Archive For 2021.08.23.

Kopács – Zsinati Tanács ülés

Zsinati Tanács, Kopács, 2021. augusztus 22.

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa tartott ülést Kopácsi Kettős János püspök vezetésével a kopácsi református templomban vasárnap este. A tanácstagok jelenlétükkel minden egyházunkhoz tartozó gyülekezetet képviseltek.
A napirendi pontok között elhangzott a közelgő horvátországi népszámlálással kapcsolatos technikai kérdések megvitatása és az egyháztagok részére kiadható tájékoztatók kézbesítésének rendje és adminisztrálása.
A megjelentek megköszönték Varga György csúzai lelkipásztor és Kopácsi Kettős János szuperintendens erőfeszítéseit a felújítandó sepsei református templom részére érkezett állami támogatás ügyében. Az építkezés következő szakasza legfontosabb elemének a helyiek és az egyházi vezetőség is a templombelső felújítását tartja és szorgalmazza. Tudvalevő, hogy itt a saját tulajdonban lévő egyházi ingatlanok – a gyülekezeti terem és a parókia – idegenek által való használata, valamint előre nem látott körülmények az építkezés alatt megakadályozták, hogy a gyülekezet istentiszteletet tartson. A helyi presbitérium nem kívánt ideiglenes teret kialakítani az építési területen. Bízunk abban, hogy már ősszel ismét birtokba vehetik a sepsei reformátusok a belső templom teret és a lelkészlakot is.
A kopácsi gyülekezet készül a Kopácsi Halásznapokon való részvételre.
Egyházi látogatásaink szeptemberre tervezett alkalmait a helyi gyülekezeti képviselők a helyi feladatok megnövekedett száma (népszámlálás, iskolakezdés körüli elfoglaltságok, valamint utazási nehézségek) miatt elhalasztják későbbi időpontra.
Ősszel egyházunkban megkezdődik a presbiteri továbbképzések több éves ciklusa, melyre a helyiek mellett magyarországi presbitereket és lelkipásztorokat is várunk.
A magyarországi nepzetpolitikai államtitkárság üzenetéről is szó volt a tanácskozáson. Az üzenet tartalma érthető és világos az egyház vezetősége számára. Ugyanakkor rendkívül örvendetes, hogy az egyházon kívüli horvátországi magyar civil szervezetek többsége egy csatornán át jelentős támogatásban részesül ebben az évben is. Isten áldása legyen hosszú távon is azon a munkán, amelyre így lehetőség nyílik és választási ciklusonként újrakezdődik magyar szórványközösségeinkben Horvátországban. Az egyház tagjai ezekben a civil szervezetekben mint mustármag vannak jelen, kicsiny erejükkel mégis bizonyságot tesznek arról, Aki az egyháznak feje, a Krisztus.
Az alkalom igeolvasással kezdődött és imádsággal ért véget. Tagjainkat arra buzdítjuk, hogy imádkozó lelkületük és mindenki iránti szeretetük soha ne szűnjék meg.

Ref. Sajtószolg. HMRKE, 2021.

Hercegszöllős – emléknap

Hercegszöllős – 1576 augusztus 17-18. – évforduló

„A reformáció jelentősége nem csupán abban van, amit a XVI. század folyamán megvalósított, hanem abban, hogy a reformálás örök útját nyitotta meg. Megmutatta a bűnös ember és Isten közötti kapcsolat közvetlen útját Krisztuson keresztül, papi rend, szentek és más közbenjáró közvetítése nélkül. Dologi jellegű üdvjavak: mise, szentségek, ereklyék, búcsúk stb. helyett a legszemélyesebb emberi tevékenységet, a hitet jelölte meg mint a kegyelem és üdvbizonyosság útját. Külön papi rend és papi ranglétra helyett a hívek egyenlő felelősségét hirdette az egyház növekedéséért. Mindenki számára teljes mértékű személyes részvételt igyekezett biztosítani minden lelki munkában. Örök igazodási alapul a Szentírást és abban az őskeresztyén egyház életét állította mindenki szeme elé.” (Bucsay Mihály)

A Magyar Királyság déli részén, Baranyában és Szlavóniában mintegy 500 évvel ezelőtt Sztárai Mihály volt a reformáció új tanításának első terjesztője.
Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely munkájának nyomán Alsó-Baranyában és Szlavóniában már közel 120 református gyülekezet működött. Sztárai 1551-ben így írt erről egyik levelében: „Hét éve elmúlt már, hogy én Isten akaratából a török uralom alatt álló Alsó-Baranyában, Laskó városában az Úr igéjét hirdetni kezdtem és már innen és túl a Dunán és Dráván, az Úrnak gazdag és már túlért gabonájának aratására jött többi atyafiakkal s a Szentlélek segítségével 120 egyházat alapítottam, amelyek közül mindegyikben egy értelem szerint hirdettetik és fogadtatik az Úr igéje, éspedig oly nagy tisztasággal, hogy sokan állítják, miszerint jobban szervezett egyházakat azoknál sem láttak, kiknél az Úr igéje ide s tova 30 év óta hirdettetik. Az Úrtól lett e dolog és csodálatos a mi szemeink előtt.”

Veresmarti Illés püspöksége idején ezek a gyülekezetek, valamint a Duna mentén lévő egyházközségek Tolna, Fejér és Pest vármegyékből 1576. augusztus 16–17-én Hercegszöllősön zsinatot tartottak, ahol elfogadták a 46 cikkelyből álló egyházigazgatási szabálygyűjteményt, amit ma Hercegszöllősi kánonok néven ismerünk. Évszázadokon keresztül ez az irat jelentette az alsó-baranyai reformátusság intézményi, szervezeti és működési alapját.

Az egyház megújítására törekvés azóta is mindennapjaink része. A minden részében biblikus, és a hagyományt is tisztelő Szentírás magyarázatok népe, a reformátusok, vidékünkön is nagy kihívások előtt állnak. Előttünk járók példamutatásában nincs hiány, de a népet megszólítani tudó prédikátoraink a templomjaikban nem találkoznak tömegekkel. A szolgálatban való hűség reménységük szerint megtermi majd gyümölcseit ….

Kép: Ref. Sajtóoszt. Varga György hercegszöllősi ref. lelkipásztor, Hercegszöllősi ref. gyülekezet, 2016.

Go Top