Borkó Julis néni koporsója felett mondott imádság

Kopácson 1947. október 14.-én:
Bibliai ige: Ap.Csel. 20:24-25 és II.Tim. 4:6-8.

Kopácsi temető, Borkó Juliánna sírjánál. 2018.

Irgalmas Istenünk, könyörülő édes Atyánk a Jézus Krisztus által. Magunkat megalázva borulunk le színed előtt e koporsó mellett, mely a Te örök kegyelmed által elhívott szolgálóleányod összeomlott porsátorját takarja.
Te látod Atyánk, hogy szívünk mély fájdalmával siratjuk ennek az áldott életnek közülünk való távozását. Bár tudjuk, hogy számára Krisztus volt az élet, a meghalás pedig nyereség, és kívánva kívánt már innen elköltözni, hiszen Krisztusnál lenni mindennél jobb. Mégis érezzük, hogy az ő test szerinti távozásával fájdalmas űr marad anyaszentegyházunk életében. Mindnyájunk kesergő szívében jó volt nekünk szemeinkkel látni a mi lelki tanítónkat, hallani a Rólad zengő bizonyságtételét.
Te tudod Atyánk mennyi tusakodó könyörgés szállt Hozzád a Szent Lélek e drága edényéből. Mennyi könny hullott, mennyiszer szállott sebzett és fájó testvér lelkekre a Te elpihentető békességed ebben a csendes hajlékban az ő Benned élő lelkén keresztül.
Tehozzád visszük szomorkodó szívünk minden fájdalmát és Nálad keresünk vígasztalást, amikor akaratod szerint utaink e földön elválnak, s drága testvérünk megfáradt testét elkísérjük örök nyugvóhelyére.
Kegyelmedre bízzuk magunkat és Tőled kérünk megnyugvást Szent akaratoddal. Köszönjük édes Atyánk mindazt a lelki kincset amelyet őbenne nekünk ajándékoztál. Áldjuk a te erődet amelyet az ő erőtelensége által végeztél el, kegyelmedet, hogy életében oly sokakat Tehozzád vezetett.
A bizonyságtevésekért, melyek miatt fényes fellegek veszik körül ezt az elhanyatló életet, mutatván az utat Tefeléd, a békességért amelyet az ő lelkén keresztül reánk árasztottál.
Áldunk azért az áldott életért, melyet Magadnak kiválasztottál, aki semmivel nem gondolva elvégezhesse azt a szolgálatot, melyet vett Krisztustól, hogy bizonyságot tegyen a Te kegyelmed evangéliumáról. Áldunk a béketűrés lelkéért, amellyel megajándékoztad őt, midőn földi életed utolsó szakaszán a testi szenvedések tüzén vezetted őt keresztül.
Áldunk, hogy nem fogyatkozott el az ő hite, hanem erős lélekkel tudta elhordozni, azt is tudván, hogy akik Téged szeretnek, azoknak minden javukra van, s a mi pillanatnyi szenvedésünk igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk. Lelke már megtért a láthatatlan világba, ahova vágyva vágyakozott, hogy számot adjon a hűség mennyei pénzével Urának, Istenének. Futását elvégezte, a hitet megtartotta, s most hazahívatott Krisztus mennyei jutalmának átvételére.
Legyen áldott hazatérése, s legyen áldott szívünkben emlékezete. Ámen!