Archive For 2018-03-20

Sepse református temploma

Sepse református temploma, 2017.

 

 

Sepsén a település felett magasodó dombon áll a templom, amelyhez hosszú lépcsősor vezet.

A régi kéziratok leírása szerint a 18. sz. előtt épült templom náddal volt befedve. Pünkösd
szombatján 1803. május 28-án a templom leégett, mert az iskolaház sarkán álló kemence
tüzet fogott. Valaha a templom és az iskolaépület egy helyütt állhatott, régi dokumentumok
leírása szerint még egy külön harangláb is tartozott hozzá, nem volt saját tornya az akkori
templomépületnek.

Az új templom 1806-ra készül el. A torony alja nyitott, felette kis ablak, majd
körablak, felül nagyméretű félköríves ablaknyílás. 1816-ban került sor a toronyóra
felszerelésére, 1866-ban a megromlott toronyórát javítják, és 1877-ban is javítására kerül sor.
A toronyóra a párkányba épített. A toronysisakon négyszögletes kidudorodó tag, felette
lanternák, majd gúlaszerűen végződik, tetején gömb és csillag. A torony és a templomfal
párkányokkal és mezőkkel tagolt. A hajó sarka bemetszett, felette gömb alakú elem. Az ajtó
és ablaknyílások felett vájatolt vakolatdíszek. A hajó mindkét oldalát ablakok törik meg. A
templombelső dísztelen, fehér síkmennyezetű. A hajó mindkét végén kosáríves nyílásokon
szögletes oszlopok tartotta karzat. Feliratok: „EZ AZ ISTEN HAZA. Építtetett 1806. évben
megújíttatott 1882. évben”.

A márvány és fa szószék kerek oszlopon négyszögletes márvány mellvédű. Az
úrasztala faragott, esztergályozott, furnérozott fa, ovális formájú.
Az új harang 1824-ben került a toronyba, bronz, felül keskenyebb és szélesebb
mintacsík, alján csíkok. Felirata: „FUDIT HENRICUS EBERHARD PESTINI 1804”
(Készült: 1804, Pest). A második harang is felkerül a helyére; bronz, tárcsás harang, felül egy
sor mintacsík, hozzákapcsolva lecsüngő díszítés, alján és az alsó peremen is körbefutó minta.
Felirata:”BOCHZUMER FEREIC FÜR BERGBAU UND GUSS STAHIJABRICATION ZU
BODVEN IN WESTFALEN 1882.”(Készült: 1882)
A templom orgonája 1878-ban készült el, a egyházközség egyik buzgó tagja, Molnár
Mihály adományként. Az új orgona elkészítése 650 ft.-ba került.
A református templom műemlék, a hozzá vezető grádicsos lépcsősor, és a területi
elhelyezése miatt is értékes védett épület. A helyi református gyülekezet takarítja, gondozza templomát, amely hamarosan statikai felmérés után épülhet újjá a közeljövőben.

Az épületben a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház lelkészei egymást váltó rendben szolgálnak tavasztól késő őszig.

VÖRÖSMARTI REFORMÁTUS TEMETŐK

VÖRÖSMARTI REFORMÁTUS TEMETŐK

Fábián Zoltán vörösmarti református lelkész, 1911-ben kiadott, „A Vörösmarti Református Egyház Története 1547-1910-ig” című könyvében, megemlít három, különböző területen elhelyezkedő református temetőt.

A legrégebb temetőhely

Az „első”, legrégebbi temetőhely, a Kis-hegy elnevezésű területen volt, 7 számú egyház javadalmi földbirtokon. Területe 1 hold és 715 négyszögöl (össz.: 2315 négyszögöl). Szőlőföld, amelyen még néhány régi sírkő volt. Ez a temető betelt az 1840-es években.

A második temető

A „második” temetőt az 1840-es években nyitották meg, a 19 számú egyház javadalmi földbirtokon. Területe 2 hold és 156 négyszögöl (össz.: 3356 négyszögöl). Ez a temető betelt 1910-ben.

Az új temetőhely

A „harmadik”, új temetőhelyet 1910-ben nyitották meg. Területét, a 6 számú egyház javadalmi földbirtok 1041 négyszögöl nagyságú föld, és a 23 számú tanító javadalmi földbirtok 850 négyszögöl nagyságú szántó képezte (össz.: 1891 négyszögöl).

 

A legrégebb temetőhely

Az „első”, legrégebbi temető pontos helyét, ma nehéz meghatározni, mert az idő folyamán a területet felosztották szántókra, szőlőföldekre, kisebb útszakaszokra. Területén több új parcella jött létre. Összehasonlítva a régi kataszteri térképeket a mai, hivatalos kataszteri térképpel, feltételezhető, hogy a régi temető a mai 1209 számú kataszteri parcellán, és az 1208 számú kataszteri parcella egyes részein helyezkedett el, a Deák szurdok végétől Nyugatra.

A második temető

A „második” református temető, földrajzilag a Hársas alja elnevezésű külterületen, az 1157 számú kataszteri parcellán helyezkedik el, a Deák szurdoktól Nyugatra. Déli, útmenti határvonala, ahol a bejárat és a parkoló van 53 m hosszú, nyugati határvonala 116 m, északi 43 m, és a keleti határvonala 104 m hosszú. Területe összesen 6983 m2. A temető legnagyobb részén erdő van, míg az útmenti része füves terület, ahol 2008 decemberétől 2009 márciusáig épült a hatszögű, 83 m2 alapterületű ravatalozóház. A temető É-K-i, erdős részén található

Apostol János vörösmarti református tanító, 1848/49-es honvéd és a Vörösmarti olvasókör elnökének sírja, aki 1897. október 13-án halt meg, 68 éves korában. Attól a helyről É-Ny irányba egy 550 m2-es, 1171-es számú út vezet a szántóföldön át, Béni Izsák Ferenc családi sírboltjáig, és az 1895-ben emelt magas sírkőig, amelyet a helybéliek Béni Izsák-emlékmű vagy Kossuth-emlékműnek szoktak nevezni.

A ravatalozóház építésekor a még épségben maradt 8 márvány sírkövet összegyűjtötték a temető egész területéről és új alapokon, egy sorban állították fel őket. Ezek mellett van 3 olyan sírkő, amely még az eredeti helyén áll, és 4 másik sírkő alapzata is jól látható. A II. világháború után a temető területe állami, illetve községi tulajdonba került. Egy 2007. március 28.-án kötött szerződés alapján a Hercegszöllősi járás építési jogot kapott felette 30 évre. Ma hivatalosan erdőként van bejegyezve, és a Horvát Köztársaság tulajdonában van.

Az új temetőhely

A mai, „harmadik” református temetőben 1910-től temetkeznek. Ez földrajzilag a Várhegy elnevezésű belterületen, az 1188 számú kataszteri parcellán helyezkedik el, közvetlenül a Deák szurdok végénél, É-i irányba. Déli, útmenti határvonala a bejárattal együtt 56 m hosszú, nyugati oldala174 m, északi vonala 22 m, a keleti határvonala pedig 186 m hosszú. Területe összesen 9003 m2. A temető közepe felé haladva az úton, jobb oldalt található egy sötétbarna márványból készült sírkő. Szövege a következő „Itt nyugszik Danóczy Balázsné született Apostol Ida, élt 75 évet, meghalt 1940. szeptember 4-én. Áldás poraira! Danóczy Balázs ref. tanító 1865-1945, özv. Tóth Istvánné sz. Danóczy Irén 1887-1967”.

Továbbhaladva, szintén jobb oldalt található Kocsis József nevű katona fekete márvány sírköve, „… aki 1916. év november 13-án hősi halált halt a hazáért. Élt 37 évet …”. A temetőben összesen 186 jelölt sír van, ebből 70 földi sírhely fából készült fejfával, és 116 kő vagy márvány sírhely, valamint kb. 21 jelöletlen sírhely.

Vörösmarton, az 1978 és 1981 között elvégzett tagosítás (komeszáció) után, amikor megtörtént a falu és egész területének kataszteri átmérése, kijelölték az új parcellákat, egyben a temetők határvonalait is. A régi területi mértékegységeket átszámították az új mértékegységekbe, és a tagosítás következtében a temetők némileg veszítettek területük nagyságából. Továbbá az 1980-as évek végén, a mai „harmadik” református temetőből (1188-as kat. parcella) magántulajdonba került egy 8474 m2-es szántóföld (1186-os kat. parcella), és ezzel elválasztva még egy 2813 m2-es területet (1187-es kat. parcella), amelyen zsidó sírkövek találhatóak, héber és német nyelven. A temető többi határvonala és területi nagysága azóta nem változott. A II. világháború után, ezt a temetőt is elvették az egyháztól, állami tulajdonba került, és 2002-ig Vörösmart község tulajdona volt. 2002 májusában, a Pélmonostori Járásbíróság úgy döntött, hogy a református temető és a tőle levált zsidó temető területe a Hercegszöllősi járás tulajdonába kerüljön. Ez a határozat jelenleg is érvényes.

Sajnos nem lehet tudni még hány, épségben maradt sírkövet takar a föld, ezért is mindenképpen érdemes lenne felkutatni és alaposan átnézni a temetők régi területeit, újra felállítani a sírköveket méltó emlékként a múltra, és eredeti helyükön hagyva, megőrizni azokat az utókor számára.

Vukovics Dániel

A vörösmarti református parókia, utcakép, 2017.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irodalom, adatforrások:

1. Fábián Zoltán, 1911, A Vörösmarti Református Egyház Története 1547-1910-ig, Gutenberg nyomda, Bezdán

2. Pataky András és Pataky József, 1995, Vörösmart földrajzi nevei – Rovátkák 1994, HMDK, Zágráb

3. Vukovics Dániel-személyes iratok, a 0769-es számú okirat, 1982, Rješenje o komasaciji posjeda broj: UP-I-32/791-1982 (Tagosítási végzés – szám: UP-I-32/791-1982), Pélmonostor-Vörösmart

4. Vukovics Dániel, 2013, 01-es számú Jegyzék – 2013.11.25.-2013.11.30., Vörösmart

5. Vukovics Dániel, 2013, 02-es számú Jegyzék – 2013.11.30., Vörösmart

6. Pélmonostori Telekkönyvi hivatal, 2011, 1359-es telekkönyvi kivonat, (2013.11.29.), Pélmonostor

7. Pélmonostori Telekkönyvi hivatal, 2012, 1339-es telekkönyvi kivonat, (2013.11.29.), Pélmonostor

8. Pélmonostori Telekkönyvi hivatal, 2013, 1151-es telekkönyvi kivonat, (2013.11.29.), Pélmonostor

9. Pélmonostori Kataszteri Hivatal, 2013.07.23., 1188-as telek kataszteri térképe 1:2000, (2013.11.29.), Pélmonostor

10. Pélmonostori Kataszteri Hivatal, 2013.07.23., 1157-es telek kataszteri térképe 1:1000, (2013.11.29.), Pélmonostor

Go Top