Archive For 2020.05.24.

Ágoston Sándor: Egyházlátogatás Baranyában, 1930.

Egyházlátogatás Baranyában, 1930. március 29. — április 3.

Egyházmegyénknek bármelyik vidékén járunk, a reformátusság sehol sem számot tevő tényező, — egyedül Baranyában. Baranya jellege: a reformátusság. Nem annyira a jelen, mint inkább a múlt reformátussága. Bármennyire megfogyatkozott is számbelileg a baranyai reformátusság, a múlt még most is fenntartja tekintélyét. Azonban kimondhatatlan kincstárak nincsenek. Baranya múltja sem kiapadhatatlan kincstár, sőt már nagyon is fogytán van.
„Csak az Urnak nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk!”

Baranya az egyetlen vidéke egyházmegyénknek, melynek egyháztörténelmi múltja van. Ebben a történelmi levegőben jártunk egy hétig. Megilletődve álltunk meg a régi vörösmarti főiskola helyén s a herczegszöllősi kánonok bölcsőjénél, az 1500 éves öreg templomban.

Baranyában tiz egyházunk van. Hat felső falu kelet-nyugati irányban a báni hegy déli lábánál: Zmajevac (Vörösmart), Suza (Csúza), Kotlina (Sepse), Kn. Vinogradi (Hercegszöllős) Karanac (Karancs) és Kamenac (Kő). Négy alsó falu pedig észak-déli irányban a Dráva felé ereszkedő lapályon: Lug (Laskó), Vardarac (Várda róc), Kopacsevó (Kopács) és Bilje (Bellye).

Március 29-én Zmajevacon kezdtük, s április 3-án Bellyén végeztük a munkát. Ketten mentünk: Fábián Zoltán baranyai alesperes és alulírott. Minden gyülekezetben volt rendes prédikációs istentisztelet (1 óra), presbiteri gyűlés (2 óra), vallás-vizsga (1 óra), 7 gyülekezetben bibliaóra, s 9 gyülekezetben ifjúsági előadás.

Templomok
Az esperes prédikációjára mindenütt a helybeliek állítása szerint „sokan” eljöttek, a templomok mégis kongtak az ürességtől. Pedig Baranyában nem rosszabb, sőt jobb a templomba járók arányszáma, mint az egész egyházmegyei átlag. (15%.) A templomok azért konganak mégis az ürességtől, mert ötször akkora gyülekezetre vannak szabva. Úgy néz ki benne a mostani lefogyott gyülekezet, mint mikor a kövér ember lesoványodik s a régi ruháját viseli.
Egyetlen templom volt zsúfolva, a kotlinai, még pedig azért, mert március 30-án, vasárnap délelőtt harangszentelést tartottunk, melyen ott volt Kopácstól Vörösmartig az egész baranyai reformátusság.

Presbiteri gyűlések
A presbiteri gyűléseken mindenütt a legélénkebben megvitatott tárgy volt a vallásórák szaporítása, a minden nap reggeli és vasárnapi délutáni gyermek istentiszteletek bevezetése által. Mindenütt nagy örömmel fogadták.

Vallás-vizsgák
Az iskolás gyermekeket a vallástanból mindenütt alaposan megvizsgáltuk. Találtunk kiváló, jó és kevésbé jó eredményt. Találtunk két gyülekezetet, ahol nincs vallástanítás, s a gyermekek még a Mi Atyánkot sem tudták. Ezeken a helyeken az orvoslásról azonnal intézkedtünk. Az új állami törvény értelmében az összes vallásvizsgák eredményéről részletes jelentést fogunk tenni a minisztériumnak is.

Biblia-körök
A női biblia-köri munkában Baranya vezet. A tíz gyülekezet közül kilencben van női bibliakör, melyek legtöbb helyen élénk tevékenységet fejtenek ki. Öt gyülekezetben egyházi épületben tartják összejöveteleiket, a többiben részint saját helyiségükben, részint privát háznál jönnek össze. A lelkész-vezetők mellett vannak nem lelkészek is. Csúzán Makai Sándor presbiter, Várdarócon Palkó Illés egyháztag, Kopácson Borkó Juliánna végeznek jó munkát. Borkó Juliánna áldásos munkáját külön is ki kell emelnünk. Ez az egyszerű földmíves asszony az Úrnak kiválasztott eszköze Baranyában. Nemcsak Kopácson világít, ahol a biblia-körnek 73 tagja van, hanem egész Baranyában. Nem hiába mindenütt az ő nyomtatásban is kiadott szép énekeit éneklik, de az ő hatása, az ő imádságának ereje egész Baranyán végig mindenütt látszik. Borkó Juliánna sziklaszilárd egyházhűsége már erős viharokat s nagy hidegeket kiállott, s mégsem hajlott soha semerre, sőt a baranyai biblia-köröket ő nevelte egyházhűségre, a kopácsi biblia-körnek pedig még a helyiségét is a templomban rendezte be.

Borkó Juliánna, a kopácsi női bibliakör vezetője

A kopácsi asszonyok biblia-köre valóságos gyülekezeti diakonissza-csoport. Az eklézsia ládája üres, de azért az asszonyok renoválják a templomot, megmunkálják a pap-kertet, berendezik a lelkész-lakást, s mindennek fizetik a költségét s végzik a munkáját. Kopácson a templombajárók arányszáma 28% s egy-egy alkalommal úrvacsorával él a gyülekezet 20%-a.

Ifjúság
Az ifjúsággal ahol csak lehetett külön, tanúk nélküli, bizalmas tanácskozást tartottam, összbenyomásom az, hogy a baranyai ifjúság semmivel sem rosszabb más vidékek református ifjúságánál, sőt itt már annyira elő van készítve a talaj a K. I. E. munkára, hogyha május elején Sitters ur és Dobos Károly K. I. E. titkár a tervbe vett körutat megteszik, Baranyában egy éven belül annyi református K. I. E. lesz, ahány református egyházközség van. A baranyai ifjúsági csoportokra visszagondolva ez az Ige jut eszembe: „lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.” (János 4:35.)
Különösen ki kell emelnem a karancsi leánykör munkáját, akik Dömötör Aranka vezetése mellett igen szépen dolgoznak, összerakosgatott pénzükön csináltattak egy csinos hófehér üvegszekrényt, s azt megtöltötték a legszebb és legjobb lányoknak való könyvekkel. A könyvek mind csinosan be vannak kötve, s a könyvtárt mintaszerű rendben kezelik.

Árny és fény

Baranyában két sötét folt van. Egyik az egyke bűne, mely ott sem csupán református bűn, hanem közös minden felekezettel és nemzetiséggel. Másik az alkohol. Ez is általános, mint minden bortermelő vidéken. A hercegszöllősi messziről világító, de közelről eltörpülő öreg torony ebben is jelképe a baranyai reformátusságnak, hogy egy bor pincével van aláaknázva. Akárcsak a baranyai nép életének minden frontja. Itt látszik meg legjobban, hogy nemcsak a mértéktelen ivás teszi tönkre az embert, hanem a mértékletes szeszfogyasztás is lassan, de biztosan aláássa a nép egészségét, jólétét és kultúráját. Közönyössé, tunyává, lompossá, félénkké tesz, kioltja a Lélek lobogását, üressé teszi a szívet és a templomokat. Baranyának ez a legnagyobb betegsége.

De a sötét foltok mellett van fényes pont is. Egyik az, hogy Baranya tíz református templomában hűséggel és kitartóan prédikáltatik az Isten Igéje. Az arany-gyertyatartókon égnek a gyertyák. A másik pedig, hogy ez a fény, az evangéliom világossága sok szívben, különösen női szívben gyújtott új világosságot. Az Úr azzal átkozta meg a kígyót: „ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között”. Baranyában a kígyó már harcban áll ezzel az ős ellenfelével s érzi a vesztét, mert tudja, hogy az ő igazi ellenfele nem ezek a törékeny, gyáva asszonyok, hanem az, akiben nincs férfi, sem nő, hanem akiben mindnyájan egyek vagyunk — a Krisztus Jézusban! (Gal. 3:28.)

Baranya nem hiába volt 400 évvel ezelőtt is a lelkiség földje, aránylag most is sok itt a lelki ember, akik az Urat várják, akiknek sebére balzsamot hozott, akik imádságainak szárnyakat adott a Magasságos.

„Fel szívünk a csillagokhoz.
Félre földi árnyak.
Óh mily jó az Úr azokhoz.
Akik őrá várnak!?”

Ágoston Sándor esperes, 1930.

Száz virág – megemlékezés Kretity Károlyra

SZÁZ CSOKOR VIRÁG

2020. március 24-dikén, életének 66. évében elhunyt Kretity Károly (Drago) testvérünk. Habár már több hónapja beteg volt, a halála mégis váratlan volt. Élni tervezett ő, az előző héten még fákat ültetett és tervezte a szőlő ültetését. A kiskőszegi gyümölcsösében még ültetett körte fákat, és szőlőt, őszibarack fát is szeretett volna ültetni. Az otthoni kertjében leszedett és elkészített száz csokor virágot (nárciszt, jácintot), és azt tervezte, hogy hétvégén az eszéki piacon fogja árusítani a virágcsokrokat. A halála azonban megakadályozta ebben, de közben a korona virus járvány miatt a piacot is bezárták. A temetési szertartás után még ott volt a tornácon a száz csokor virág és éreztük az illatát, és megemlékezhettünk rá. A felesége elbeszélése szerint a halála előtti héten minden barátját meglátogatta, többek között nálam, de másoknál is járt Csúzán, Vörösmarton, Hercegszöllősőn.

Számomra nagyon nehéz temetési szolgálat volt ez a rétfalui, mert több év alatt Dragoval nem csupán egy jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, hanem barátság is. Az első temetés volt ez a korona virus járvány ideje alatt, az új törvények, szabályok miatt is feszülten készültem a szertartásra. Ekkor kijárási tilalom volt már érvényben, a temetőben csak a legszűkebb családi kör vehetett részt, többen is szerettek volna eljönni a rétfalui ravatalozóba, de nem volt szabad. Már ekkor beszéltünk róla, hogy később is eljövünk és megemlékezünk sírjánál. A gyászjelentésre sem a helyet, sem az időt nem volt szabad ráírni. A család szerette volna a gyászjelentésre ráíratni magyarul „Béke poraira”, de még ezt sem lehetett. A virágcsokor szalagjára most ráírattam kérésük szerint, és egy ideig itt ez itt lesz, a sírjánál.

Két élet

Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (I. Mózes, 3:19)

Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; (János ev. 11:25)

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? (János 14:1-2)

Kedves gyászoló testvérek!

Amikor a halál elragad valakit közülünk, akkor mindig szomorúak, de egyben tanácstalanok is vagyunk. A halál utáni létre keresünk válaszokat. Nagyon nehéz ilyenkor mondani valamit, én a bibliai tudásunk segítségével mondok el gondolatokat.

A bibliai versek kettő életet említenek meg. Az egyik első életet itt e földön éljük. A Szentírás szerzője erről így nyilatkozik: „Bizony por vagy”. E földi életünk születésünkkel kezdődik, az életet ajandékba kapjuk a Mindenhatótól, és életünk tartalmát is meghatározza. Tőlünk eltávozó testvérünk életét is ő töltötte meg tartalommal. A Mindenható rendelt mellé szerető feleséget, közösen felnevelték gyermekeiket, majd később együtt örültek unokáiknak. Közösségi ember volt, és így nagyon sok barátja is volt.

Életének egy részét és munkáját a műmlékek védelmének szentelte. Különösen nagy figyelemmel kutatta, és dokumentálta a Baranya és Szlavóna területén található református templomokat, hosszú évtizedeken keresztül az egyedüli személy volt, aki ezzel a témakörrel behatóan foglalkozott. Kutatásainak eredményeként több református templom műemlékként került nyilvántartásba. Számos egyházi épület és templom felújításában közreműködött, szakértelme és hivatásának szeretete példamutató volt. Egy éve már nyugdíjas éveit tölti, és szerettük volna, ha nyugdíjasként is szakértelmével, tanácsaival, lelkesedésével továbbra is segíti az egyházunkban folyó felújítási munkákat. Különösen közel állt szívéhez az Eszék–rétfalusi templom, és szerette volna, ha sikerül a teljes felújítása. Most a 84. zsoltár felolvasásával emlékezünk munkájára:

„Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek Ura, királyom és Istenem! Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.) Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával. Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon. Uram, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.) Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére! Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni. Mert nap és pajzs az Úr, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek. Seregek Ura, boldog az az ember, aki benned bízik! (Zsoltárok könyve 84:2-13)

A templomokon kívül fogalkozott még régi épületekkel, emlékekkel, a vörösmarti pince sorokkal.
A földi életútnak határai vannak, természetes, hogy mi szeretnénk ha minél tovább, minél több évig tartana. A halál azonban lezárja, és véget vet e világi életünknek.

A Biblia a halál utáni élet után az örök élet ígéretéről beszél. A filozófia, és más vallások is próbálják körül írni a halál utáni létet. A filozófia a lélek halhatlanságáról tanít, a keleti vallások a lélek vándorlásáról, a reinkarnációról beszélnek. A materialista világszemlélet pedig az e földi életre korlátozodik.

Jézus Bethániában van egy gyászoló családnál, Máriánál és Mártánál. A bánatukban szenvedő testvéreket próbálja vigasztalni, és az örök élet titkáról beszél nekik. A halállal csupán a földi életünk fejeződik be, és utána egy új élet kezdődik az örökkévalóságban. E múlandó élet után következik az örökkévaló élet a Mennyei Atyánk közelében. Természetesen nem tudunk bizonyítékokat felsorolni, egyedül hitünk által, reménységünkkel ragadhatjuk meg ezt. A hit segíthet bennünket, hogy megértsük a örök élet titkát.

Az életünket egy folyó két partjához lehetne hasonlítani. A folyó egyik oldalán e földi életútunk, e múlandó világunk, a folyó másik oldalán pedig az örökkévalóság van. Halálunkról útra kelünk, átkelünk a túlsó partra, mintha egy hídon mennénk át, magunk mögött hagyva a folyó egyik partját elindulva a másik felé. Ezen az úton szeretne bennünket bátorítani Jézus ezekkel a szavakkal:

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? (János 14:1-2)

Hálás szívvel és megbecsüléssel emlékeznek rá a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteinek vezetői, tagjai. Ámen.

Varga György csúzai lelkipásztor megemlékezése elhangzott Rétfalun, 2020. márciusában és májusában.

Go Top