államelnök

Kató Béla püspök, Erdélyi Egyházkerület

Pályi József elnök, Erdélyi Presbiteri Szövetség

Szabó Dániel elnök, Magyar Presbiteri Szövetség

Potápi Árpád János Nemzetpolitikai államtitkár

Bán Béla református esperes

Dr v.Békássy N. Albert lelkipásztor, NYEMRLSZ

Balog Zoltán lelkipásztor

 

Az alábbiakban Szabó Dániel lelkipásztor az egybegyűlt ünneplőket köszöntő levelét közöljük, mint akit szolgálatai folytán  horvátországi magyar református gyülekezeteink nagyrabecsülnek, és személyes jelenlétével és fáradhatatlan gondozó látogatásaival, valamint imádságban minket hordozó lelkületével nagyon közel áll a délvidéki reformátusok gyülekezeteihez.

 

Főtiszteletű Kopácsi Kettős János Püspök Úrnak,

Nagytiszteletű Erdős János Zsinati Titkár Úrnak,

Nagytiszteletű Kettős Attila Lelkipásztor Úrnak és kedves Feleségének,

Igen tisztelt Főgondnok Úr,

Tisztelt Presbitérium!

 

Tisztelt és szeretett Szentlászlói Református Gyülekezet, távolról és közelről érkezett vendégeivel egyetemben!

Ha nem is láthatom, de érzem és tudom, hogy hatalmas gyülekezet van jelen a gyönyörűen felújított templomban, melyet tudatos rombolási szándék pusztított el, s melyet Isten kegyelméből hálaadásra méltó közösségek összefogása segített újjá építeni.

Nagy gazdagság, ha lelki értékeket elveszítő világunkban Isten megőrizte bennünk az együtt sírás és együtt örülés mennyei ajándékát, és különös kiváltság, ha valaki itteni közösségeink mindkét érzéshullámában együttmozdulhatott, kifejezve, hogy nem emberi élethelyzetek felületes megítélésében gyakorolja magát, hanem sebek felismerésében, kimosásában, bekötözésben, és a gyógyító mozdulat irgalmas samaritánusi örömeiben.

Most pedig egy félmondattal sem léphetünk tovább a Nehémiás-i és Ezsdrás-i, romokat újjáépítő különböző szintű életekért, rangokért, kormányzatokért történő hálaadásunk nélkül. Legyen övéké a szívből jövő köszönet, s legyen Istené egyedül a dicsőség!

De legyen és maradjon meg az imádság mindnyájunk szívében, hogy ezek között a falak között Isten Igéjének hirdetése és Szentlelkéért történő esedezésünk folytán a megtérés és újjászületés csodája, az Ő Országának növekedése bontakozhat ki, melyben az Ő kegyelméből történő nemzeti megmaradásunk és gondozásunk reménysége is benne foglaltatik, a még ellenségeinkre is kiáradó áldásokkal egyetemben.

Szülessen meg majd minden gyülekezeti együttlétben a megdicsőülés hegyének az a pillanata, amikor történelmen, birodalmakon, múlton és jelenen túl nem látunk már mást, csak egyedül Jézus Krisztust, a megfeszítettet és feltámadottat, a Békesség Fejedelmét, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, s akinek visszajövetelét várjuk egész hívő keresztyén világunkkal egyetemben.

Legyenek az itt megtartott alkalmak lelki erőművé, honnan életek, otthonok, családok, egy egész társadalom és felnövekvő nemzedéke táplálkozik és merít erőt mindannak szeretetben való megélésére és megvalósítására, melyre szerényen utalni kívántunk.

Mindezekben együtt ünnepelve és Istentől gazdag áldást kérve életünk teljes idejére, testvéri szívvel:

Dr. hc. Szabó Dániel

Szövetségünk kárpát medencei külügyi tanácsosa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük