MILAN „magyargyűlölő” OPOCENSKY

MILAN „magyargyűlölő” OPOCENSKY

1994 – Eszék-belváros, pünkösdista templom.

Milan „magyargyűlölő” Opocensky és barátja, Lángh Endre 1994-ben istentiszteleten vettek részt az Eszék-belvárosi Pünkösdista Templomban. Kis idővel ezután az Elűzöttek (menekültek) Gyülekezete (jóval ezer fő feletti tagsággal) átköltözött a belvárosi evangélikus templomba, amely a református és evangélikus gyülekezeti tagok részére közös használatra az állam által visszaadott protestáns templom volt a kilencvenes évek elején.

Ebben az időben a kelet-szlavóniai és baranyai menekültek a szerb megszállás elől külföldre, illetve nagy részük Eszék városába menekült. Az ostrom alatt – hála Szentlászló hűséges védőinek – Eszék biztosított otthont a több ezer menekült részére. A békés reintegráció (1995-98) alatti időszakban még többen tértek vissza ebbe az eredetileg százezer lakosú városba abban a reményben, hogy hamarosan, a hadsereg átvizsgálása és az aknamentesítési munkálatok megkezdésével, visszaköltözhetnek szülőföldjeiken található otthonaikba.

A genfi székhelyű Református Világszövetség cseh származású főtitkára, Opocensky, és az ezidőtájt katasztrófaturizmussal foglalkozó és többnyire Angliában és Svájcban székelő Lángh a többségében magyarok lakta református falvak lakosaival nem tartották a kapcsolatot, igényeiket nem vették figyelembe. Azonban a horvát és cseh nyelvű, a reformátusságon belül pár százalékos arányú gyülekezeteket minden téren támogatták. Ennek az lett az eredménye, hogy ezek a gyülekezetek mára más felekezetekbe olvadtak be, identitást, hitvallást váltottak és idővel nyelvüket is elveszítették a többségi horvát felekezet (római katolikus), illetve horvát nyelv (pünkösdista felekezetek) javára és a reformátusság kárára. Lángh Endre maga is új protestáns egyházat alapított 1999-ben, melyhez magyarországról a Pásztor-Bölcskei féle csoport, valamint az Opocenskyhez hű – egykori – békepapság adta az eszközöket.

A mai napig is egyedül a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, mint a volt jugoszláviai egységes református felekezet horvátországi jogutódja tartotta meg református hitvallását és történelmi örökségét Horvátországban. Vezetőjük Kopácsi Kettős János szuperintendens, Sója Bálint főgondnok és Varga György főjegyző, püspökhelyettes. A Zsinati Tanács tagjait a gyülekezeti gondnokok köre alkotja.

A Református Világszövetség a 2010-es években végrehajtott szervezeti változások eredményeképpen egyházi súlyát mára elveszítette, vezetőinek egykori tevékenységének köszönhetően kiüresített politikai szervezetként működik, amely alig követi az aktuális egyházi társadalmi folyamatokat.

(Református Egyházi Fotógyűjtemény, Kopács, 2020.)