A Magyarok Világszövetsége elnöke Szentlászlón

Patrubány Miklós elnök (MVSZ)
Patrubány Miklós elnök (MVSZ)

A Szentlászlói Kultúrházban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke köszöntötte 2019. október 31-én a jelenlévőket az alábbi szavakkal:

„Meghatódva vettem részt a mai ünnepségen, mert felidéződtek bennem azok a jelenetek, melyeket 22 évvel ezelőtt megtapasztaltam ebben a faluban. Amikor 1997 elején kivonták az ENSZ békefenntartó csapatokat innen, melyek orosz csapatok voltak, és amikor még nem térhetett vissza a falu népessége, hiszen ez nem volt még Horvátországnak átadott terület, másnap itt voltam, mint a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese.”

Patrubány Miklós felidézte, hogy Zakariás Attila építésszel és a helyi vezetőséggel együtt szervezték és irányították a székelyföldi ácsok szentlászlói újjáépítő munkáját nagy részben saját anyagi erejéből. Láthattuk, hogy a templom állapotának legkritikusabb szakaszában, a teljes összeomlást megelőzve két hónap alatt újra tető volt a templomon. Szavai szerint egyetlen ház sem állt akkor Szentlászlón, a romokból kellett mindent újjáépíteni. „Visszaemlékszem, hogy Ferencz László volt a polgármester, és Gajnok Illés úr a presbitérium részéről volt folyamatosan jelen. Eszékről szivárogtak ki az emberek, hogy kezdjék az újjáépítést.

Meghirdettük a Magyarok Világszövetsége nevében a Szentlászló Újjáépítése programot, amellyel az egész baranyai háromszögben elpusztult magyar települések újjáépítését szerettük volna támogatni.” Az előzőekben elhangzott, hogy milyen hosszú a sora azoknak, akik a szentlászlói újjáépítésben részt vettek és Patrubány Miklós is köszönetet mondott azoknak a települési polgármestereknek Magyarország szerte, akik a Világszövetség munkáját támogatták. Veresegyház, Bakonyszentlászló, Vácszentlászló nevét említette először, mint azoknak a településeknek a nevét, „amelyek elsőként jelentkeztek a hívó szóra”. Hálaadással zárta szavait Isten felé, és mindenkinek köszönetet mondott, akik segítettek, hogy a település romjaiból újjáépülhessen. Patrubány Miklós elnök úr székely és erdélyi emberként ezután a Reformáció évfordulójára utalva felhívta a figyelmet arra, hogy „jól véssük az eszünkbe, hogy mi, Magyarok adtuk az emberiségnek a vallásszabadságot, mi iktattuk először törvénybe a felekezetek egyenlőségét, az 1568. évi Tordai Országgyűlésen.” Tavaly, ennek az országgyűlési határozatnak a 450 éves évfordulóján, a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére a január 7-i emléknapot a Vallásszabadság Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés. „Reméljük, hogy január 7-dike nem csak Magyarországon lesz a vallásszabadság napja, hanem egész Európában, természetesen Horvátországot is ideértve, és az egész világon…

És végül, engedjenek meg egy záró gondolatot. Ahogy ma együtt ünnepeltem Önökkel, – Kiss Endre úrral, a sárospataki református lelkésszel együtt, akivel érkeztem, – és láttam ezt a virágzó gyülekezetet, ujjongott a lelkem és nevetett egyik szemem. Másik szemem viszont könnybe lábadt, mert nagyon szerettem volna, ha nem az istentisztelet végén, zárt körben énekeljük el a magyar Himnuszt és a Székely Himnuszt, hanem az istentisztelet keretében, és azok a szentlászlói kislányok, akik olyan szépen énekeltek, bárcsak egy magyar dalt is énekeltek volna. És azért lábadt könnybe a szemem, mert felsejlett itt a Szerémség határán, ahol vagyunk, hogy 4-500 évvel ezelőtt a Szerémség volt a legszebb magyar vidék. És miután Újlaki Bálinték ellen, akik Prágából a huszita tanítást hozták valóságos vallásháború indult, a katolikus egyház és sajnos a Magyar Királyság egyaránt fellépett, és szabályosan kiűzte a Szerémségből a magyarokat, mert ők huszita vallásúakká váltak. Ma már a Szerémségben alig lehet magyar embert találni. Nem szeretném, ha Szentlászlóra is ez a sors várna. Ebbéli szándékukban erősítse meg Önöket az Isten! Köszönöm, hogy itt lehettem.”

A MVSZ elnöke mondott beszédet az ünneplők előtt a Kultúrházban, 2019. október 31.-én