Posts Tagged “Kő”

Bibliakiállítás egyházunkban a reformáció 500 éves évfordulója alkalmával

 

A nyomdagépről méretet vesz Lehocki János bellyei asztalosmester Vizsolyban, 2016.

 

A Reformáció 500 éves évfordulója alkalmával a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely által a XVI. századnak megfelelő technikával és eszközökkel nyomtatott Biblia másolat egy példányának bemutatására több gyülekezetünkben is sor kerül 2017. nyár végétől. Az eredetileg 800 példányban megjelenő Biblia 200 példányban kerül ismét kiadásra. Egy példánya Egyházunk tulajdonába kerül és állandó kiállítás részeként lesz megtekinthető a későbbiek során is.
A Bellyei Református Egyházközség az újra megjelenő Biblia kiadásához az annak lapjain megjelenő két iniciálé, illetve nyomdai cifra elkészítéséhez szükséges anyagi támogatással járult hozzá.

 

A bellyei műhelyben elkészült nyomdagép, 2017.

A Biblia egy lapjának nyomtatása, Vizsoly, 2017.

A mintaként szolgáló nyomdagép részlete, Vizsoly, 2016.

A nyomdagép a bellyei műhelyben, 2017.

A Magyar Népfőiskolai Collegium kitüntetését vette át Varga György lelkipásztor

 

Horkay László ny. püspök átadja Varga György lelkipásztornak az MNC kitüntetését, 2017. május, Budapest

 

A Magyar Népfőiskolai Collegium egyik idei kitüntetettje Varga György lelkipásztor, Csúzáról.

A Magyar Népfőiskolai Collegium megalakulásának 25. évfordulója alkalmából 2017 május 30-án, Budapesten A Református Teológia Tóth Kálmán termében Varga György csúzai lelkipásztor, Egyházunk főjegyzője kitüntetést vehetett át a Népfőiskolai Collegium Elnöksége nevében dr. Kis Boáz lelkipásztortól, az MNC titkárától és Horkay László ny. püspök úrtól, Kárpátaljáról.

Az ünnepségen a Csákvári Összhang Énekkar műsora mellett csángó kiállítást és előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

Egyházunk képviseletében jelen volt az alkalmon Kopácsi Kettős János szuperintendens, aki az előző jubileum alkalmával vett át munkáját és szolgálatát elismerő kitüntetést. Egyházunk figyelemmel kíséri és aktívan részt vesz a Collegium életében, programjaiban. Közös alkalmaink nagyszerű lehetőségek arra, hogy a határon túli magyar egyházi és közművelődési szervezetek tagjai találkozzanak és megosszák egymással a munkájuk során tapasztalt örömöket, sikereket.

 

 

 

A reformáció Alsó-Baranyában

 

A reformáció Alsó-Baranyában

„A reformáció jelentősége nem csupán abban van, amit a XVI. század folyamán megvalósított, hanem abban, hogy a reformálás örök útját nyitotta meg. Megmutatta a bűnös ember és Isten közötti kapcsolat közvetlen útját Krisztuson keresztül, papi rend, szentek és más közbenjáró közvetítése nélkül. Dologi jellegű üdvjavak: mise, szentségek, ereklyék, búcsúk stb. helyett a legszemélyesebb emberi tevékenységet, a hitet jelölte meg mint a kegyelem és üdvbizonyosság útját. Külön papi rend és papi ranglétra helyett a hívek egyenlő felelősségét hirdette az egyház növekedéséért. Mindenki számára teljes mértékű személyes részvételt igyekezett biztosítani minden lelki munkában. Örök igazodási alapul a Szentírást és abban az őskeresztyén egyház életét állította mindenki szeme elé.” (Bucsay Mihály)

A Magyar Királyság déli részén, Baranyában és Szlavóniában mintegy 500 évvel ezelőtt Sztárai Mihály volt a reformáció új tanításának első terjesztője. Prédikációival és hegedűvel kísért különösen szép énekeivel messze vidéken térítette a népet.
Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely munkájának nyomán Alsó-Baranyában és Szlavóniában már közel 120 református gyülekezet működött. Sztárai 1551-ben így írt erről egyik levelében: „Hét éve elmúlt már, hogy én Isten akaratából a török uralom alatt álló Alsó-Baranyában, Laskó városában az Úr igéjét hirdetni kezdtem és már innen és túl a Dunán és Dráván, az Úrnak gazdag és már túlért gabonájának aratására jött többi atyafiakkal s a Szentlélek segítségével 120 egyházat alapítottam, amelyek közül mindegyikben egy értelem szerint hirdettetik és fogadtatik az Úr igéje, éspedig oly nagy tisztasággal, hogy sokan állítják, miszerint jobban szervezett egyházakat azoknál sem láttak, kiknél az Úr igéje ide s tova 30 év óta hirdettetik. Az Úrtól lett e dolog és csodálatos a mi szemeink előtt.”

Veresmarti Illés püspöksége idején ezek a gyülekezetek, valamint a Duna mentén lévő egyházközségek Tolna, Fejér és Pest vármegyékből 1576. augusztus 16–17-én Hercegszöllősön zsinatot tartottak, ahol elfogadták a 46 cikkelyből álló egyházigazgatási szabálygyűjteményt, amit ma Hercegszöllősi kánonok néven ismerünk. Évszázadokon keresztül ez az irat jelentette az alsó-baranyai reformátusság intézményi, szervezeti és működési alapját.

 

 

Ünnepi istentisztelet Sepsén

 

 

Az alábbiakban Varga György lelkipásztor előadását közöljük. Elhangzott Sepsén a pünkösdi istentisztelet befejező részeként, 2017. június 5-én délelőtt.

 

25 Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 26 Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” 27 Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” 28 Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.”(Lukács 10:25-28)
és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk „áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.” (Pál. Efézus 5:2)

 

Kedves testvérek! 

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a reformáció 500. évfordulója alkalmából!

 Az idei, 2017. évben ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. Ötszáz éve egy német Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton (Martin Luther) közzétette 95 tételét, amelyben közös gondolkodásra hívta a vallásos, a kulturális, a civil és a politikai élet, és általában a társadalom minden szegmensének a szereplőit: „Emberek! Nézzük! Hogyan igazíthatnánk életünket vissza a helyes kerékvágásba? Hogyan igazíthatnánk helyre mindazt, ami kificamodott emberi kapcsolatainkban?”A hatás elképesztő volt! A hagyomány szerint a wittembergi vártemplom kapujára „szögezte ki” tételeit 1517. október 31-én.

Horvátországban, a Baranya és Szlavónia területén található református gyülekezetek közvetlenül a reformáció kezdete után keletkeztek. Sztárai Mihály 1544-ben érkezett Dél-Baranyába. A híres reformátor Isten igéjét mindenkinek a saját anyanyelvén hirdette. Munkálkodása nyomán sorra alakultak a protestáns gyülekezetek; egy 1551-ben írott levele szerint 120 gyülekezetet alapított Baranyában és Szlavóniában. A baranyai reformáció 500 éves évfordulója 2044-ben lesz aktuális.

Napjainkban világszerte ünnepi megemlékezéseket tartanak. Mi, itt Sepsén e mai napon, pünkösd másnapján emlékezünk a reformáció eseményeire.

A megemlékezés alkalmából elhelyeztünk egy emléktáblát a sepsei gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok névsorával, és egy emléktáblát a reformáció, a sepsei gyülekezet fontosabb történeti eseményeivel. Fontosságában ez utóbbi nem hasonlítható Luther Márton 95 tételéhez, de a hatása meglepő volt, ugyanis a pénteken felállított táblát pár órán belül ellopták...

 Az emléktáblán található nevekkel, eseményekkel emlékezzünk a híres reformátorok tetteire:
  • A már említett leghíresebb délvidéki reformátor, Sztárai Mihály, a 120 gyülekezet névsorában Sepse nevét is leírja: „Inferior Barovia: Nagy-Harsany oppidum, Kopacs, Bellye, Szepse, ...” (Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania 1728., 676-677. oldal). 
  • A következő fontosabb reformátor Veresmarti Illés püspök volt, aki bátran kiállt a helvét irányú „reformátio” tanítás mellett, és ismerte Kálvin János, a genfi reformátor tanítását. Nagyharsányban 1574-ben az unitáriusokkal hitvitára áll ki, és győzedelmeskedik. Később a török elfogja és bezárja, majd hálálra ítéli. Váltságdíj megfizetésével szabadul. 1576. augusztus 16.–17.-én Hercegszöllősőn a Zsinatot vezeti. 
  • Kálvin János jelmondata „Szívemet égő áldozatul néked adom, Uram” több református imateremben, emléktáblán olvasható, és az égő szívet tartó kéz szimbóluma az emléktáblán is látható.
  • Sepsén szolgált 1544-től az eszéki születésű és Wittemberg egyetemén képzett Zigericus Imre sepsei rektor és prédikátor.
Híresebb sepsei származású személyek:
  • Wittembergben végzett Sepsei P. Vince, 
  • az 1600-as évek folyamán a Debreceni Kollégiumban végzett, szintén sepsei születésű Sepsei János (1633), Sepsei P. Sámuel (1665) és Sepsei Sámuel (1670). 
  • Az egyházközség legrégibb tárgya egy ónból készült boroskanna: kis hengeres testű edény tagolt kiöntőcsőrrel. Fedele tagolt, billentője letört, füle deformálódott. Vésett felirata a csőr alatt: „1720”.
  • A gyülekezet lélekszáma: 1817-ben 843, 1848-ban 681, 1886-ban 662, 1910-ben 538, 1941-ben 413. 1989-ben már csak 140 főre tehető a református hívek létszáma, napjainkban pedig a gyülekezet lélekszáma még jobban lecsökkent.
A lélekszám 1817-ben a legnagyobb, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg, és a hívek fogyatkozását követte az egyházi élet hanyatlása is. A hanyatlás kezdetei az 1890-1900 évektől figyelhetőek meg. Okai:
  • a lélekszám fogyatkozása (egyke, kevés gyermek születik, később elvándorlás, külföldi munkavállalás),
  • az elvilágiasodás, szekularizáció,
  • 1920 - Trianon (egy új országban találja magát a gyülekezet),
  • az egyházi iskolák államosítása, melynek során nem csupán az épületről van szó, hanem azzal együtt járó veszteségként a református tanítói szolgálat elveszítéséről is, ugyanis a református egyházban ezek a helyi tanítók egyféle szellemi erőt sugároztak: Baranyában több helyütt a polgári egyletek, önkéntes tűzoltó testületek megalapítói, szervezői voltak. Több helyütt a már állami iskola alkalmazottai, tanítói lettek, és még tovább tudták a magyar identitást erősíteni (pl. Zsili Dániel, Rumph Kálmán,). Az említett és ismert tanítók is idővel megöregedtek, meghaltak. Az egyház elveszítette, tanítóját, kántorát, harangozóját, lelkipásztorát...
  • A jugoszláviai szocializmus kezdetén az egyházi földeket is elvették, államosították, anyagi téren tovább szűkültek a lehetőségek,
  • A szocialista államberendezés csak bizonyos korlátok között engedélyezhette az egyházi munkát,
  • a gyülekezetnek nincs helyben lakó lelkipásztora (egyre kevesebben lesznek a tagok és a gyülekezet szórvánnyá válik...
A mögöttünk lévő 20 évet részletesen nem szeretném elemezni, de nem véletlenül választottam a fenti bibliai verset. Egy törvénytudó (mai nyelven jogász, ügyvéd), megy Jézushoz, hogy kísértse, becsapja Jézust. Sikertelen vállalkozás volt ez, Jézus mindig helytáll, és a törvénytudóval mondatja el a helyes választ. A horvátországi reformátuság nem tudott helytállni, a mai törvénytudók, ügyvédek csapdáiba esett, és ez további hanyatlás, meggyengülés felé vezetett. Egykori újságíró barátom - (Vörös Endre, Vörösmart) aki elsőként írt a horvátországi reformátusok megosztottságáról, - írásának ez a címe: „Fogadatlan prókátorok helyett nekünk igaz próféták kellenek”. A megjelenésekor is tetszett már a cím, de akkor még nem tudtam, hogy az egész azóta kialakult helyzetre, a következő 15 évre is alkalmazható lesz. Sajnos igaz lett. Prófétai írás volt ez.

Tény a megosztottságunk, tény a széthúzásunk. Addig nem is lesz egység a sorainkban, amíg nincs közös nevezőnk. A mai megemlékezés azonban egy közösséggé tudott formálni bennünket, és így csak a lelki értékek – s hitem szerint – a keresztyénségünk komolyan vétele tud egységet teremteni magyar ember és magyar ember, református közösség és református közösség között! Sokat tenne és jelentősen előrevinné az ügyünket, ha komolyan hinnénk az Istent, s komolyan vennénk a keresztyénségünket! Jézus mondása, és az apostol írása szóljon nekünk is: „Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz, „2és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket”.

Dél-baranyai magyar közösségünk e meggyengülő állapotában fogyatkozó közösség. Nem lehet tömegekben gondolkodnunk, de bátorítson bennünket Berzsenyi Dániel verse: „Nem sokaság, hanem Lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat” (A magyarokhoz). 

Legyenek a jelenlévők mindannyian a reformációról való megemlékezés bátor résztvevői! A mai napon itt, Sepsén, felavatjuk a helyben szolgáló lelkipásztorok emléktábláját. Sajnos a „Református Tanösvény” 1. állomásának a felavatása az említett és sajnálatos lopás miatt elmarad, de reméljük, hogy egy későbbi alkalommal arra is sort keríthetünk. A szeretetvendégségen való részvétellel szeretnénk egy fórumot is teremteni, hogy egymást erősítsük. A folytatásban pedig június 25.-én találkozunk Vörösmarton.

A reformáció 500 éves évfordulójára, pünkösd másnapján a Szentlélek eljövetelére emlékezve szóljon hozzánk Bódás János verse:

(Semper Reformari)

Bizony, bizony, a „Semper reformari”
ideje jött el s elsősorban ránk!
Nem szekta, „izmus”, Róma most a kérdés:
bennünk lobbanjon újra fel a Láng,
a szent Láng, ami őseinkben égett,
mitől sok fásult szív tüzet fogott
s áldozva szolgálták a hazát, s népet,
szerények, tiszták voltak, s boldogok.
Itt az idő, hogy a Lélek vezessen,
s azt tegyük, amit az Úr ma ránk kiró:
nékünk kell újjászületnünk, úgy lesz csak
majd református reformáció!”.

 

Pünkösdre készülünk

Egyházunk gyülekezeteiben Pünkösd első napján a megszokott istentiszteleti rend szerint tartanak istentiszteletet lelkészeink.

 

2017 Pünkösd második napján, hétfőn 10 órai kezdettel a Sepsei Református Egyházközség templomában gyülekeznek híveink, ahol az ünnepi istentiszteletet követően a Sepsei Református Egyházközség gyülekezeti információs tábláját avatja fel Kopácsi Kettős János szuperintendens és Varga György lelkipásztor, zsinati jegyző.

Az információs táblák az egyház minden gyülekezetében megtalálhatók lesznek, a rajtuk olvasható ismertetők és képek egy-egy reformációs tanösvény állomásaiként mutatják be gyülekezeteink és templomaink történetét és jelenét.

Go Top