Napjaink rövid és szemléletes egyháztörténete

 

Egyháztörténet dióhéjban (lábjegyzetekkel)

(Az eredeti szöveg a jegyzetekkel együtt az egyház 2019-es Kalendáriumában jelent meg – melyet igyekszünk minden érdeklődőnek kérésére eljuttatni.)

 

 

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) a független Horvátországban 1993. januárjában egy rendkívüli zsinaton alakult meg, majd került bejegyzésre Horvátországi Református Keresztyén Egyház (HRKE, majd később HMRKE) néven.

Második zsinatát 1998. novemberében tartotta, melyen az összes, zsinatot alkotó egyházközség képviselője részt vett. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház III. Országos Zsinatán, 1999. június 12-dikén az egyház Kopácson a nevét módosította. Ezen az alkalmon a Zsinat tagjai id. Sója Lajos országos főgondnok előterjesztése alapján és az 1. napirendi pont szerint szavazattöbbséggel döntöttek arról, hogy „az Egyház nevében szerepeljen a »magyar« jelző”. Az egyház módosított neve Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) lett.[1] Püspöke dr. h. c. Kopácsi Kettős János lelkipásztor. Az egyház székhelye Kopácson van.

A horvátországi reformátusság jelenlegi állapotát és létszámát, a tagok egyházi életben történő jelenlétét az utóbbi évtizedekben nagyban befolyásolták azok a mozgalmak, amelyek tevékenységükkel idegen és egyes helyi személyek önös érdekeit tartották szem előtt. 1993 és 1998 között az egyszemélyi egyházvezetés feje, a püspöki címet viselő[2], és az egyház ügyeiben eljáró lévita lelkész, Endre Lángh volt[3]. 1998 végén Lángh és néhány, addig egyházi köztisztséget viselő személy elutasította az egyházi rendeletek végrehajtását és megtagadta a hivatalos testületektől az ellenőrzést, majd az iratokat lefoglalta és elzárta. Minthogy a zsinati határozatokat (1998. november)[4] már megváltoztatni nem tudta, ezért nyomására és az irányításával nyugati segélyekből fizetett lelkészek és támogatott gyülekezetek, kis közösségek megalakították a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat. Bejegyzésére 1999. március 4-dikén került sor „Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal” néven. Ebből eredeztethető a névváltoztatás után a jelenleg is működő Kálvini Egyház. Lánghék kihasználták a változás átmeneti időszakát, a HMRKE új képviselői pedig csak utólag értesültek a visszaélésekről, amikor földhivatali és kárpótlási ügyekben a régi képviselők az új szervezet nevére íratták át az egyházi vagyon tetemes részét. A horvát állammal kötött támogatási szerződés szintén a jogfolytonos HMRKE adataival, de az új szervezet képviselői által került aláírásra. Endre Lángh, majd Ljudevit Čati-Sabo után a Kálvini Egyház jelenlegi püspöke a haraszti illetőségű Peter Senn[5]. Református felsőbb iskolát egyedül Čati-Sabo végzett közülük.[6]

Az utóbbi szervezetből kivált horvát ajkú reformátusok[7] első bejegyzése 2001 májusában történt meg az általuk azóta is használt „Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház” néven, tordincai székhellyel. Vezetőjük Jasmin Milič, jelenleg az Anglikán Egyház püspöke.[8] 2018-ban a zágrábi misszió egy része vált ki a Kálvini Egyházból, Branimir Bučanović[9] vezetésével.[10].

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházban jelenleg 9 református teológiát[11] végzett és felszentelt, bekebelezett lelkipásztor szolgál.

 

Jegyzetek:

[1] Ez az egyház Horvátországban a jogutódja a jugoszláv időkben létezett egységes Jugoszláviai Református Keresztyén Egyháznak, melynek püspökei Ágoston Sándor, Dr. Csete K. István, Hodosy Imre, Csete-Szemesi István voltak, és melynek jelenlegi püspöke dr.h.c. Botos Elemér, Újvidéken.

[2] Lángh a püspöki címét a genfi székhelyű Református Világszövetségtől kapta, akinek vezetője Milan Opocensky volt.

[3] Lángh lévitaként szolgált elsősorban szórványvidékeken, teológiai végzettséget nem szerzett.

[4] Lásd a nyomtatott példány mellékletében, a „Jegyzőkönyv”-ben.

[5] Peter Senn ugyan járt a Sárospataki teológiára, ahova a Magyar Presbiteri Szövetség akkori elnöke segítségével nyert felvételt, de másfél év tanulmányi idő után elbocsátották. A sajtóban olvasható híradásokkal ellentétben iskoláit nem ott, illetve valamelyik református intézményben, hanem az Eszéki Pünkösdista Teológián fejezte be, mint a Kálvini egyházban szolgáló lelkészek többsége.

[6] Čati-Sabo a Budapesti Református Teológiai Akadémián tette le az I. és II. Lelkészképesítő vizsgát.

[7] Székhelyük Tordincán volt, ma Eszéken is működtetnek egyházi központot. Énekeskönyvet, egyháztörténeti dokumentumokat és hitvallást adnak ki horvát nyelven. Tordinca Horvátországban az egyetlen máig fennmaradt horvát ajkú református gyülekezet. Megalakulásának dátuma 1545-re tehető.

[8] Az eredetileg muzulmán hitű Jasmin Milič a 90-es évek közepén tért át az othodox vallásról és lett a református egyház tagja. Ezt követően Endre Lángh nevezte ki 1997-ben esperessé és saját püspöki titkárává.

[9] 2011 és 2017 között Čati-Sabo püspökhelyetteseként (főjegyzőként) szolgált, pünkösdista teológiát végzett, horvát ajkú lelkész.

[10] Az amúgy is kis létszámú és sokat szenvedett közösség aprózódása a nagymértékű horvát és magyar állami támogatások folyósítása és a sajtó teljes kiszolgálása mellett történt. A rádió és televízió nyilvánossága előtt Magyarországon is számos egyházi személy került és kerül folyamatosan kellemetlen helyzetbe a horvátországi egyházi események folytán. A legitimizáció céljából meghívott résztvevőknek például Čati-Sabo püspöki beiktatásakor azzal kellett szembesülniük az ünnepélyes alkalom előtti éjszaka, hogy a szükséges törvényi előfeltételek egy sora nem teljesült. Így az éj leple alatt, a jelenlévők megrökönyödése mellett csupán néhány órával az ünnepség előtt került sor Čati-Sabo helyi gyülekezeti beiktatására, majd lelkészi szentelésére, hogy másnap a püspökké szentelést a tervezett módon ország-világ előtt közhírré tehessék.

[11] Budapesten és Komáromban végzettek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.