Találkozás a tó partján

2018. július 16., Mezőtárkány

 

2018. július 16-20 között Mezőtárkány közelében, a Mátravíz nevű horgásztónál találkoztak magyarországi, kárpátaljai, és horvátországi keresztyén fiatalok. A nemzetközi hittanos tábort az Isaszegi Református Egyházközség szervezte. A gyülekezet tiszteletbeli presbitere Nemes István és családja pedig a tó partján a szállást és az étkezést biztosította.

2018. július 17., Mezőtárkány, Mátravíz – Hittantábor

2018. július 17., Mezőtárkány, Mátravíz – Hittantábor

2018. július 17., Mezőtárkány, Mátravíz – Hittantábor

2018. július 17., Mezőtárkány, Mátravíz – Hittantábor

Kárpátaljáról Kótyuk Zsolt lelkipásztor és Leczó Nóra hitoktató vezetésével a Szürtei Református Egyházközség ifjúsági közössége volt jelen. A drávaszögi Csúzai Református Egyházközség fiataljai is részt vettek a találkozón, és a házigazda isaszegi gyülekezet fiataljai is gyarapították a résztvevők számát.

A napi programok áhitatokkal kezdődtek és végződtek, az igei magyarázatokat a szürtei gyülekezet lelkipásztora, Zsolt tiszteletes úr tartotta. Napközben a bibliai József életének sikereiről és kudarcairól tartott előadást Gergely Szabolcs lelkipásztor. „Ki vagyok én igazán?” címmel Gergely Eszter tartott előadást. Az esti órákban Varga György lelkipásztor segítségével a fiatalok megismerkedhettek a bibliai tájakkal a „Jézus nyomában” című vetítés alkalmával, a honismereti alkalmon pedig „Magyar sors Horvátországban, és a Titokzatos Csúza” c. beszámolót hallgatták meg.

2018. július 18., Kirándulás Egerben

2018. július 18., Kirándulás Egerben

2018. július 18., Kirándulás Egerben

A csoportos kirándulás alkalmával Eger városába jutottak el a fiatalok. A városban a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum látogatására is sor került. Az író otthonában meg lehetett nézni azt az íróasztalt is, amelyen az „Egri csillagok” lapjai íródtak. Az Eszterházy Károly Egyetem épületében a jelenlévők a „Varázstorony” titkaival ismerkedtek, és érdekes bemutatókat tekinthettek meg, melyek után különféle kísérleteket végeztek.

A szabadidő horgászással telt, pihenésképpen pedig a fürdőmedencében lehetett felfrissülni.

2018. július 16., Mátravíz

2018. július 16., Mátravíz

A tó mellett eltöltött hét nagyszerű alkalom volt a csendes kikapcsolódásra és az egymással való találkozásra. Megismerkedtek egymással a különböző gyülekezetekhez és tájakhoz kötődő gyerekek, fiatalok, és a felnőttek is. Táborunk testvérgyülekezeti találkozó is volt egyben, a több országban élő magyar testvérek találkozója is. (V.Gy.)

2018. július 16., Mátravíz

Valamikor Jézus is a tó partján járt, ahogy Túrmezei Erzsébet verse szépen leírja:

HALÁSZOK TENGERÉN

Este volt. A habok zúgtak.

S kivetettem én a hálót

künn az élet tengerén.

Kivetettem és bevontam,

kincsre mégse leltem én.

Kivetettem újra, újra.

Vágytól zengett a szívem,

vágyból volt a hálóm szőve,

s nem maradt benn semmi sem.

Mindörökre üresen

kivetettem és bevontam.

Szelíden és szeretettel

Járt a parton Valaki.

Valaki hatalmas hálót

vetett a tengerre ki.

De Ő lelkeket halászott

S értük drága árt adott.

Piros vérén vette őket

s járt utánuk nem törődve

fáradtsággal, szenvedéssel,

mígnem egyre rátalált.

Az életnek tengerére

kivetette hálóját

Jézus, a lelkek halásza.

Búsan ültem ott a parton,

mikor éppen arra járt.

Üres, fáradt volt a lelkem,

Mert soha semmit se leltem,

Hálóm semmit se hozott.

Rámtekintett, rámtalált.

Szeretete hálóját

rámfonta szelíd kezekkel,

s mikor immár rabja lettem,

így parancsolt csendesen:

„Vedd a hálód gyermekem

és siess, evezz a mélyre.”

Felsírt bennem a panasz:

„Uram, annyit fáradoztam

s mindörökre hasztalan.

Kivetettem és bevontam

hálómat a tengeren.

Sötéten, vigasztalan

kellett látnom üres voltát.

A békesség, a boldogság,

hálómat mind elkerülték.

Nagy, hiú próbálkozások

hitemet is elrabolták…

De… kivetem mégis mostan

parancsodra, Mester.”

Kieveztem a tengerre.

Jézus mondta. Kieveztem.

Fénylő tükrű, mély vizekre

üres hálóm kivetettem.

Jézus küldött mély vizekre

Kivetettem, – vontam, vontam,

mindhiába! Kiemelni

nem bírta már két kezem.

Kinccsel lett tele a hálóm!

Kegyelemmel lett tele!

Öröm drágagyöngyös terhe

húzta le a mély fele.

Hahó, kik ott fáradoztok

künn a parton hasztalan,

sötéten, vigasztalan

üres hálókat emeltek:

ide, ide, ide jertek!

Segítsetek kiemelni

teli hálóm kincseit!

Hahó! Jöjjetek a mélyre!

Hisz az élet tengere

kincsben kiapadhatatlan.

S hol a mélye, hol a kincse,

Jézus tudja egyedül.

Jézushoz jöjj és halássz!

Ki ott fáradsz szakadatlan

s kincseket sosem találsz,

ki ott könnyesen, kietlen,

néma partokon bolyongsz:

jöjj a Jézus közelébe,

jöjj sietve és ne késs.

Jöjj és tele lesz a hálód,

szakadásig tele lesz.

Roskadozva emeled.

Boldogságod megtalálod.

Békességed megleled.

Este, újra esete lett.

Habok zúgnak, szél mesél.

Halkan, némán hulla könny

nyűtt, üres hálók felett.

Csak a Jézus daloskedvű

halászai ajkán

zeng a diadalmas ének:

„Telt hálókat emelünk.

Győztesen zeng a dalunk.

Ó, evezzetek a mélyre,

s énekeljetek velünk!”