KÉT PÜSPÖKI VIZITÁCIÓ (1817 ÉS 1885) ÉS LEGÚJABB KORI LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK

 

 

“A magyar református egyház alsó-baranyai és szlavóniai népe a mai napig csupán két szuperintendensi-püspöki látogatást élt meg. Báthori Gábor 1817-es vizitációja előtt nem volt ilyen jellegű vizsgálat a Dunamelléki Egyházkerületben, Szász Károly 1885-ös látogatása után 35 évvel pedig ez a vidék már nem tartozott ahhoz az egyháztesthez, amelynek egykor bölcsője, szellemi-lelki központja volt.” […]

“A legújabb kori jegyzőkönyv-gyűjteményből képet kapunk arról, ahogy az értékeiket a délszláv háború hét esztendeje alatt, és azóta is folyamatosan nélkülöző gyülekezetek és egyházaink hívei a menekültségben való meghurcoltatás, vagy az otthoni környezetben való sorozatos megaláztatás, lelki fenyegetettségből való szabadulás után a viszonylagos szabadság és anyagi jólét délibábjával átitatott közelmúltról, a talajvesztett, mindenütt és mindenkiben ellenséget látó jelenről, és az értékek visszarendeződésének, a régi-új alapok lerakásának valós lehetőségét magában rejtő
jövőről gondolkodnak.”

 

“A bizalom pecséte alatt” I-II.

KÉT PÜSPÖKI VIZITÁCIÓ (1817 ÉS 1885) ÉS LEGÚJABB KORI LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK

SZERKESZTŐK:

Keresztes Dániel
Hamarkay Ede

LEKTOR

Dr. Ladányi Sándor

Kiadó: Exodus Kiadó (Erdőkertes), 2004
Tűzött kötés , 713 oldal
Nyelv: Magyar
Méret: 24cm x 17cm
ISBN: 963-216-013-4
Church history / History / 19th century.
Visitations (Church work) / Hungary

Egyházlátogatás / forrás.
Református egyháztörténet / 19. sz. / forrás.

Megvásárolható a Lelkészi Hivatalokban

 

 

Báthori Gábor (1817) és Szász Károly (1885) püspöki vizitációs iratai, valamint a legutóbbi délszláv háború idején keletkezett feljegyzések és hangfelvételek (1993-1998) közel száz éves periódusban adnak képet betűhű átiratban Alsó-Baranya és Kelet-Szlavónia református közösségeiről.

 

 

A magyarországi reformációnak egyik bölcsője Baranya volt. Itt már – bizonyos szórványadatok szerint – a mohácsi katasztrófa előtti években is akadt az egyházat megtisztító törekvésnek híve és pártfogója. Alsó-Baranya nagyobb szabású reformálásáról viszont konkrét adataink is vannak. Kákonyi Péter hercegszöllősi protestáns lelkész-költő, Sztárai Mihály, Zigerius Imre fellépése-tevékenysége 1544-1546-tól folyamatos. Jelentős központ volt Hercegszöllős, Vörösmart, Kórógy, Laskó, Haraszti, Karancs, Kopács, Kő, s még több hasonló település is.

Hercegszöllősön minden bizonnyal több zsinatot is tartottak, azonban országosan kiemelkedő jelentőségű az Alsó-Baranyai Református Egyházkerület 1576. augusztus 16-17-én tartott zsinata, amelyen – a 16. század ötvenes éveiben készült (a lutheri reformációból a helvét, református irányzatba való átmenet jellegét magán hordozó) „Baranyai Kánonok” után – már határozottan református szellemű egyházigazgatási kánonokat („Hercegszöllősi Kánonok”) fogadtak el, amelyek szerkesztője Szegedi Kis István volt, elfogadtatását pedig Skaricza Máté vezette. Ezek a rendtartások, szabályozások aztán – ha kisebb módosításokkal is, de – országosan befolyásolták, meghatározták, alapjaivá lettek a későbbi szabályozásoknak. Laskón volt lelkész 1554 elején a baranyai új egyházkerület (superintendentia) első püspöke, Szegedi Kis István.
A terület egyháztörténeti jelentősége a török hódoltság későbbi századaiban sem csökkent. A jelen kötet – Báthori Gábor és Szász Károly dunamelléki püspökök egyházlátogatási naplói, vizitációs jegyzőkönyvei alapján mutatja be a terület életét egy igen fontos korszakban, a trianoni békeszerződés aláírása (1920. június 4.) következtében történt elszakítás előtti évtizedekről.

TARTALOM

I. kötet

Előszó (dr. Ladányi Sándor) – 9. oldal
Báthori Gábor vizitációs anyaga – 11. oldal
Báthori Gábor levele – 13. oldal
A vizitáció rendje és módja – 14. oldal
Vizitációs kérdések – 17. oldal
Feljegyzés az utazásról – 21. oldal
Gyülekezeti jelentések – 24. oldal
Szász Károly vizitációs anyaga – 203. oldal
Szász Károly körlevele – 205. oldal
Vizitációs napló – 210. oldal
Gyülekezeti jelentések – 264. oldal
Idegen szavak, kifejezések magyarázata – 360. oldal

II. kötet

Szász Károly vizitációs anyag (folytatás) – 371. oldal
Gyülekezeti jelentések – 373. oldal
Legújabb kori levéltári dokumentumok – 425. oldal
Szerkesztői ajánlás – 427. oldal
Jegyzőkönyv – A Horvátországi Református Elűzöttek 1993. november 13-i üléséről – 429. oldal
Jegyzőkönyv – Az 1997. augusztus 26-án Eszék-Rétfalun tartott lelkipásztori
konferenciáról – 431. oldal
Jegyzőkönyv – A Horvátországi Református Keresztyén Egyház Bellyei-, Eszéki-, Kopácsi-, Kórógyi-, Szentászlói Református Egyházközségek presbitériumainak az
egyházközségi küldöttekkel kibővített közös presbiteri gyűléséről – 435. oldal
Jegyzőkönyv – A Kopácsi Református Egyházközség 1998. február 22-én megtartott
évi közgyűléséről – 442. oldal
Jegyzőkönyv – A Horvátországi Református Keresztyé n Egyház Zsinati Tanácsának
1998 június 27-én Eszék-Rétfalun tartott üléséről – 449. oldal
Jegyzőkönyv – Presbiteri-gondnoki tanácskozó gyűlés, Hercegszöllős, 1998. augusztus
Jegyzőkönyv – Presbiteri-gondnoki tanácskozó gyűlés, Hercegszöllős, 1998. augusztus
17. – 494. oldal
Jegyzőkönyv – Presbiteri-gondnoki tanácskozó gyűlés. Kopács, 1998. szeptember 09. –
514. oldal
Jegyzőkönyv – Presbiteri-gondnoki tanácskozó gyűlés jegyzőkönyve. Kopács, 1998.
Október 6. – 564. oldal
Jegyzőkönyv – Lelkészi-gondnoki találkozó. Csúza, 1998. Október 07. – 601. oldal
Jegyzőkönyv – A Horvátországi Református Keresztyén Egyház II. Zsinatának 199
november 7-én, Laskón tartott Zsinatáról – 633. oldal
Jegyzőkönyv – A Horvátországi Református Keresztyén Egyház elnökségi gyűlése,
Eszék, 1998. november 26. – 691. oldal
Jegyzőkönyv – Horvátországi Református Keresztyén Egyház – Ellenzsinat, Rétfalu
1999. február 20. – 694. oldal
Jegyzőkönyv – III. Alkotmányozó Zsinat, Kopács, 1999. június 12. – 699. oldal
Idegen szavak, kifejezések magyarázata – 712. oldal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.