Hercegszöllős, a Zsinat temploma – 1576 – 2017

 

A hercegszöllősi református templom a felújítás után, 2017.

 

A Hercegszöllősi Református Egyházközség

 

Egyházközségünk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik gyülekezete. Hitvallása a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerinti. A sákramentumokat rendesen kiszolgáltatjuk, istentiszteletet minden vasárnap d.e. 11 órakor, valamint ünnepnapokon tartunk.

A gyülekezet történetéből

A vesztes mohácsi csata után kezdett el terjedni a reformáció tanítása ezen a vidéken is. A falu népe bizonyára az elsők között fogadta el a református vallás tanítását, feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori tevékenységének köszönhetően.
A Drávaszög* egyik legrégibb temploma áll itt. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. Mai formáját több tűzvész és újjáépítés után, a javításokat követően a XIX. század elején nyerte el, de bizonyos, hogy a XVI. században is tágas temploma volt az egyháznak, mert itt tartották meg 1576-ban a Hercegszöllősi Zsinatot Veresmarti Illés itteni prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. A megjelent 40 prédikátor fontos egyházi törvényeket fogadott el. A 46 articulust tartalmazó Hercegszöllősi Kánonok a református egyház és követőinek életét kívánta szabályozni, fontos egyházszervezeti és diakóniai szabályokat tartalmaz. A templom 1803-ban épült, 1839-ben már javították és bővítették. A mai műemlék-templom nagyon rossz állapotot követően teljes felújításra került, régészeti feltárások, ásatások dokumentálása után a helyreállítása befejeződött. A torony, és a toronysisak elkészült, a tetőszerkezet, a külső és belső javítások szinte teljes körűek, a kor igényeinek megfelelők. Istennek hála, hogy az egykor alig remélt újjászületése templomunknak olyan sokak áldozata árán megvalósulhatott. A templomtér koncertek, konferenciák és előadások helyszíne is, a leghidegebb évszakok kivételével pedig az istentiszteletek is itt folynak.
A gyülekezet lélekszáma 1817-ben 615, 1880-ban 891, 1910-ben 543, 1941-ben 332, 1971-ben 132, 1989-ben 70, 1999-ben 85 volt.
A gyülekezet legismertebb lelkipásztorai Szekér Pál, Vághó László, Molnár Hugó, Matkovics Péter voltak. A legtragikusabb sorsú helyi lelkipásztor Faragó Ferenc volt, aki szomorú politikai vérbosszú áldozata lett, és akit több más magyarral együtt idegen megszálló hatalmak 1944-ben kegyetlen módon kivégeztek.
Bár a régi parókia lakott; szépen gondozott épületet és kertet, valamint komfortos gyülekezeti helyiségeket is magába foglal, apjainkban helyben lakó lelkipásztora nincs a gyülekezetnek. A lelkipásztori teendőket a szomszéd település lelkésze, Varga György csúzai lelkipásztor látja el.

* Drávaszög: földrajzi fogalom, az egykori Baranya Megye déli sarka, Horvátország része, a Duna – Dráva folyamok valamint az országhatár között terül el. Horvát neve: Baranja.

Hercegszöllősi Református Egyházközség
Cím: HR 31309 Kneževi Vinogradi / Hercegszöllős, Olgina 26.
Tel./fax: +385 31 733 169
e-mail cím: reformata@freemail.hu

Lelkipásztor: Varga György
Gondnok: Sója Bálint

 

Hercegszöllős, 2016. augusztus 16–17., a 440 éves Zsinat ünnepe

 

Zsoltárok könyve 46. rész

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela.

 

Hercegszöllős, 2016. augusztus 16–17., a 440 éves Zsinat ünnepe

Augusztus 17-én a hercegszöllősi református templomban a Hercegszöllősi Zsinat 440. évfordulóján tartott a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház hálaadó istentisztelettel és úrvacsoraosztással egybekötött ünnepséget. A kilencvenes években Hegedűs Loránt dunamelléki püspök által kezdeményezett és Varga György lelkipásztor szolgálata alatt nagy részben horvát állami segítséggel gyönyörűen felújított műemlék templomban ez alkalommal az istentiszteleten igét hirdetett Forró László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, úrvacsorát osztott és ének előadással szolgált a budapesti Cimbalom utcai Református Egyházközség lelkipásztora, Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkész-énekművész. A megjelentek köszöntését Kopácsi Kettős János szuperintendens mondta el magyar és horvát nyelven, a liturgiát pedig a helyi lelkész, Varga György lelkipásztor vezette.

Igehirdetésében Forró László lelkipásztor a 46. Zsoltár alapján szólt a megjelentekhez.
Elmondta, hogy ebben a zsoltárban nem csupán az egyénre nézve, hanem egész közösségünk számára is benne van hívő múltunk, jelenünk és jövőnk. A történelmi háttért követően felhangzik benne a hitvallás: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk!” „A Seregek Ura velünk van!”. Isten népe számos, a Bibliában is megírt történetben élte meg Isten szabadítását és a mai korban zajló folyamatok is hasonlóképpen zajlanak, mint a bibliai korokban. Propaganda, pusztítás, hamis eszmék és hamis hír cseng az emberek fülében; hogy azt tesznek a gonoszok, amit csak akarnak. De virradatra megtörténik a csoda: Isten az Ő népe között van, nem rendül meg, megsegíti a benne hívőket.

 

 

Az ünnepség szervezésekor hangsúlyt kapott az a szempont, hogy a magyar nemzeti összetartozás alkalmaként is összegyűlhessenek híveink, ezért a Magyar Koronaőrök Egyesülete képviselői is jelen voltak a megújult templomban. Őrségállásuk a magyar államiság és a nemzet szimbóluma, a Korona mellett tisztelgett, melynek másolata karnyújtásnyi közelségben egész délután megtekinthető volt.

 

Lelkipásztorok közössége az ünnepségen, Hercegszöllős, 2016.

 

Az ünnepi felszólalók között találkozhattunk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház lelkipásztoraival, Kettős Attila és Csiffáry Éva lelkészekkel, akik híveikkel minden gyülekezetből képviseltették magukat. A szentlászlói, bellyei, eszéki és kopácsi egyháztagok külön busszal érkeztek a helyszínre, és a környékbeli látogatók, akik között voltak más felekezethez és nemzetiséghez tartozók is, az egyébként munkanapra eső istentiszteletet követően is szép számban érdeklődtek. Számos magyarországi gyülekezetből is jelen voltak keresztyén testvéreink és barátaink, valamint ellátogattak hozzánk magyarországi, szerbiai és romániai testvér egyházaink és egyházi szervezeteink képviselői is. Közöttünk egykor aktívan szolgáló lelkészek is érkeztek több száz kilométer távolságból, így volt alkalmunk röviden beszélgetni Hünlich Robert egykori szentlászlói, eszéki, és Iván Géza egykori vörösmarti lelkészeinkkel. A délszláv háború idején szoros kapcsolatot ápoltak híveink a baranyai és Bács-Kiskun megyei reformátusokkal, többek között a pécsi, mohácsi és bajai gyülekezet tagjaival és vezetőivel. Örömmel láttuk, hogy egyházunk meghívását elfogadták és megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.

Az ünnepség záró eseményeként néhai id. Sója Lajos főgondnok, a délszláv háború utáni időszakban a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház első főgondnokának emléktábláját avatta fel Egyházunk Zsinati Elnöksége a templomban.

A szerbiai református püspök és Piros református gyülekezetének 18 fős csoportja két napra érkezett, csakúgy, mint az igehirdető partiumi lelkipásztor és családja. Velük a közös vacsora után a szervezők a másnapi programok részeként a Kopácsi Réten kirándultak és gyülekezetlátogatásokon vettek részt az időjárás kegyes támogatásával.

A nyitó fogadás, a szervezés, a százfős vacsora és a szálláshelyek biztosítása mind a helyi gyülekezet igyekezetéről és testvéri elkötelezettségéről tett bizonyságot, mely jelentős anyagi áldozattal is járt a közösség részéről. Köszönet és elismerés érte a helyi gyülekezet tagjainak, presbitériumának és gondnokának, Sója Bálintnak.

Soli Deo Gloria.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.