Héderfájai Harangláb

Ésaiás 40:1
“Vígasztaljátok népemet!”

Sajnálatos hírként értesültünk róla, hogy az erdélyi református héderfájai gyülekezetben tűzeset történt. A református közösség 1886-ban épült fa haranglábja kapott lángra, melyben a szerkezet és a két harang 2020. február 8-án megsemmisült.

Héderfájai Harangláb lángokban 2020. február 8.

Isten vígasztalása legyen a gyülekezet minden tagjával és felelős vezetőivel, akiknek az újjáépítés feladatával kell hamarosan megküzdeniük. Nem ez az első eset, hogy ez a gyülekezet sérült, vagy megsemmisült romokból épít magának hajlékot. Istennek adunk hálát, hogy emberéletben nem esett kár.

Békesség legyen a szomorkodók szívében!

Nehémiás 2:17-18
“Gyertek, építsük meg!”

HÉDERFÁJA

Részlet a kilencvenes évek első felében készült egyházi-gyülekezeti felmérés adataiból (EJ-PszD: Egyházközségi tulajdonban és kezelésben lévő épületekről, iparművészeti tárgyakról és egyéb műemlékekről. 1994-95.):

“Héderfája az Erdélyi Református Egyházkerület Küküllői Egyházmegyéjének gyülekezete, szórványa Nagycseged. A 448 református családban 739 református egyháztag él. A kilencvenes évek elején Bíró Sándor Zoltán lelkipásztor mellett teológusként Bíró Sándor László volt a gyülekezet segítségére. A lelkész a második világháborús nemzedék tagjaként hosszú szolgálatot tudhat maga mögött. A gondnok Kántor Ferenc nyugdíjas földműves, aki a lelkész és a teológus mellett az egyházi felmérésben segítségünkre volt. A gyülekezetben két kántor szolgál, név szerint Peti Mihály és Suász Géza, mindketten helybeli lakosok.

A templom építése 1756-59-re tehető, adatok szerint a Gr. Teleki nemzettség levéltárában 2190 sz. alatt elérhetőek. A gyülekezeti terem 1976-ban épült. A különálló harangláb építési ideje 1866. Zsindellyel fedték 1954-ben. Egy telken áll a templommal, részben van drót- és vaskerítéssel körülvéve. A hozzá való bejárat egyaránt alkalmas gyalogos és járművel való megközelítésre. A templom körüli temető egy részben felhagyott, más részben működő, illetve újra igénybe vett.

A templom barokk – újprotestáns stílusban épült, bejárata Ny. felé, szentélyrésze keleti irányba néz. Alapkőletételének ideje ismeretlen, de tudjuk, hogy az arra adott engedély elnyerése előtt épült meg, ezért a gubernátorum részéről a presbiterium megrovásban részesült annál is inkább, hogy a felsőkápolni tatárok által lerombolt katolikus templom köveit is beleépítették a mesterek. Régebbi helyi templomokról, építményekről való adatok: 1. Az első az 1360-as évekből származó kápolna, 2. ennek romlását követően egy szintén feltételezetten katolikus kápolna és 3., az 1653. január 20-án tartott vizitáció alkalmával Dadai János esperes által építeni rendelt 7×3 öles templom, mely kőből épült, vizes földterületre. Nyomai nincsenek.
A templom árammal való ellátása 1973-ban történt. A templomi világítás 2 csillár egyenként 7 db izzóval, a szószékmegvilágítás 2 fényforrással és az orgona is 2 égővel rendelkezik. A templomban mintegy 300 az ülőhelyek száma, és összesen 500 fő befogadására alkalmas. Az épület jelenleg síkmennyezetű, stukaturos, de eredetileg bolthajtásos volt, amely 1788-ban megszakadt, ekkor alakítják át a jelenleg is látható módon. (Kónya Ferenc héderfáji protokolum 7 old. feljegyzése alapján lejegyezve.) Jelenleg látható benne 4 tartó oszlop, mely vassal van összekötve. A templom alatti kripta az Iktári Bethlen grófi család temetkezési helyéül szolgált. A koporsók a falba mélyesztett nyílásokban vannak elhelyezve, a falazásukon egy-egy címer és feliratok jelzik az oda temetett személyét. A címerek az eredeti festéssel rendelkeznek. A templom alapja kő, falai kőből és téglából épültek. A padló borítása cementtel történt. A karzat előfala tégla, fala meszelt. A padlózata gerendára épített deszka. A szószék templomépítéskor, illetve annak javításakor épült, 1788-ban. A szószék és feljárója téglából épült, meszelt, alakja kehelyalakúra van lekarcsúsítva. A szószékkorona 1881-ben készült, anyaga fenyő. Leírása: A hatszögű szószékkoronát 6 darab S alakú kar tartja össze felül, melynek tetején egy kerek lapon fehér galamb búzakoszorúval van elhelyezve. Díszítését fűrészelt és esztergált fából álló rész alkotja. A szószékkorona falhoz rögzítő oldalán, kicsiny rámába elhelyezve az alábbi szöveg olvasható: “Jutalmul készítette Z. Konya Mihály Szilágyi Károly papsága alatt 1881”. A mechanikus orgona felirata: “Készítette Vass István orgona készítő.- Marosvásárhelyt 1876-ik év 3-ik műve”.

A különálló harangláb négy oldalú, tetején hosszanti kúp alakú csillaggal, horganyzott pléh-vel borított tetővel rendelkezik. Magassága 18 méter. Debreczeni László részletes adatfelvételt és rajzokat készített mind a templomról, mind a haranglábról. Alapja 4×4m, kőből épült, illetve cement és tégla. Erre épült a torony (harangláb) törzse, gerendázata és az oszlopok, deszkával fedve. 2 darab harang van elhelyezve benne kb. 10 méter magasságban, amit lépcsőn lehet megközelíteni. A nagyharang: 1933. Klein K. Oszkár Kudsir. Magassága 77 cm, szélessége 80 cm, súlya 250 kg. Felirata: “Isten dicsőségére készült a héderfájai ref. hivek á”. Az 1930-ban elhasadt harangot 1933-ban öntetik újjá. Kicsi: 1832. Lootz Fridrich Segescvár. Magassága 62 cm, szélessége 65 cm, súlya 190 kg. A második világháborúban nem vittek el harangot… .”