Varga György: Reformáció Szlavóniában

 

 

 

Eszék közelében található Szlavónia négy Árpád-kori ősi települése: Kórógy, Szentlászó, Haraszti és Rétfalu (ez utóbbi ma már egybeépült Eszékkel). Itt él a honfoglaló magyarság ide települt, ezer év viharát is túlélő, megmaradt töredéke.

A Kórógyi-család egyik tagja részes volt Szent Gellért püspök meggyilkolásában. Később ez a család a főnemesek közé emelkedett, majd Kórógyi István macsói bán volt. Az utolsó Kórógyi gróf, Kórógyi Gergely a mohácsi csatában esett el. A Kórógyi-család jobbágyai voltak az Eszék közelében élő ősmagyarok.

Szlavónia a XVI. századtól a reformáció hazájának számított. Olyan jeles huszita szerzetesek fejtették ki tevékenységüket ezen a vidéken, mint a Szeremségben (Újlakon, ma Horvátország) Bibliát fordító Pécsi Tamás és Újlaki Bálint. Az üldözések miatt menekülniük kellett, így a megkezdett Biblia fordítást 1439-ben Moldvában (ma Románia) fejezték be. Az ún. „Huszita Biblia“ teljes egészében nem maradt ránk, csupán a Bécsi-, Müncheni- és az Apor-kódexben találhatóak meg egyes részei.

A délvidéki területen végezte tevékeny munkáját a híres reformátor, Sztárai Mihály, aki a mohácsi csatát követően, 1544 körül jelent meg Szlavóniában, és kezdte a reformáció tanításának terjesztését. Rövid időn belül számos követője lett, s néhány év alatt 120 egyházat alapított Szlavóniában és Baranyában. A reformáció terjesztésében Szentantali Gergely volt Sztárai segítőtársa, és egyben a Dráván túl eső egyházak reformációját is ő fejezte be.

Szlavónia a reformáció otthonaként szerepel a magyar történelemben, felekezeti életében is mindvégig a reformáció jelenléte volt a meghatározó. A szláv lakosság mellett nagyobb létszámú magyar lakos is élt ezen a területen egészen a 16. századig, a törökökkel való harcokig. A későbbi századok folyamán itt már csak inkább magyar szigetek léteztek, amelyeknek fennmaradását a reformáció térhódítása biztosította.

A szerémségi és a szlavóniai magyarság számára az Oszmán Birodalom hódításaival egy tragédia kezdődik. A délvidéki területeken létszámában már soha többé nem tud megerősödni a magyarság. A szerémségi területről teljes egészében eltűnik a magyarság. Szlavóniában az 1579-es adatok szerint 26 magyar falu volt, napjainkban csupán három (Kórógy, Szentlászló, Haraszti) maradt fenn, és napjainkban már a magyar nyelv itt is eltűnőben van.

Ma a divatos török sorozat filmeket látjuk tévés sorozatokban, és a napi politika török barát hozzáállása elfeledteti velünk a történelemben az ellenünk, és a kárunkra elkövetett pusztításokat, rablásokat, tragédiákat.

A magyarság délvidéken e nehéz helyzetben nem maradt teljesen egyedül, hiszen megjelentek a prédikátorok, reformátorok és hirdették a reformáció tanítását. A meghódított területeken elkezdett terjedni Luther Márton, Zwingli Ulrik, Kálvin János reformátorok tanítása. A megmaradt nép önként, saját akaratából, minden külső kényszer nélkül csatlakozott a reformáció tanításához. Az itt munkálkodó reformátorok közül a leghíresebb Sztárai Mihály, de több reformátor is Baranyából, Szlavóniából származott: Kopácsi István, Szentantali Gergely, Laskai Csókás Péter, Hercegszöllősi Gáspár, Veresmarti Illés, Siklósi Mihály, Laskai Szücs György, Eszéki Zigericus Imre. Az akkori kor egyik legnagyobb tudású reformátora, és a délvidék első püspöke (1563-1572) Szegedi Kis István is itt volt prédikátor.

A baranyai, szlavóniai reformátusság megmaradásáért fáradoztak ezek a reformátorok, és hogy napjainkban még mindig létezik reformátusság és magyarság, az nagy részben nekik is köszönhető. A prédikátorok hitükkel, tudásukkal, lelkesedésükkel, bátorságukkal, áldozatkészségükkel követendő példát mutattak a nehéz sorban élő nép számára és utódaik számára is. Hitük nem volt eladó, és ezért életüket is készek voltak feláldozni.

Felhasznált irodalom:

Keveházi László: „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem“, Luther Kiadó, 2005 Budapest

Baranyai Júlia: Vizbe vessző nyomokon, HunCro Kiadó, 2004 Eszék

A bizalom pecséte alatt“ I-II. Kötet, Exodus kiadó, 2004 Erdőkertes

Dobszai Gabriella: A reformáció hatása Szlavónia és a Drávaszög népeire (kézirat)

Bence Sándor: Kései családsirató (4.rész), Magyar Egyesületek Szövetsége, 2012 Pélmonostor

Dr. Penavin Olga: Szlavóniai hétköznapok, Forum Könyvkiadó, 1973 Újvidék

Szlavóniai hétköznapok, Fórum kiadó, 1973 Újvidék

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.