A Hercegszöllősi Református Egyházközség

 

Hercegszöllős református temploma, 2017. augusztus


Hercegszöllős neve már 1330-ban iratokban felbukkan. A Hunyadiak korában olyan mezőváros volt, amellyel kastélyok és erődök jártak, és a török uralom idején is városi rangú település. Szellemi fénykorát a XVI. században élte, ekkor egyházi központ, és püspöki székhely is volt.

A Drávaszög egyik legrégibb temploma áll itt. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. A templom 1803-ban épült. 1839-ben javítják és bővítik, mai formáját a XIX. század elején nyerte el. A helyi református közösségnek a XVI. században is tágas temploma lehetett, mert itt tartották 1576. augusztus 16-17-én a Hercegszöllősi Zsinatot Veresmarti Illés helyben szolgáló prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. Az egybegyűlt 40 prédikátor fontos egyházi törvényeket fogadott el: a 46 articulust tartalmazó Hercegszöllősi Kánonok a református egyház és követőinek életét kívánta szabályozni. A Dunamelléki Református Egyházkerület megalakulása színhelyének tartja a hercegszöllősi református templomot.

A gyülekezet leghíresebb lelkipásztorai Szekér Pál, Vághó László, Molnár Hugó, Matkovics Péter voltak. Legtragikusabb sorsú lelkipásztorát, néhai Faragó Ferencet 1944-ben a megszálló hadsereg több más magyar társával együtt kegyetlenül kivégezte.

A gyülekezet lélekszáma az elmúlt 120 évben tizedére csökkent, ennek ellenére az egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik legaktívabb gyülekezete. Lelkipásztora Varga György, gondnoka Sója Bálint.

Hercegszöllősi Református Egyházközség

Cím: HR 31309 Kneževi Vinogradi / Hercegszöllős, Olgina 26.

Tel./fax: +385 31 733 169

 

Ft. Hegedűs Loránt püspök és ft. Tőkés László püspök a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház zsinatán, Hercegszöllős, 2001

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.