Archive For 2021.09.27.

Sepsei templomfelújítás

Sepsén megkezdődött a református templom belső helyreállítása.

Az elmúlt hónapokban a süllyedésben megállított és alapjaiban megerősített templomtorony és a templom hajójának külső restaurálása folyt, majd az építő levonult a területről. A belső és külső régészeti feltárások munkálatainak befejezése után most a belső térben szükséges munkálatok kezdődtek el, a villanyhálózat és burkolatok visszaépítése.

A műemlékfegyügyelőség ennél a kiemelt állapotú templomnál is szoros kapcsolatban áll a helyi lelkipásztorral és a gyülekezet vezetőségével, közös munkájuk eredménye a felújításra szükséges összegek előteremtése, melynek forrása elsősorban állami pályázatokon keresztül áll a rendelkezésre.

Reméljük, hogy hamarosan a jelenlegi lakó által elhanyagolt parókia és annak kertje és melléképületei is a tulajdonos kezébe kerül, aki a helyi gyülekezet személyében jó gazdaként az egész egyházi ingatlanegyüttes sorsát igazgathatja.

Új szintre lépett a horvátországi reformátusok körüli vita

Balog Zoltán magyarországi dunamelléki püspök nemrég nyilatkozatban tette közzé szándékát, hogy a Magyar Református Egyház vezetőjeként nyomást kíván gyakorolni a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Bíróságának nemrég hozott jogerős döntése értelmében a perben nyertes Horvátországi Magyarok Református Keresztyén Egyházra és a bíróságra. A horvátországi állami szervek előtti fellépésének célja, hogy a megszületett elmarasztaló döntést a mögötte álló egyházi szervezetek felhatalmazásával megváltoztassa a Kálvini Egyház javára.

Kérdés, hogy a Horvát Köztársaság Kormánya hogyan fogadja majd ezt a közbeavatkozást és nyomásgyakorlást.

Kettős János püspök megerősítette, hogy a bíróság döntése végleges, nemzetközi szervezetekhez is csak akkor lehet az ügyben fordulni, ha a tárgyban új, bizonyító erejű tény merül fel. Ilyen azonban a 18 évig tartó perben már az első fokú ítéletet követően sem került elő. Az ügy valójában nagyon egyszerű:

a bíróság kimondta, hogy a Kálvini Egyház az állami elismerést hamis eljárás során szerezte meg a Magyarok Református Egyházával szemben úgy, hogy például elorozta annak azonosító számait, bankszámlák felett rendelkezett és félrevezette az állami hatóságokat.

Balog főpüspök nyilatkozata ezzel szemben azt állítja, hogy szakadár szervezet kapott az ítéletben jogosultságokat visszamenőleg is. A tények nem Balog verzióját erősítik, sőt elődje tanúvallomása is számos tévedést tartalmazott, melyeket végül a bíróság nem használt fel, csak alkalmatlanként minősített. Lángh Endre volt püspök vallomását viszont ellentmondásosnak és zavarosnak ítélte meg és a végzésben hamis eljárásként fogalmazta meg azt, hogy annak ellenére, hogy Lángh egy új egyházat alapított 1999-ben, az állami szervek előtt ennek az új szervezetnek a jogfolytonosságáról nyilatkozott hazug módon.

Az állami-egyházi szerződés a horvát állam és egyházak között 2003 óta van érvényben. A magyarországi egyházi képviselők, minden bizonnyal Balogot is beleértve, nem tájékozódtak kellőképpen a részletek felől. Kapcsolattartásuk a horvátországi feleket illetőleg erősen diszkriminatív és egyoldalú volt eddig is. Most sikerült ezt teljes mértékben bizonyítaniuk és attól sem riadtak vissza, hogy a Magyarországi Református Egyház Alkotmányában foglaltakat is nyíltan megtagadták. Három napja, a több száz fős ünneplő seregben Nagyváradon, a Királyhágómelléki Egyházkerület fennállásának 100 éves évfordulóján senki sem akadt, aki Balog blődségekkel és hazugságokkal teli nyilatkozatára felkapta volna a fejét. Aki lett volna, azt a haveri találkozó tagjai meg sem hívták köreikbe.

A Kárpát-medence reformátussága 6 működő hittudományi egyetem és százas nagyságrendű, vegyes oktatási intézmény fenntartójaként ezeket az apróságokat észre sem vette, inkább egy nyilatkozattal lemondott a horvátországi reformátusokról.

Kórógy – Népszámlálás 2021.

A HMRKE közleménye és a kórógyi egyházi ingatlanok – tulajdoni lap melléklet)

Mint ismeretes, a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Legfelső Bírósága 2021. június 28-i végzésével jogerőre emelte jogutódlás kérdésében első fokon meghozott 2019. november 29-i határozatát, amely kimondta, hogy a volt Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (cím fejlécünkben).

Reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház az 1999-ben alakult Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházzal jogutódlás ügyében lezárult perben a Horvát Köztársaság Bírósága által meghozott ítéletet tiszteletben tartja.

Megjelentek újonnan alapított „megreformált“ (reformirana, protestantska, calvinska) egyházak is vidékünkön. Tagjaikat a mi egyházunkhoz tartozók közül toborozták. A bíróságok által is megállapított hamisságukkal sokakat félrevezettek.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy legyünk felkészültek a szeptemberben esedékes népszámlálás alkalmával, és kérjük, hogy a népszámlálási kérdőív 9. oldalán a 19. kérdés alatt, mely a hitvallásra kérdez rá, a REFORMATSKA megnevezést írassák be az összeíróval. Az ezt követő 20. kérdés alatt, mely a vallási közösség nevére kérdez rá, a REFORMATSKA KRŠČANSKA CRKVA MAĐARA U HRVATSKOJ megnevezést írják a kérdőívre, amely a vallási közösségek regisztrációjának 20. sorszáma alatt van bejegyezve.

Képünkön: Kórógyi ingatlanok tulajdoni lap másolata és népszámlálási segédlet

POPIS 2021

Braćo i sestre reformatski vjernici,

Tijekom rujna i listopada 2021.održat će se popis stanovništva.

Na stranici 9. stranici na pitanje broj 19. vjera – upišite REFORMATSKA.

Na pitanje broj 20. – vjerska zajednica – upišite REFORMATSKA KRŠČANSKA CRKVA MAĐARA U HRVATSKOJ (koja je upisana u Evidenciji vjerskih zajednica pod brojem 20).

Kako se naši vjernici ne bi pribrojali drugim crkvama, vrlo je važno upisati točan naziv naše crkve, (kako smo to gore naznačili). Broj članova crkve omogućit će nam da zajednički gradimo budućnost svoje crkve.

Zahvaljujemo Vam se na razumjevanju i zajedno molimo Božji blagoslov na sve članove naše vjerske zajednice.

Predsjedništo Sinode, Kopačevo, u kolovozu 2021.

Népszámlálás 2021.

Kedves Református Testvéreink,

Egyházunk a volt Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház egyetlen horvátországi jogutódja és örököse, a Reformáció kora óta folyamatosan református hitünk őrizője és védelmezője. Ebben születtünk és keresztelkedtünk. Isten kegyelmét, Krisztus szeretetét és a Szentlélek vígasztaló közösségét hirdetjük istentiszteleteinken az Úr szavai szerint.

Magyar reformátusokként zsoltárainkat és dícséreteinket énekeljük, azokból erőt merítünk a holnapra nézve.Megjelentek újonnan alapított „megreformált“ (reformirana, protestantska, calvinska) egyházak is vidékünkön. Tagjaikat a mi egyházunkhoz tartozók közül toborozták. A bíróságok által is megállapított hamisságukkal sokakat félrevezettek.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy legyünk felkészültek a szeptemberbenesedékes népszámlálás alkalmával, és kérjük, hogy a népszámlálási kérdőív 9. oldalán a 19. kérdés alatt, mely a hitvallásra kérdez rá, a REFORMATSKA megnevezést írassák be az összeíróval. Az ezt követő 20. kérdés alatt, mely a vallási közösség nevére kérdez rá, a REFORMATSKA KRŠČANSKA CRKVA MAĐARA U HRVATSKOJ megnevezést írják a kérdőívre, amely a vallási közösségek regisztrációjának 20. sorszáma alatt van bejegyezve.

Legyünk öntudatos hívei vallásunknak és egyházunknak, hogy együtt erősítsük hitünket és nemzeti közösségünket! Bizonyságul a fentiekre, kérjük együtt Isten áldását népünk és egyházunk minden tagjára!

„Te benned bíztunk, eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak…“ (90. zsoltár)

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége megbízásából testvéri köszöntéssel.

Egyház – új egyház, a közigazgatási vita

Melyik református egyházzal írta alá a Horvát Köztársaság kormánya a közös érdekű kérdésekről szóló megállapodást 2003 -ban?

Szerző: IPA – INFORMATIVNA PROTESTANTSKA AGENCIJA, 2021. szeptember 07.

Közvetlenül a vallásos közösségek jogállásáról szóló új törvény (OG 83/02) megalkotása után és a Vallási Közösségek Nyilvántartásának létrehozása előtt a kormány megkezdte a közös érdekű kérdésekről szóló megállapodások aláírását több vallási közösséggel. Többek között 2003. július 4-én írták alá a szerződést a Horvát Református Keresztyén Egyházzal. A megállapodást a kormány nevében Ivica Račan akkori miniszterelnök, a Horvát Református Keresztyén Egyház nevében pedig Langh Endre püspök írta alá.

A vallási közösségekkel fenntartott kapcsolatok bizottsága akkori titkára Franjo Dubrović volt, aki kétségkívül jelentős szerepet játszott azon vallási közösségek kiválasztásában, amelyekkel a Horvát Köztársaság kormánya aláírta a megállapodást.

Langh Endre úr 1999-ben elhagyta a Horvát Református Keresztyén Egyházat, mert nem akarta elfogadni a 1998. november 7-én tartott Laskói Zsinat döntéseit. A zsinaton a jelenlévők többsége megvonta bizalmát Langh püspöktől, eltávolították addigi pozíciójából, és megválasztották az egyház új vezetését. Miután elhagyta a Horvát Református Keresztyén Egyházat, Langh úr egy új vallási közösséget hozott létre, amely ma „Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház néven működik. Langh urat csak azután szentelték pappá és püspökké, miután megalapította új felekezetét és annak vezetőjévé vált.

A következő zsinaton a Horvátországi Református Keresztyén Egyház nevet változtatott „Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház”-ra és Kopácsi Kettős János lelkipásztort választották püspöknek, majd a Horvát Köztársaság kormányát is tájékoztatták az eseményekről.

A Vallási Közösségekkel Való Kapcsolatokért Felelős Kormánybizottság és titkára, Franjo Dubrović figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket, és továbbra is Langh Endrét tartotta püspöknek, új vallási közösségét pedig a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódjának tekintette. Csak neki ismert okok és lehetséges érdekek miatt Franjo Dubrović úr Lang úr mellé állt. Ez nyilvánvaló a számos hivatalos levélből, amelyeket személyesen írt alá. Megerősítette Lang úr vallási közösségének jogfolytonosságát, és a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházat újonnan alakult egyházként kezelte, nem pedig hitvalló vallási közösségként. Eljárása helyrehozhatatlan kárt okozott mind a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyháznak, mind annak vezetésének, különösen Kopácsi Kettős János püspöknek.

A Vallási Közösségekkel Fenntartott Kapcsolatok Bizottsága, valamint a Horvát Köztársaság kormánya számos nyilatkozatában egyértelműen szerepel, hogy a Horvát Köztársaság Kormánya mely vallási közösséggel kötötte meg az állami-egyházi megállapodást. A szerződést azzal a református egyházzal kötötték meg, amelynek folytonossága a Reformáció idejéből származik, és amely az Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, majd az SFR Jugoszláviában is működött. A tények szerint ez a református egyház 1993. január 30-án tartotta első zsinatát a független Horvát Köztársaságban.

Ezt megerősíti például a Vallási Közösségekkel Fenntartott Kapcsolatok Bizottsága 2005. március 24-i levél (száma: 563-08-125/1-05), amely így szól:”A Horvát Köztársaság kormánya megállapodást kötött a szóban forgó egyházzal (NN 163/03), mint az egyetlen egyházzal, amely az Osztrák-Magyar Monarchia, a Jugoszláv Királyság, a SFR Jugoszlávia és a Horvát Köztársaság függetlensége elnyerése és létrejötte óta folyamatosan működik.”

A szóbanforgó egyház 1993. január 30-án vált függetlenné a Horvát Köztársaságban Horvátországi Református Keresztyén Egyház néven, amit a Vallási Közösségekkel Való Kapcsolatok Bizottsága 2005. július 14-i nyilatkozatával megerősít.

Végső ítélet a jogutódlásról

Mivel a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház nem tudta a nyilvános dokumentumok és egyházi dokumentumok alapján sem bizonyítani a hivatalok irányában, hogy a Jugoszláviai Református Egyház jogutódja, és hogy 1993. január 30-án jött létre a Horvát Köztársaságban. Ezért bírósági úton kellett bizonyítania az igazságot a jogutódlás megállapítására illetékes bíróság előtti eljárásban.

A peres eljárás lezárultával a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Legfelsőbb Bíróságának 2021. június 29-i ítélete (szám.:43 Pž-1447/2020-6) megerősítette az elsőfokú Eszéki Kereskedelmi Bíróság ítéletét (szám.: P-151/2019-41. kelt. 2019. november 29 -én), amely a következőképpen szól:

1. Megállapítást nyert, hogy a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja, amelyből 1993. január 30-i zsinatán kivált és önálló református keresztyén egyházként megalakult a Horvát Köztársaságban, a felperes, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház ( székhely: Kopács, Petőfi Sándor utca 4. sz, azonosító jelei, nevezetesen: azonosítószám 0245453 és OIB: 50542093088.).

2. Tilos az alperesnek jogügyletekben a felperes jogi alanyiságát kisajátítani, és a 0245453 számú azonosító adatokat használni, amelyek alatt a felperest a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásba vette, és az 50542093088 személyi azonosító számot, amely alatt a felperes bejegyzést nyert az illetékes Pénzügyminisztériumban, valamint a Horvát Köztársaság illetékes Közigazgatási Minisztériuma Vallási Közösségek Nyilvántartásában.

A Horvátországi Református Keresztyén Egyház több mint 20 éves hamis képviselete után végül a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja.

Mit jelent ez az ítélet a Horvát Református Keresztyén Egyházzal 2004. július 4 -én aláírt szerződés kérdésében

A Horvát Köztársaság kormánya kétségkívül azzal a Reformáció óta folyamatosan működő református egyházzal akart megállapodást aláírni, amely a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház utódjaként 1993-ban függetlenedett a Horvát Köztársaság területén. A probléma az, hogy ezt rossz egyházzal kezdeményezték, majd írták alá, vagyis azzal, amely hamis módon mutatkozott be Horvátországi Református Keresztyén Egyházként, és amely bizonyítottan ellopta valaki más személyazonosságát. A felelősöknek, különösen Dubrović úrnak tisztában kellett volna lenniük ezekkel a tényekkel, de mint már megállapítottuk, csak saját maga által ismert okokból támogatta Langh úr félrevezető eljárását, és tette lehetővé az új egyházi közösségnek a megállapodás megkötését. Egyéb jogok és kötelezettségek mellett a Langh úr vezette újonnan létrehozott vallási közösség 2004 óta évente körülbelül egymillió Kuna pénzbeli támogatást kapott a horvát állami költségvetésből.

Idővel el kell dőlnie, hogy a Horvát Köztársaság kormánya az ítélet után felmondja-e a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházzal kötött szerződést, és visszatérítést követel-e ettől a vallási közösségtől, amely hamisan nyújtotta be az adatokat, vagy ehelyett, illetve mellett a Szerződés mellékletében csak megváltoztatja a Szerződés birtokosának nevét.

Megfelel-e a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház a Horvát Köztársaság kormányával kötött megállapodás feltételeinek?

A Horvát Köztársaság Kereskedelmi Legfelsőbb Bíróságának 2021. június 29-i 43 Pž-1447/2020-6  számú megerősítő ítéletének indoklása többek között a következőket tartalmazza:

A Bíróság megállapította, hogy Langh Endre püspök, aki a Horvátországi Református Keresztyén Egyház képviselőjeként mutatkozott be továbbra is, annak ellenére, hogy az egyház zsinata 1998. november 7-én eltávolította őt, egy újonnan alapított egyház (amelyet 1999. február 19 -én alapítottak, 1427814 lajstromszámmal) püspökeként a Horvátországi Református Keresztyén Egyház utódjaként mutatkozott be, azt állítva, hogy ez az új egyház a jogfolytonos, amely csak később változtatta meg nevét (Kálvini Egyházra), ami nem igaz, mert ez egy újonnan alapított felekezet, Langh püspök vezetésével. A felperes a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja, és mivel nem vitatott, hogy az alperes a Horvátországi Református Keresztyén Egyház utódjaként mutatkozott be, megtiltotta az alperesnek a felperes alanyiságának kisajátítását és a felperes azonosító jeleinek használatát.

Így a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház esetében kétségtelenül újonnan létrehozott vallási közösségről van szó.

2004. december 23-án a Horvát Köztársaság kormánya elfogadta azt a követelményt, amely szerint a már meglévőtől elkülönülő közösséget új egyháznak vagy vallási közösségnek tekintik. Ebben az értelemben a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház nem felel meg a kormány feltételeinek. Továbbá, ha az újonnan alakult vallási közösség megállapodást szeretne kötni a Horvát Köztársaság kormányával, legalább 6000-es létszámra van szüksége, és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház tagsága ezt a számot nem éri el.

Kérdés, hogy ennek a helyzetnek a megoldása hová fejlődik, amikor a közös érdekű kérdések vonatkozásában már megkötött megállapodásról van szó. Azaz kérdés, hogy hogyan fogja a Horvát Köztársaság kormánya kijavítani az elkövetett hibát?

Fellebbezésre nincs lehetőség, jogerős ítélet

Fellebbezésre nincs lehetőség, jogerős ítélet a két horvátországi református egyház jogutódlással kapcsolatos vitájában 18 év után!!!

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága a Tanács 2021. június 29 -i ülésszakán elhatározta a következőket:

A fellebbezéseket mint megalapozatlant elutasítják, és az Eszéki Kereskedelmi Bíróság P-151 / 2019-41. Számú, 2019. november 29-i ítéletét megerősítik.

A Kereskedelmi Bíróság eszéki, P-151 / 2019-41. Számú, 2019. november 29-i ítélete megállapította, hogy a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház jogutódja a felperes HORVÁTORSZÁGI MAGYAR REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ, – Kopačevo, Š. Petefija 4.

A Kálvini Egyháznak tilos a felperes jogi személyiségét jogügyletekben kisajátítani, és a 0245453 azonosítószámú azonosító adatokat felhasználni, vagyis azokat, amelyeket a felperes nyilvántartásba vett az Állami Statisztikai Hivatalnál és az 50542093088 személyi azonosító számot, amely alatt a felperest a Horvát Köztársaság illetékes Pénzügyminisztériumában nyilvántartásba vették, valamint mindkét azonosító számot az illetékes minisztérium vallási közösségeinek nyilvántartásában bejegyezték a Horvát Köztársaság Közigazgatásának (2. pont), polgári eljárás (a közlemény 3. pontja) szerint.

Az ítélet indoklásában az áll, hogy az 1993. január 30 -án tartott zsinaton a felperes a Horvátországi Református Keresztény Egyház néven megalakult, és a Központi Statisztikai Hivatal 1993. február 24 -én nyilvántartásba vett (nyilvántartási száma 0245453, a bejelentő Langh Endre lelkipásztor volt). A Laskói Zsinaton 1998. november 7 -én megválasztották az egyház új vezetőségét, és eltávolították Langh Endre volt püspököt, aki mivel nem tudta befolyásolni a héttagú bizottság döntéseit, amelynek tagja lett, kifejezetten megtagadta a zsinat határozatának elismerését. 1999. január 15-én kilépett ebből az egyházról, és püspöki hivatalt alapított Vinkovciban HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ  Püspöki Hivatala néven, és annak  1999. február 19 -én és 1999. március 4 -én regisztrálta megalakulását a Központi Statisztikai Hivatalnál, Püspöki Hivatal név és 1427814 lajstromszám alatt.

Megállapította a zsinat, hogy Langh Endre püspök aki a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ képviselője volt, annak ellenére, hogy az egyház zsinata 1998. november 7 -én eltávolította őt, továbbra is az egyház képviselőjeként mutatkozott be egy újonnan alapított egyház részéről (amelyet 1999. február 19 -én alapítottak 1427814 lajstromszámmal) és a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ utódjaként mutatkozott be, azt állítva, hogy az új egyház a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ utódja volt, amely csak később változtatta meg a nevét. Ez azonban nem igaz, mert az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház jogutódja, nem pedig a Langh püspök által vezetett újonnan alapított egyház… Ezért a bíróság Horvátországban megtiltotta az alperesnek a felperes jogi személyiségének kisajátítását és a felperes azonosító adatainak felhasználását.

A fellebbezések megalapozatlanok.

Az alperes nem vitatta a felperes azon állítását, amely szerint a felperes azonosító jeleit használta jogi ügyletekben…

Mivel nem vitatott, hogy a felperes 1993. február 24-én MB 0245453 szám alatt bejegyezte a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZat a Központi Statisztikai Hivatal Vállalkozás-nyilvántartásába, és 1999. február 24-én alperes ugyanabban a nyilvántartásban szerepelt mint a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ-Püspöki Hivatal, mint új jogi személy az MB 1427814 szám alatt, egyértelmű, hogy a felperes nem vette át a már kiosztott MB és OIB számokat, amelyek másoké (alperesé), és nem a felpereshez tartoznak, hanem az a felperes személyi azonosító száma.

A leírt tények alapján az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy a felperes azon kérelme, hogy megtiltja az alperesnek jogi ügyletekben, hogy a felperes jogi személyiségét kisajátítsa és azonosító jeleit használja, megalapozott és a 368. cikk (1) bekezdésének és az  ítéletet a rendelkező első rész (2) bekezdése szerint helybenhagyta.

Az említett határozat csak azt tette lehetővé, hogy a Vinkovci székhelyű alperes, a HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTÉNY EGYHÁZ, nevét a Horvátországi Református Keresztény Kálvinista Egyházra változtassa, ami nem jelenti azt, hogy az alperes a volt Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja volt, ahogy az alperes állítja…

A fentiek alapján az LCP 368. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezéseket mint megalapozatlant elutasították, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyták.

Zágráb, 2021. június 29.

A Tanács elnöke

Lidija Tomljenović

(Kivonat, Ref. Sajtóoszt,ály, HMRKE, 2021)

Tanévnyitó Istentisztelet Kopácson

Tanévnyitó Istentisztelet Kopácson

2021. szeptember 5-én 16 órai kezdettel tanévnyitó istentiszteletre hívjuk hittanosainkat és szüleiket a kopácsi református templomba. Az istentiszteletet Kettős Attila lelkipásztor, missziói előadó tartja. Az iskolai beiratkozásokat követően minden hitoktatási iskolai és gyülekezeti helyszínen összeállt az órarend, mely minden évfolyamon lehetővé teszi a bibliai tanulmányokban való résztvételt kisiskolás korú gyermekeink részére. Öröm számunkra, ha minél többen élnek ezzel a lehetőséggel és ismerik meg a bibliai történeteken keresztül Jézust és a kort, amelyben élt, környezetét, melyben földi életpályáján hirdette az Atya szeretetét. Ezt az szeretetet hirdetjük gyermekeink között szülőként, nagyszülőkként valamennyien azokkal együtt, akik a gyülekezeti közösségért felelősséget vállalnak. Egykor mi részesültünk ennek a szolgálatnak az áldásaiban, ma a felnőtt generációk feladata a megszerzett tudást átadni, a hitről bizonyságot tenni.

Jézus tanítása így szól ma hozzánk (Márk ev. 10:13-16)

  • Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: “Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.” Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket. –
Go Top