Presbiteri továbbképzés – Csúza

Résztvevők a Presbiteri Konferencián, Csúza, 2019. március 23.

Presbiteri továbbképzés a csúzai református templomban, 2019. március 23.

Presbiterek és gondnokok Csúzán, 2019. március 23.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A HMRKE gyülekezeteiben és testvéreink között is meghirdetett presbiteri képzésnek és találkozónak Csúza református közössége adott otthont. Múlt szombaton Szlavóniából, a Drávaszög gyülekezeteiből és Magyarországról jelentek meg körünkben tagjaink és vendégeink, akik nagy érdeklődéssel várták a meghívóban feltüntetett programokat.


A szombat délelőtti alkalomra a református templomban került sor, ahol a köszöntés, áhitat és előadások során át érezhették a résztvevő presbiterek és gondnokok, hogy Isten milyen élő közösségbe hívta össze azokat, akiket elhívott. Az evangélium szavait a helyi lelkipásztor, Varga György közvetítette a biblia igeszakasz (Ap.Csel 11.19-30) alapján. Több pontba foglalta össze az igehirdetésen belül Isten üzenetét. A lelkipásztor igehirdető egy bibliai és valóságos menekült gyülekezetet mutatott be az írás alapján, mely a jeruzsálemi menekültek otthona lett. Befogadó gyülekezetről beszélt, amely a menekültek befogadása mellett minden nemzetiség, vagy társadalmi osztály részére menedéket jelentett. Kisugárzó gyülekezetről festett le képet, amelynek hatása volt az egész régió életére, majd központja is lett keresztyén kisebb közösségeknek. Hallhattuk, hogy számos keresztyént néven is nevez az írás, olyan személyekét, akik arról voltak nevezetesek, hogy bizonyságtételük másokra is nagy hatással volt. Segítő gyülekezet is volt az övék, amely gyűjtött a szegények részére, és a Jeruzsálemben maradtak részére. Segítő önzetlenségük példája az is, hogy legerősebbjeiket, Pált és Barnabást küldték tovább, hogy az evangéliumot máshol is hirdessék, beteljesítve a misszió parancsait.

Presbiteri továbbképzés a csúzai református templomban, 2019. március 23.

Presbiterek Csúzán, 2019. március 23.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igehirdetést követően Kopácsi kettős János püspök előadásában a gyülekezetek, Isten által alapított közösségek bibliai teológiai és egyháztörténeti ismérveiről szólt. Mózestől Kálvinig, majd a Drávaszög és Dél-dunántúl számunkra is ismerős és fontos egyházi eseményeit elevenítette fel, mint olyan személyek ténykedéseit és történelmi eseményeit, melyek napjainkig meghatározzák a Délvidék egyháziasságát, gyülekezeti és egyházszervezeti tulajdonságait. Az egyház gyülekezeteiben él, azok nélkül és azokon kívül az egyházi valóság csak látszat és szemfényvesztés. A gyülekezetek nélküli egyháziasság nem Isten szándéka szerint való, ezért Isten mindig ad kehetőséget arra, hogy a gyülekezetek akármilyen szerény mértékben is, de a hívő emberek számára otthont biztosítsanak a világban.

Lovas Eldina történész, kutató, Csúza, 2019. március 23.

A szünetet követően két nemzetközi tanulmány ismertetésére került sor, amelyekben olyan jogokról, világi keretekről van szó, amelyek a szélesebb társadalom köreiben is lehetővé teszik az anyanyelven történő egyházi működést Horvátországban, az Anyaországban és az Európai Unióban. Az elmúlt évtizedek során a horvátországi reformátusság több irányzata is eltér alkotmányában, liturgiájában, dogmatikájában és nyelvében – tradíciójában a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház első 3 Zsinatán (1993, 1998, 1999.) elfogadottaktól, ezért is különösen fontos, hogy a presbiterek és gondnokok tájékozottak legyenek az egyházban és a társadalomban bevett szabályokat illetőleg, hogy a biblikus teológiai alapvetések mellett a törvényszerűség talaján állhassanak meg és maradjanak szilárdan. (Speciálisan a csúzai és a HMRKE többi gyülekezetére nézve érvényes jogi anomáliákról külön beszámolóban fogunk szólni…)

Kettős Attila lelkipásztor, Lovas Eldina történész és Varga György lelkipásztor, Csúza, 2019. március 23.

 

Lovas Eldina történész, demográfus ezek után legújabb kutatásairól beszélt a megjelentek előtt. Érdekes módon az Eszéki Állami Levéltárban talált olyan egyházi anyakönyveket, amelyek az 1800-as évek drávaszögi református gyülekezeteinek nyilvántartásait tartalmazzák. Ezeknek egyik példánya ráadásul anyakönyvi adatokkal egybekötött jegyzőkönyveket is tartalmazott, Laskó gyülekezetével kapcsolatban. A jegyzőkönyveket leírta, kielemezte, kötetbe szerkesztette és mindannyiunk örömére kiadta egy önálló könyvben „A laskói presbiteri gyűlések jegyzőkönyvei 1806 és 1865 között” címmel. A kötet megvásárolható és aki elovassa, megtapasztalhatja belőle, hogy milyen fontos gyakorlati értékei is vannak a ma gyülekezetei számára az első látásra csak kutatói szemmel érdekes részleteknek. Miért fontos a jegyzőkönyvek vezetése, pontossága a ma közösségi embere számára és mit tudhatunk meg őseinkről, s rajtuk keresztül magunkról a gondosan és megbízhatóan feljegyzett eseményekből? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk a kérdés-feleletek, majd kötetlen beszélgetések során.

 

Csúza, 2019. március 23.

A találkozó a kora délutáni órákban a vendéglátó gyülekezet által biztosított ebéddel, majd kis csoportokban folyt beszélgetésekkel ért véget.
A presbiteri továbbképzés következő alkalmát egyházunk Szentlászlón szervezi meg 2019. április 13-i dátummal.
Fényképeink a presbiteri-gondnoki alkalmon, Csúzán készültek.

 

 

A házigazda gyülekezet tagjai, vendéglátók, Csúza, 2019. március 23.