Levél a Generális Konvent részére

Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem”

Ezékiel 34,16

Generális Konvent,

Főgondnokok, Esperesek és Püspökök részére, helyben.

 

Tisztelt Megszólítottak,

 

Egyházunk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a Generális Konvent gyűléseire, alkalmaira nem kap meghívót. Nem tudjuk pontosan az okát, hogy miért zárja ki közösségünket a Kárpát-medencei református gyülekezeteket képviselő református egyházak testülete. Kérdéseinkre részetekről a számos esetben történt megszólítás ellenére sem érkezett válasz, sőt a veletek való személyes találkozások és beszélgetések alkalmával számunkra nyilvánvalóvá lett, hogy valójában ti magatok sem tudjátok pontosan, hogy mi tartózkodásotoknak oka. A többség a püspökökre mutogat, és ha valaki magyarázattal szolgál, akkor kiderül, hogy a közlés és tudás alapja egy téves információ, hallomásból kapott hír, adat.

Több esetben kértük, hogy bizottság vizsgálja meg az elmúlt évtizedek horvátországi egyházi eseményeit, de leveleinkre válasz nem érkezett. Talán nem is tudjátok, mert el sem jutott hozzátok, hogy hány esetben fordultunk dokumentumokkal és felhívással a református egyház püspökeihez… De a református médiából, nyilatkozataitokból és magatartásotok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a horvátországi reformátusok helyzetét illetőleg egyoldalúan foglaltatok állást. Döntéseteket pedig cselekedetek követik, amelyekkel maroknyira zsugorodott népünk életét megnehezítitek.

Megértjük és tudjuk, hogy néhányan a helyzet összetettségétől megfáradva már nem kívántok a délvidéki reformátusokkal foglalkozni. De barátainkon keresztül eljut hozzánk annak a híre, hogy emlegettek bennünket. A velünk kapcsolatban álló tagjaitokat, megbecsült presbitereket, lelkészeket, gondnokokat méltatlan támadások (figyelmeztetések, fenyegetések) érnek. Nem baj, ha nem értünk mindenben egyet, de ezeknek a cselekedeteknek közösségeinkre nézve romboló hatása van. A jelen helyzetben erre van legkevésbé szükség. Ha rólunk, délvidéki magyar reformátusokról beszéltek, akkor hallgattassék meg minden oldal tiszta forrásból.

Cáfolni szeretnénk azokat a híradásokat, amelyek a nyilatkozataitokban és állásfoglalásaitokban, a református és világi sajtóban, valamint a köznyelvben tévesen jelennek meg. A tények elferdítése nem reformátusokhoz (és másokhoz sem) méltó magatartás, és most elsősorban azért fájó, mert az egyetemes Református Egyház megítélését ássa alá köreinken kívül is. Mindez nem méltó a Generális Konvent azon célkitűzéseihez, amit alap nyilatkozataitokban, szerveződő alkotmányotokban is olvasunk. Elismerjük a mindannyiunk életében jelenlévő bűnt, megvallva és megbánva azt a magunk részéről, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a Generális Konvent ellen ártó erőket rajtatok kívül keresitek, pedig a fentiek alapján látható, hogy a diábolos közöttetek van. A hamissággal, a hatalommal való visszaéléssel, az erőszakos érdekérvényesítéssel a Generális Konvent valójában a céljai ellen működik és hat, és nekünk is fájó, hogy a testület valójában saját magát „járatja le”.

Először, bizonyára tudtotokon kívül, egy megbízásában lejárt püspöki hivatal zsinati határozatokat megsemmisítő kísérletét támogattátok, mely egyházszakadáshoz vezetett 1999-ben: a Püspöki Hivatal és egy független esperesség kiválásához, előbbiből megalakult a Horvátországi Kálvini Református Keresztyén Egyház. Ennek akkor még egyetlen református teológiát végzett és felszentelt lelkésze volt: Kanalas János.

Majd a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöke a baranyai Karancson ünnepélyes keretek között tucatnyi lévitát (akkor már 7 éve állami nyugdíjast is) szentelt fel egyházi szolgálatra. Közülük többen ma már más felekezetben szolgálnak, kiléptek a református egyház közösségéből. Megosztottságot és megbotránkozást hátrahagyva súlyos anyagi károkat is okoztak a helyi közösségeinknek. A volt püspöki titkár ma az elszakadt horvát ajkú reformátusok anglikán felekezetű püspöke, Jasmin Milic.

2011-ben a Generális Konvent Egyházalkotmányi Bizottsága, majd Elnöksége már a Horvátországi Kálvini Egyház első püspökének megválasztásával és beiktatásával kapcsolatban szabálytalan eljárást hagyott jóvá, és súlyos, a református egyházi alkotmányossággal és lelkiismerettel ütköző módon járt el: mindenki emlékszik arra, amikor a püspökbeiktatás előestéjén derült ki, hogy Csáti-Szabó Lajos laskói lelkipásztor, aki addig megbízott lelkészként szolgált az egyházban, beiktatva, felszentelve nem volt. A rádió és televízió nyilvánossága előtt, számos egyházi személyt is kellemetlen helyzetbe hoztatok. A hiányosságok pótlására a meghívottak és résztvevők megrökönyödése mellett, az éjszaka leple alatt, csupán néhány órával az ünnepség előtt került sor.

2018-as legfrissebb híradásaitokban a haraszti püspökről és beiktatása körülményeiről olvashatunk. A hírekben megjelentekkel ellentétben azonban Szenn Péternek semmilyen református teológiai végzettségéről nem tudunk, és az események támogatásotokkal és közreműködésetekkel ismétlik magukat: a Generális Konvent egy helyi egyházi csoport szűk körének előnyére csinál „pápát”. Nyomában a gyülekezetek szét- és elszakadása tapasztalható. A Generális Konvent által beiktatott léviták építő tevékenységéről csak az általatok kiadott média felületeken olvashatunk, mert a helyi gyülekezetépítés gyümölcseit nem észleljük. Az alkohol, a gyülekezet vagyonával való gazdálkodás visszásságai, az erőszak és a megosztottság még nagyobb mértékben van jelen ezekben a közösségekben, mint annak előtte.

Miután a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházból 1999-ben Kálvini Egyház néven kivált a pünkösdista képzettségűek és léviták vezetésével néhány gyülekezet, 2001-ben a Kálvini Egyházból is kiszakadt két horvát nyelvű gyülekezet (Tordinca és Eszék). Most pedig, 2018-ban a megmaradtak további osztódásának vagyunk tanúi: a zágrábi gyülekezet szakadt el, egy szintén pünkösdista teológiát végzett lelkész vezetésével, aki egyébként püspökhelyettesi és jegyzői tisztségeket is viselt Csáti-Szabó Lajos mellett.

Cinikusan mondhatjátok erre, hogy a Generális Konvent nem avatkozott bele az egyébként a Kálvini Egyház alkotmányában foglaltakkal összhangban történt változásokba, de valóban ilyen alkotmányosság támogatása a célja a Generális Konventnek? Mindezek országhatárokon is átnyúló hatása jelentős és elszomorító református gyülekezeteink többsége számára. A Generális Konvent Horvátországgal kapcsolatos működése szégyen és gyalázat a horvátországi református gyülekezetek többsége számára.

Levelünket és a fenti felsorolást hosszan folytathatnánk, és azért csak ezt a pár súlyos eseményt említjük, mert ezekben a Generális Konvent vezetői, püspökök, esperesek és főgondnokok vettek részt. Folyamatosan kezdeményeztük a párbeszédet ezekkel a hivatalos személyekkel. A körülményekre és nehézségekre felhívtuk a figyelmüket. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházban jelenleg 9 református teológiát végzett és felszentelt, egyházunkba bekebelezett lelkipásztor szolgál. A Generális Konvent részrehajló és megkülönböztető működése a gyülekezetekben végzett munkánkat akadályozza.

 

HMRKE Szuperintendensi Hivatal, HR-31327 Kopács, Petőfi S. u. 4.

ref.croatia@gmail.com, tel.: +385 31 752 055 vagy +36 70 419 5437